MAJT

luzereknek

Mit jelent a „törvény" szó korai jelentése

Igazság, jog (ismeretlen eredetű szó).

Mit jelent a „törvénykezés"

A törvény kézbe vétele = ítélkezés, bíráskodás.

Mi a „-hat, -ható" képző eredete és jelentése

Uráli eredetű; jelentése: valahova megy, később: képes valamire.

Mi a törvényhatóság

Önkormányzatisággal bíró közigazgatási szerv, amelynek saját törvényszéke van, és képes a jog kiszolgáltatására és betartatására.

Melyek a törvényhatóságok típusai

Nemesi vármegye, szabad királyi város, széki szervezetek, egyetemek.

Mely oklevél kapcsolódik a nemesi vármegye kialakulásához

A Kehidai oklevél (1232).

Mi járult hozzá a nemesi vármegye kialakulásához

(3 pont) 1) a bárók előretörése; 2) a serviensek egymás közti ügyeikben bíráskodási jogot kapnak; 3) alkalom az önszerveződésre.

Mi jellemzi az Árpád-kori törvénykezést

A törvénykezés súlypontja vidéken volt.

Mi jellemzi az Anjou-kori törvénykezést

A központi bíráskodás megerősödése.

Mi jellemzi a Habsburg-kori törvénykezést

A király személyes ítélkezése megszűnt.

Mi a bíráskodási hatalom forrása a középkorban

A király: minden ügyben, mindenki felett eljárhatott, de jogát át is ruházhatta.

Kikre ruházhatta át a király a bíráskodási jogát

Egy személyre (pl. úriszék) vagy közösségre (szabad királyi városok, vármegye).

Mi a személyi illetékesség

Az, hogy a bíróság kik felett járhat el (a király határozta meg).

Mi a területi illetékesség

Az, hogy a bíróság mely területen járhat el (a király határozta meg).

Kinek a nevében hirdették ki az ítéleteket 1918-ig

A király nevében.

Kinek a nevében hirdették ki az ítéleteket 1920–1944 között

A Szent Korona nevében.

Mi a társasbíráskodás lényege

„Több szem többet lát": a tanácsba jogtudó embert is felvettek (írnokok, jegyzők, kancelláriai munkatársak, ítélőmesterek).

Kik az ítélőmesterek

Protonotáriusok – jogtudó tagok a bírói tanácsban.

Mitől függött az ítélet tekintélye a társasbíráskodásban

Az ítélet meghozatalában részt vevők rangjától.

Mik az elvárások a bíróval szemben

(6) Tisztességesség, igazságosság, méltányosság, elfogulatlanság, összeférhetetlenség, per elhúzásának tilalma.

Mikortól kötelező a bírói eskü letétele

1435-től.

Mi volt az ügyvéd neve a középkorban

Prókátor.

Mikor jött létre ügyészség Magyarországon

1850-ben (addig nem volt).

Ki képviselte a vádat az ügyészség előtt

A sértett, vagy az ispán, szolgabíró, várnagy.

Ki volt a királyi jogügyek igazgatója

Habsburg-kori vádképviselő hűtlenség esetén.

Kik voltak a vármegyei tiszti ügyészek

Valójában jogtanácsosok, de vádképviseletet is ellátták.

Mikor jött létre a közjegyzőség

A 19. században.

Mi töltötte be a közjegyzők szerepét a közjegyzőség előtt

A hiteles helyek (káptalanok, konventek).

Mi a király jelenléti bíróságának vezetője

A nádor (utána: udvarispán, udvarbíró, országbíró; majd alországbíró).

Ki vezette a király különös jelenléti bíróságát

A főkancellár (utána az alkancellár).

Ki vezette a király személyes jelenléti bíróságát

A főkancellár + országbíró (utána titkos kancellár, majd személynök).

Mi az „in propria persona" bíráskodás

A király személyes ítélkezése.

Mi volt a lovagi becsületbíróság

A király személyes ítélkezési fokozatai mellé „+1" bíróság.

Meddig tartott a király személyes ítélkezése (kuriális bíróságok)

1526-ig.

Kik voltak az ország rendes bírái

Nádor, országbíró, titkos kancellár, személynök – bármilyen ügyben eljárhattak a királyhoz hasonlóan.

Mi a Királyi tábla

15. századi bíróság, a személynök vezetésével; minden olyan ügyben eljárt, ami nem volt más bíróság elé utalva; első- és másodfokon is.

Ki vezette a Királyi táblát

A személynök.

Mi a Hétszemélyes tábla

16. századi bíróság: nádor + 3 főpap + 3 báró; az ország legfőbb bírói fóruma lett.

Milyen összetételű a Hétszemélyes tábla

Nádor + 3 főpap + 3 báró.

Meddig tartott a nádori közgyűlés a vidéki törvénykezésben

Mátyás uralkodásáig.

Hogyan ítélkeztek eleinte a nemesi vármegyében

A közgyűlésen.

Milyen bíróságok jelentek meg a vármegyében a 15. századtól

Vármegyei törvényszék (sedria), alispáni szék; a szolgabírói szék a 18. századtól.

Mi a sedria

A vármegyei törvényszék; polgári és büntető sedriára vált szét.

Mikortól működik szolgabírói szék

A 18. századtól.

Mi a tárnoki szék

A tárnoki városok bírósága (tárnokmester).

Mi a személynöki szék

A személynöki városok bírósága.

Mi az úriszék

A földesúr bírósága; a gyakorlatban nemcsak jobbágyok felett ítélt, és nem illette meg minden esetben a pallosjog.

Mit jelent a pallosjog

A halálbüntetés kiszabásának joga (nem illette meg minden úriszéket).

Mi volt az 1723. évi bírósági reform lényege

Felállították a Magyar Királyi Curiát (Hétszemélyes tábla + Királyi tábla) és a négy, majd öt kerületi táblát.

Miből áll a Magyar Királyi Curia (1723)

Hétszemélyes tábla és Királyi tábla.

Milyen újításokat hoztak a kerületi táblák

Állandó működés, hivatalszerűség, szakképzett apparátus, általános fellebbezés, a közigazgatástól elválasztott működés.