MunkagazdaságtanZH1

Csak bébi te és én

Sajátbér-rugalmasság fogalma

Megmutatja, hogy a bér 1%-os változása hány százalékos változást idéz elő a foglalkoztatásban.

Miért negatív a sajátbér-rugalmasság értéke?

Mert a béremelkedés jellemzően csökkenti a foglalkoztatást.

Rugalmas munkaerő-kereslet

A béremelkedés hatására a foglalkoztatás jelentős mértékben csökken.

Rugalmatlan munkaerő-kereslet

A foglalkoztatás a bér változásánál kisebb mértékben módosul.

Egységnyi rugalmasság

A béremelkedés és a foglalkoztatáscsökkenés aránya pontosan megegyezik.

Hicks–Marshall törvények

A sajátbér-rugalmasság négy meghatározó tényezőjét összefoglaló elméleti rendszer.

Helyettesítési hatás a munkaerő-keresletben

A béremelkedés miatti relatív drágulás következtében a vállalat tőkével váltja ki a munkaerőt.

Mérethatás a munkaerő-keresletben

A béremelkedés növeli a költségeket, ami csökkenti a kibocsátást és így a munkaerő-szükségletet is.

Rövid távú rugalmasság jellemzője

A tőke rögzített mennyisége miatt elsősorban a mérethatás érvényesül.

Hosszú távú rugalmasság jellemzője

A tőke is változtatható, így a helyettesítési hatás is megjelenik.

Keresztbér-rugalmasság fogalma

Megmutatja, hogyan hat egy másik munkakategória bérének változása egy adott kategória keresletére.

Bruttó helyettesítők

Munkakategóriák, ahol az egyik bérének növekedése növeli a másik iránti keresletet.

Bruttó kiegészítők

Munkakategóriák, ahol az egyik bérének növekedése csökkenti a másik iránti keresletet.

Minimálbér elméleti veszélye

Csökkentheti az alacsony szakképzettségű munkások foglalkoztatási esélyeit.

Szakszervezetek és rugalmasság

A szakszervezetek sikeresebbek ott, ahol a munkaerő-kereslet rugalmatlan, mert kisebb a létszámveszteség.

Munkaerőpiac alapfunkciója

Elosztja a dolgozókat a különféle munkalehetőségek között és koordinálja a kereslet-kínálatot.

Belső munkaerőpiac

Egy vállalaton belüli, szabályozott előmeneteli és foglalkoztatási rendszer.

Munkaerő-részvételi ráta

A munkaerőállomány aránya a teljes népességhez viszonyítva.

Munkanélküliségi ráta

A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességen belül.

Feszes munkaerőpiac

Alacsony munkanélküliséggel jellemzett piaci állapot.

Laza munkaerőpiac

Magas munkanélküliséggel jellemzett piaci állapot.

Nominálbér

A munkáért fizetett bér folyó pénzben kifejezett összege.

Reálbér fogalma

A bér vásárlóereje, amelyet a nominálbér és az árszínvonal hányadosa mutat meg.

Fogyasztói árindex

Az árszínvonal változásának mérése egy rögzített fogyasztói kosár alapján.

Jövedelem

A munkából származó kereset és egyéb forrásokból eredő bevételek összege.

Összjavadalmazás

A pénzbeli kereset, valamint a természetbeni és halasztott juttatások összessége.

Származékos kereslet

A munkaerő iránti kereslet, amelyet a végtermékek iránti piaci igény határoz meg.

Munkaerő-keresleti görbe meredeksége

Negatív, mivel a bér növekedésével a vállalatok kevesebb munkát igényelnek.

Munkaerő-kínálati görbe meredeksége

Pozitív, mivel magasabb bér mellett többen hajlandóak dolgozni.

Piactisztító bér

Az az egyensúlyi bérszint, ahol a kereslet és a kínálat pontosan megegyezik.

Gazdasági járadék

A ténylegesen kapott bér és a munkavállaló minimális bérigénye közötti különbség.

Rezervációs bér

Az a legalacsonyabb bérszint, amelyért egy egyén hajlandó munkába állni.

