Matematika I. - Fogalomtár

0.0(0)
Studied by 0 people
call kaiCall Kai
learnLearn
examPractice Test
spaced repetitionSpaced Repetition
heart puzzleMatch
flashcardsFlashcards
GameKnowt Play
Card Sorting

1/22

flashcard set

Earn XP

Description and Tags

Gyakorló kérdés-válasz tanulókártyák a Matematika I. alapfogalmaihoz: számelmélet, műveletek, Peano-axiómák, logika és halmazelmélet témakörökben.

23 Terms

1
New cards

Hogyan definiálható két szám legnagyobb közös osztója, és hogyan határozható meg törzstényezős felbontással?

Két szám közös osztói közül a legnagyobbat a két szám legnagyobb közös osztójának nevezzük; jele (a;b)(a;b). Kiszámításához a két számot törzstényezőkre bontjuk, és vesszük a bennük lévő közös prímtényezőket az előforduló legkisebb hatványon.

2
New cards

Mikor nevezünk két számot relatív prímeknek?

Két olyan számot, amelyeknek a legnagyobb közös osztója 11, relatív prímeknek nevezünk.

3
New cards

Hogyan definiálható két szám legkisebb közös többszöröse, és hogyan számítható ki törzstényezős felbontásból?

Két szám közös többszörösei közül a legkisebbet a két szám legkisebb közös többszörösének nevezzük; jelölése [a,b][a,b], ahol a,b∈Na,b \in N. Kiszámításához a két számot törzstényezőkre bontjuk, és vesszük a két számban levő összes prímtényezőt az előforduló legnagyobb hatványon.

4
New cards

Mik a valódi osztók, és hogyan definiálható a prímszám fogalma?

Minden számnak van legalább két osztója: 11 és önmaga; az ezektől különböző osztókat valódi osztóknak nevezzük. Egy olyan számot, melynek nincsenek valódi osztói, prímszámnak nevezünk (pl. 2,3,5,7,11,13,17,19…2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19\dots).

5
New cards

Mi a 2-vel, 3-mal, 4-gyel és 5-tel való oszthatóság szabálya?

Egy szám akkor és csak akkor osztható: 2-vel, ha páros; 3-mal, ha számjegyeinek összege osztható 3-mal; 4-gyel, ha az utolsó két számjegyéből alkotott szám osztható 4-gyel; 5-tel, ha az utolsó számjegye 00 vagy 55.

6
New cards

Mi a 6-tal, 8-cal, 9-cel és 25-tel való oszthatóság feltétele?

6-tal osztható, ha páros és osztható 3-mal; 8-cal osztható, ha az utolsó 33 számjegyéből alkotott szám osztható 8-cal; 9-cel osztható, ha számjegyeinek összege osztható 9-cel; 25-tel osztható, ha az utolsó két számjegyéből alkotott szám osztható 25-tel (0000, 2525, 5050, 7575).

7
New cards

Mi a 11-gyel való oszthatóság szabálya?

Egy szám akkor és csak akkor osztható 11-gyel, ha az a szám, melyet úgy kapunk, hogy a szám számjegyeit az egyesektől kezdve a magasabb nagyságrendek felé haladva váltakozó előjellel összeadjuk, osztható 11-gyel (pl. 15731573 esetén 3−7+5−1=03-7+5-1=0, ami osztható 11-gyel).

8
New cards

Milyen eljárással bontható egy szám törzstényezőkre?

Megkeressük a legkisebb olyan prímszámot, mely osztja a számot, és annyiszor elosztjuk vele, ahányszor még osztható. Ezután az eljárást megismételjük a következő olyan prímszámokkal, amelyekkel a szám osztható, mindaddig, amíg hányadosnak 11-et kapunk.

9
New cards

Milyen elnevezések és tulajdonságok vonatkoznak az összeadásra a természetes számok körében?

A számokat összeadandónak vagy az összeadás tagjainak nevezzük, az a+ba+b számot összegnek. Tulajdonságai: kommutatív (felcserélhető), asszociatív (csoportosítható), és a 00 a semleges elem.

10
New cards

Hogyan nevezzük a kivonás tagjait, és milyen tulajdonságokkal rendelkezik ez a művelet?

Az aa számot kisebbítendőnek, a bb számot kivonandónak, az a−ba-b számot különbségnek nevezzük. Általában nem kommutatív (a−b≠b−aa-b \neq b-a), általában nem asszociatív ((a−b)−c≠a−(b−c)(a-b)-c \neq a-(b-c)), és a 00 baloldali semleges elem: a−0=aa-0=a, bármely a∈Na \in N.

11
New cards

Milyen elnevezések és alaptulajdonságok érvényesek a szorzásra és az osztásra?

Szorzásnál aa a szorzandó, bb a szorzó (együtt tényezők), a×ba \times b a szorzat; kommutatív, asszociatív, semleges eleme az 11. Osztásnál aa az osztandó, bb az osztó, cc a hányados; nullával nem értelmezett, nem kommutatív, valamint a:1=aa:1=a, a:a=1a:a=1 (a≠0a \neq 0), és 0:a=00:a=0.

