1/22
Gyakorló kérdés-válasz tanulókártyák a Matematika I. alapfogalmaihoz: számelmélet, műveletek, Peano-axiómák, logika és halmazelmélet témakörökben.
Hogyan definiálható két szám legnagyobb közös osztója, és hogyan határozható meg törzstényezős felbontással?
Két szám közös osztói közül a legnagyobbat a két szám legnagyobb közös osztójának nevezzük; jele (a;b). Kiszámításához a két számot törzstényezőkre bontjuk, és vesszük a bennük lévő közös prímtényezőket az előforduló legkisebb hatványon.
Mikor nevezünk két számot relatív prímeknek?
Két olyan számot, amelyeknek a legnagyobb közös osztója 1, relatív prímeknek nevezünk.
Hogyan definiálható két szám legkisebb közös többszöröse, és hogyan számítható ki törzstényezős felbontásból?
Két szám közös többszörösei közül a legkisebbet a két szám legkisebb közös többszörösének nevezzük; jelölése [a,b], ahol a,b∈N. Kiszámításához a két számot törzstényezőkre bontjuk, és vesszük a két számban levő összes prímtényezőt az előforduló legnagyobb hatványon.
Mik a valódi osztók, és hogyan definiálható a prímszám fogalma?
Minden számnak van legalább két osztója: 1 és önmaga; az ezektől különböző osztókat valódi osztóknak nevezzük. Egy olyan számot, melynek nincsenek valódi osztói, prímszámnak nevezünk (pl. 2,3,5,7,11,13,17,19…).
Mi a 2-vel, 3-mal, 4-gyel és 5-tel való oszthatóság szabálya?
Egy szám akkor és csak akkor osztható: 2-vel, ha páros; 3-mal, ha számjegyeinek összege osztható 3-mal; 4-gyel, ha az utolsó két számjegyéből alkotott szám osztható 4-gyel; 5-tel, ha az utolsó számjegye 0 vagy 5.
Mi a 6-tal, 8-cal, 9-cel és 25-tel való oszthatóság feltétele?
6-tal osztható, ha páros és osztható 3-mal; 8-cal osztható, ha az utolsó 3 számjegyéből alkotott szám osztható 8-cal; 9-cel osztható, ha számjegyeinek összege osztható 9-cel; 25-tel osztható, ha az utolsó két számjegyéből alkotott szám osztható 25-tel (00, 25, 50, 75).
Mi a 11-gyel való oszthatóság szabálya?
Egy szám akkor és csak akkor osztható 11-gyel, ha az a szám, melyet úgy kapunk, hogy a szám számjegyeit az egyesektől kezdve a magasabb nagyságrendek felé haladva váltakozó előjellel összeadjuk, osztható 11-gyel (pl. 1573 esetén 3−7+5−1=0, ami osztható 11-gyel).
Milyen eljárással bontható egy szám törzstényezőkre?
Megkeressük a legkisebb olyan prímszámot, mely osztja a számot, és annyiszor elosztjuk vele, ahányszor még osztható. Ezután az eljárást megismételjük a következő olyan prímszámokkal, amelyekkel a szám osztható, mindaddig, amíg hányadosnak 1-et kapunk.
Milyen elnevezések és tulajdonságok vonatkoznak az összeadásra a természetes számok körében?
A számokat összeadandónak vagy az összeadás tagjainak nevezzük, az a+b számot összegnek. Tulajdonságai: kommutatív (felcserélhető), asszociatív (csoportosítható), és a 0 a semleges elem.
Hogyan nevezzük a kivonás tagjait, és milyen tulajdonságokkal rendelkezik ez a művelet?
Az a számot kisebbítendőnek, a b számot kivonandónak, az a−b számot különbségnek nevezzük. Általában nem kommutatív (a−b=b−a), általában nem asszociatív ((a−b)−c=a−(b−c)), és a 0 baloldali semleges elem: a−0=a, bármely a∈N.
Milyen elnevezések és alaptulajdonságok érvényesek a szorzásra és az osztásra?