Félig állandó munkaerőköltségek

Munkavállalónként felmerülő kiadások, amelyek nem függenek a ledolgozott óráktól.

Nem bér jellegű költségek csoportjai

Felvételi és szakképzési költségek, valamint kiegészítő juttatások.

Szakképzés típusú költségei

Oktatói díj, eszközök kieső haszna és a tanuló kieső munkaideje.

Toborzási stratégia és bér kapcsolata

A magas bér több jelentkezőt vonz, de csökkentheti a későbbi képzési igényt.

Kiegészítő juttatások példái

Fizetett szabadság, betegszabadság, magánnyugdíj és biztosítások.

Létszámbővítés határköltsége

A bér mellett tartalmazza a toborzás és a betanítás minden többletköltségét.

Túlóra vagy új felvétel?

A magas fix költségek miatt a cégek gyakran inkább a meglévő dolgozókat túlóráztatják.

Munkáltatói járulékok természete

Általában dolgozónkénti alapúak, így félig állandó költségként viselkednek.

Vállalati cél a munkapiacon

A nyereség maximalizálása a ráfordítások optimális megválasztásával.

Munka határterméke

Megmutatja, mennyivel növekszik a kibocsátás egy újabb munkavállaló alkalmazásával.

Határtermék-bevétel

Az új dolgozó által termelt többletkibocsátás piaci értéke.

Munkaerő-alkalmazás alapfeltétele

A vállalat akkor vesz fel új embert, ha az általa hozott bevétel meghaladja a bérét.

Nyereségmaximalizálás munkapiaci pontja

Ahol a határtermék-bevétel pontosan megegyezik a bérrel.

Csökkenő határhozadék elve

Minden további munkavállaló egyre kisebb mértékben járul hozzá a termelés növekedéséhez.

Monopólium hatása a foglalkoztatásra

A versenypiacnál alacsonyabb létszámot alkalmaznak a határbevétel sajátosságai miatt.

Monopszónia

Piaci forma, ahol egyetlen vevő (munkáltató) uralja a munkaerőpiacot.

Bértömegadó következménye

Megdrágítja a foglalkoztatást, így csökkenti a munkaerő iránti keresletet.

Technikai helyettesítési ráta

A tőke és a munka egymással való felcserélhetőségének aránya.

Munkaképes korú népesség

A gazdaságilag aktív és az inaktív népesség összege.

Gazdaságilag aktív népesség

A foglalkoztatottak és a munkanélküliek közös csoportja.

Kényszerű munkanélküliség

Akkor jön létre, ha az aktuális bér mellett többen akarnak dolgozni, mint amennyi embert felvesznek.

Önkéntes munkanélküliség

A munkaképesek azon része, akik az adott bér mellett nem kívánnak munkát vállalni.

Munkaerőhiány

Piaci állapot, amikor a vállalatok több embert keresnek, mint ahányan dolgozni akarnak.

Munkaképes korhatár Magyarországon

A hivatalos statisztikákban a 15 és 74 év közötti korosztályt jelenti.

Munkanélküli definíciója

Nincs munkája, de aktívan keres és azonnal munkába tudna állni.

Reményvesztett állástalan

Aki szeretne dolgozni, de a sikertelenség miatt feladta a keresést, így inaktívnak számít.

Pótlólagos állásigénylő

Válság idején a kieső családi bevétel miatt munkát kereső korábbi inaktív személy.

Súrlódásos munkanélküliség

A munkahelyváltással vagy pályakezdéssel járó rövid távú, természetes keresési időszak.

Strukturális munkanélküliség

A kereslet és kínálat képzettségi vagy földrajzi eltéréseiből fakadó tartós probléma.

Konjunkturális munkanélküliség

A gazdasági ciklusok visszaesése és a keresletcsökkenés miatt kialakuló állapot.

Idényszerű munkanélküliség

Bizonyos ágazatok (pl. turizmus, mezőgazdaság) időszakos leállása miatti állástalanság.

Várakozási munkanélküliség

Aki egy jobb, magasabb bérű állás reményében utasítja el a jelenlegi ajánlatokat.