12
New cards

Milyen azonosságok vonatkoznak a hatványozás műveletére?

a0=1a^0=1 (a∈N∗a \in N^*), a1=aa^1=a, azonos alapúak szorzása: an×am=an+ma^n \times a^m = a^{n+m}, azonos kitevőjűek szorzása: an×bn=(a×b)na^n \times b^n = (a \times b)^n, azonos alapúak osztása: an:am=an−ma^n : a^m = a^{n-m} (n≥mn \ge m), azonos kitevőjűek osztása: an:bn=(a:b)na^n : b^n = (a:b)^n, hatvány hatványozása: (an)m=an×m(a^n)^m = a^{n \times m}.

13
New cards

Mit nevezünk teljes négyzetnek, és mi a gyökvonás?

A gyökvonás a hatványozás ellentétes művelete. Az olyan nn természetes számokat, amelyek felírhatók egy másik természetes szám négyzeteként (n=p2n=p^2), teljes négyzetnek nevezzük; a pp szám az nn négyzetgyöke (n\sqrt{n}).

14
New cards

Mi a műveletek helyes elvégzési sorrendje, ha nincsenek zárójelek?

Ha nincsenek zárójelek, akkor előbb a hatványozást és a gyökvonást kell elvégezni, majd a szorzást és osztást, végül az összeadást és kivonást.

15
New cards

Melyek Peano axiómái a természetes számokra vonatkozóan?

  1. A nulla természetes szám. 2. Minden természetes számnak van egy egyértelműen meghatározott rákövetkezője, mely szintén természetes szám. 3. Nincs olyan természetes szám, amelynek a nulla a rákövetkezője. 4. Különböző természetes számok rákövetkezője is különböző. 5. Ha egy tulajdonság igaz egy n0n_0 természetes számra, és ha igaz egy tetszőleges nn-re, akkor igaz n+1n+1-re is, akkor a tulajdonság igaz bármely n≥n0n \ge n_0 természetes számra.
16
New cards

Mit jelent a helyiérték, az alaki érték és a valódi érték a helyiértékes rendszerben?

A helyiérték a számrendszer alapszámának 0,1,2…0, 1, 2\dots hatványa pozíció szerint; az alaki érték a számban szereplő konkrét számjegy; a valódi érték pedig az alaki érték és a helyiérték szorzata (alaki eˊrteˊk×helyieˊrteˊk\text{alaki érték} \times \text{helyiérték}).

17
New cards

Milyen arab számértékek tartoznak a római számjegyekhez?

I=1I = 1, V=5V = 5, X=10X = 10, L=50L = 50, C=100C = 100, D=500D = 500, M=1000M = 1000.

18
New cards

Hogyan határozható meg az ítélet, az axióma és a tétel fogalma?

Az ítélet (vagy kijelentés) egy olyan kijelentő mondat, amelyről egyértelműen eldönthető, hogy igaz vagy hamis. Az axióma olyan kijelentés, amelyet igaznak fogadunk el bizonyítás nélkül. A tételek olyan kijelentések, amelyekről bizonyítva van, hogy igazak.

19
New cards

Milyen alapvető összetett ítéleteket különböztetünk meg a logikában?

Konjunkció: két ítélet 'és' kötőszóval összekapcsolva (P∧QP \wedge Q); Diszjunkció: két ítélet 'vagy' kötőszóval összekapcsolva (P∨QP \vee Q); Implikáció: két ítélet 'ha' kötőszóval összekapcsolva (P→QP \rightarrow Q); Ekvivalencia: két ítélet 'akkor és csak akkor'-ral összekapcsolva.

20
New cards

Mi a különbség az indukció és a dedukció következtetési módja között?

Az indukció során az egyes esetekből következtetünk az általánosra (sejtés igazolható matematikai indukcióval, cáfolható egy ellenpéldával). A dedukció során az általánosból következtetünk az egyedire, általában igaz hipotézisekből levonva a következtetést.

21
New cards

Hogyan adható meg egy halmaz, és mit jelent a halmazalkotás?

A halmaz egy adott tulajdonságban összetartozó, megegyező elemek összessége. Megadható elemeinek felsorolásával (pl. A={1,2,3,4,5}A = \{1, 2, 3, 4, 5\}) vagy elemei tulajdonságának rögzítésével. A halmazalkotás az elemek besorolása valamilyen szempont szerint, ami történhet kiválogatással vagy szétválogatással.

22
New cards

Hogyan definiálható a halmazok metszete és egyesítése?

Egyesítés (unió): azon elemek összessége, melyek legalább az egyik halmazban benne vannak. Metszet: azon elemek összessége, melyek mindkét halmazban benne vannak.

23
New cards

Mit jelent a diszjunkt halmaz, a különbséghalmaz és a komplementer halmaz fogalma?

Két halmaz diszjunkt, ha nincs közös elemük. Az AA és BB különbsége azon elemek összessége, melyek benne vannak AA-ban, de nem elemei BB-nek. A komplementer (kiegészítő) halmaz (Aˉ\bar{A}) azon elemekből áll, amelyek az alaphalmazban benne vannak, de az AA halmazban nincsenek.