1/17
Looks like no tags are added yet.
Name | Mastery | Learn | Test | Matching | Spaced | Call with Kai | Chat |
|---|
No analytics yet
Send a link to your students to track their progress
A politikai forradalma
1789-ben kezdődött, Franciaországban
Az eszmék forradalma
A modern politikai ideológiák megjelenése (konzervativizmus, demokratizmus, egalitarizmus, feminizmus, nacionalizmus, szocializmus)
Ipari forradalom
Század végén kezdődött, Angliában
Konzervativizmus
Ideológia, amely a modernizáció, annak kísérőjelenségeinek kritikája, egy múltképre hivatkozva
Liberalizmus
Olyan ideológia, melynek középpontjában az egyéni szabadság kultusza áll
Demokratizmus
Olyan ideológia, amely szerint minden hatalom “a népet” illet
Egalitarzmus
Olyan felfogás, amely szerint “minden ember egyenlő” (számos politikai ideológia alapja)
Feminizmus
Olyan ideológia, amely szerint a nőket ugyanazok a politikai és emberi jogok illetik meg, mint a férfiakat
Nacionalizmus
Olyan ideológia, amely szerint a politikai hatalmat “a nemzet” kezébe kell helyezni
Szocializmus
Olyan ideológia, amely egyenlőséget helyezte a középpontba (valódi anygai egyenlőség)
(Szociáldemokraták
Kommunisták
Anarchisták )
I. Ipari forradalom 1. szakasza
18. század végén kezdődött
A textilipar dominált
I, ipari forradalom 2. szakasza
18. század vége
A nehézipar, a vas- és acélgyártás, bányászat, gépgyártás dominált
Indusztrializáció
Iparosodás
Urbanizáció
Városiasodás ( a városban/ “városi övezetben” élő emberek aránya jelentősen megugrott)
Munkamegosztás
A munkások egy-egy részműveletre specializálódása
Adam Smith
→hatékonyabb termelés
→kölcsönös egymásra utaltság
Az ipari forradalom legfontosabb társadalmi hatása
Rendi társadalom (feudalizmus)
Polgári társadalom
Minden állampolgár formális, jogi egyenlősége
Ideáltipikus polgári társadalom
Minden állampolgár formális, jogi egyenlősége
A gazdaási helyzet befolyásolja legerősebben az életmódot
A népesség többsége iparból és szolgáltatásokból él, városban lakik, differentált munkamegosztás, iskolázottság kiterjedtebb
Kapitalista gazdasági rendszer
Erős tendecia a liberális demokrácia irányába