Lógás modell

Elmélet, miszerint a magasabb bér az elbocsátás veszélyén keresztül sarkallja nagyobb erőfeszítésre a dolgozót.

Cserélődési költség modell

A magas bér segít megőrizni a munkaerőt, így elkerülhetők az újrafelvétel és képzés költségei.

Keynes elmélete a munkanélküliségről

A probléma gyökere az árupiaci kereslet hiánya, ami ellen állami beavatkozás szükséges.

Expanzív fiskális politika

A költségvetési kiadások növelése vagy az adók csökkentése a foglalkoztatás élénkítésére.

Expanzív monetáris politika

A pénzmennyiség növelése és a kamatok csökkentése a beruházások ösztönzésére.

Túlcsordulási hatás

A szakszervezeti szektorból kiszorult dolgozók növelik a kínálatot a többi szektorban.

Fenyegetési hatás

A szakszervezet nélküli cégek is bért emelnek, hogy megelőzzék a dolgozók szerveződését.

Gazdaságilag inaktívak

Akik nem dolgoznak és nem is keresnek aktívan munkát (pl. nappali tagozatos diákok).

Foglalkoztatott (statisztikai példa)

Az a személy is ide tartozik, aki heti akár csak néhány órát dolgozik pénzért.

Aktivitási ráta jelentése

A munkaképes korúak közül hányan jelentek meg a munkaerőpiacon aktívként.

Foglalkoztatási ráta jelentése

A munkaképes korú népesség mekkora része rendelkezik ténylegesen munkával.

Természetes munkanélküliségi ráta

Az a szint, amely mellett a munkaerőpiac hosszú távon egyensúlyban van.

Teljes foglalkoztatás

Olyan állapot, amikor nincs kényszerű munkanélküliség, de a természetes ráta jelen van.

Munkaerőpiaci dinamizmus

A foglalkoztatott, munkanélküli és inaktív állapotok közötti folyamatos mozgás.

Lemorzsolódók

Személyek, akik elhagyják a munkaerőpiacot és inaktívvá válnak.

Új belépők

Pályakezdők vagy korábban inaktívak, akik elkezdenek munkát keresni.

Technológiai munkanélküliség

A régi technológiák elavulása miatt feleslegessé váló munkaerő problémája.

Bértámogatás hatása

Csökkenti a foglalkoztatás költségét, így növelheti a munkaerő-keresletet.

Rejtett munkanélküliség

Statisztikailag nem látható munkanélküliség, például a keresést feladók miatt.

Részleges munkanélküliség

Amikor valaki dolgozik ugyan, de kényszerűen kevesebbet vagy alacsonyabb szinten, mint szeretne.

Munkaerő-részvételi trendek

Nők körében általában növekvő, férfiaknál csökkenő hajlandóság tapasztalható.

Foglalkoztathatóság

A munkavállaló képességeinek és a piaci igényeknek az összhangja, amit az oktatás javíthat.

Munkapiaci sokk

Hirtelen változás (pl. válság vagy technológiai áttörés), amely módosítja a keresletet vagy kínálatot.

Rezervációs bér és járadék

Minél alacsonyabb a rezervációs bér a piaci bérhez képest, annál nagyobb a dolgozó járadéka.

Minimálbér emelés és inaktivitás

A szigorúbb feltételek vagy a túl magas elvárások miatt egyesek inkább kilépnek a piacról.

Oktatásba való visszalépés

Recesszió idején az aktivitási ráta csökkenhet, mert többen választják a továbbtanulást.

Regionális különbségek

A munkaerőpiaci mutatók jelentősen eltérhetnek egy országon belül az egyes területek között.

Keresletbefolyásoló tényezők

Termék iránti igény, technológia, egyéb termelési tényezők árai.

Kínálatbefolyásoló tényezők

Népességszám, adózás, szociális juttatások, társadalmi normák.

Gazdasági fluktuáció hatása

A fellendülés növeli, a recesszió csökkenti a munkaerő iránti igényt.

Munkaerő-állomány

A foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes létszáma.