Szorzásnál a a szorzandó, b a szorzó (együtt tényezők), a×b a szorzat; kommutatív, asszociatív, semleges eleme az 1. Osztásnál a az osztandó, b az osztó, c a hányados; nullával nem értelmezett, nem kommutatív, valamint a:1=a, a:a=1 (a=0), és 0:a=0.
Milyen azonosságok vonatkoznak a hatványozás műveletére?
a0=1 (a∈N∗), a1=a, azonos alapúak szorzása: an×am=an+m, azonos kitevőjűek szorzása: an×bn=(a×b)n, azonos alapúak osztása: an:am=an−m (n≥m), azonos kitevőjűek osztása: an:bn=(a:b)n, hatvány hatványozása: (an)m=an×m.
Mit nevezünk teljes négyzetnek, és mi a gyökvonás?
A gyökvonás a hatványozás ellentétes művelete. Az olyan n természetes számokat, amelyek felírhatók egy másik természetes szám négyzeteként (n=p2), teljes négyzetnek nevezzük; a p szám az n négyzetgyöke (n).
Mi a műveletek helyes elvégzési sorrendje, ha nincsenek zárójelek?
Ha nincsenek zárójelek, akkor előbb a hatványozást és a gyökvonást kell elvégezni, majd a szorzást és osztást, végül az összeadást és kivonást.
Melyek Peano axiómái a természetes számokra vonatkozóan?
Mit jelent a helyiérték, az alaki érték és a valódi érték a helyiértékes rendszerben?
A helyiérték a számrendszer alapszámának 0,1,2… hatványa pozíció szerint; az alaki érték a számban szereplő konkrét számjegy; a valódi érték pedig az alaki érték és a helyiérték szorzata (alaki eˊrteˊk×helyieˊrteˊk).
Milyen arab számértékek tartoznak a római számjegyekhez?
I=1, V=5, X=10, L=50, C=100, D=500, M=1000.
Hogyan határozható meg az ítélet, az axióma és a tétel fogalma?
Az ítélet (vagy kijelentés) egy olyan kijelentő mondat, amelyről egyértelműen eldönthető, hogy igaz vagy hamis. Az axióma olyan kijelentés, amelyet igaznak fogadunk el bizonyítás nélkül. A tételek olyan kijelentések, amelyekről bizonyítva van, hogy igazak.
Milyen alapvető összetett ítéleteket különböztetünk meg a logikában?
Konjunkció: két ítélet 'és' kötőszóval összekapcsolva (P∧Q); Diszjunkció: két ítélet 'vagy' kötőszóval összekapcsolva (P∨Q); Implikáció: két ítélet 'ha' kötőszóval összekapcsolva (P→Q); Ekvivalencia: két ítélet 'akkor és csak akkor'-ral összekapcsolva.
Mi a különbség az indukció és a dedukció következtetési módja között?
Az indukció során az egyes esetekből következtetünk az általánosra (sejtés igazolható matematikai indukcióval, cáfolható egy ellenpéldával). A dedukció során az általánosból következtetünk az egyedire, általában igaz hipotézisekből levonva a következtetést.
Hogyan adható meg egy halmaz, és mit jelent a halmazalkotás?
A halmaz egy adott tulajdonságban összetartozó, megegyező elemek összessége. Megadható elemeinek felsorolásával (pl. A={1,2,3,4,5}) vagy elemei tulajdonságának rögzítésével. A halmazalkotás az elemek besorolása valamilyen szempont szerint, ami történhet kiválogatással vagy szétválogatással.
Hogyan definiálható a halmazok metszete és egyesítése?
Egyesítés (unió): azon elemek összessége, melyek legalább az egyik halmazban benne vannak. Metszet: azon elemek összessége, melyek mindkét halmazban benne vannak.
Mit jelent a diszjunkt halmaz, a különbséghalmaz és a komplementer halmaz fogalma?
Két halmaz diszjunkt, ha nincs közös elemük. Az A és B különbsége azon elemek összessége, melyek benne vannak A-ban, de nem elemei B-nek. A komplementer (kiegészítő) halmaz (Aˉ) azon elemekből áll, amelyek az alaphalmazban benne vannak, de az A halmazban nincsenek.