nyelvrokonság
a nyelvek közös eredetén alapuló kapcsolata
nyelvcsalád
egy közös nyelvből kifejlődött rokon nyelvek csoportja
a nyelvek közös származás alapján
nyelvcsaládokra oszthatók
alapnyelvnek
egy-egy nyelvcsalád valamikor közös nyelvet beszélt
ebből az alapnyelvből önálló nyelvek fejlődtek ki a történelmi- és társadalmi változások, térbeli eltávolodások következtében
pl: tört-i: háborúk, gyarmatosítás,…. ; térbeli-: vándorlás,…
uráli (kr.e. 3000.előtt)
→ szamojéd
→ finnugor alapnyelv (kb. kr.e. 2000-ig)
→ finn-permi alapnyelv (kb. kr.e. 1500-ig)
→ ugor alapnyelv (kb. kr.e. 500-ig)
→ ősmagyar → magyar
→ ősobi-ugor
→ manysi / vogul
→ hanti / osztják
Nyelvrokonság, nyelvcsaládok
a magyar nyelv finnugor eredetű
az uráli nyelvcsalád finnugor nyelvcsoportjának ugor ágához tartozik
Finnugor őshaza
különféle őshaza elméletek születtek
ősi együttélés helye
az Urál-hegység Délnyugati lejtője
pl.: a szamojédekkel való együttélés során
illetve Nyugat-Szibéria
ősi uráli alapnyelvből fejlődtek ki a nyelvcsalád tagjai
a finnugor eredetet az összehasonlító nyelvtudomány vizsgálatai igazolták
összehasonlító nyelvészet segédtudományai
pl.:
régészet
néprajz
történettudomány
antropológia (embertan)
földrajz
az ugor nyelvcsalád az időszámításunk előtt/ ie. 1. évezred közepéig élt együtt, majd a magyarság az Urál déli részére költözött
a folyamat során számos más néppel találkozott, majd különvált
Magyar nyelvtörténet korszakai
Előmagyar kor (ie. 4. évezred - ie. 500.)
magyar nyelv itt még nem különült el
Ősmagyar kor (ie.500 - 896./ Honfoglalás)
nyelvünk önállóan fejlődik, de a korszak még nyelvemléktelen
Ómagyar kor (896 - 1526./ Mohácsicsata)
megjelennek írott szórványemlékek
pl.: → nyelvemlékek
Tihanyi Apátság alapítólevele
Halotti Beszéd és könyörgés
Középmagyar kor (1526 - 1772./ nyelvújítás; felvilágosodás és klasszicizmus)
Sylvester János, Károli Gáspár → Bibliafordítás → Vizsoly
a kor Sajnovics János nyelvtörténeti munkájával zárul és Reguli Antal munkájával
Újmagyar kor (1772 - napjainkig)
nyelvújítási mozgalom
Kaziczy (ortológus), Kölcsey (neológus)
ortológusok és neológusok
Iliász- pör (per)
a magyar irodalom első plágium pere
Kölcsey és Kazinczy között zajlott
Kazinczy ellopta Kölcsey szellemi munkájának eredményét, ám Kölcsey magára maradt ebben
Kazinczy nyert
semmiféle jogi szabályozása nem volt a plágiumnak
Bessnyei György, röpiratok, közboldogság
a nép akkor lehet boldog, ha tanult, művelt
probléma
írástudatlanság, a magyar nyelvet művelni, ápolni, alkalmassá kell tenni arra, hogy az új tudományok, eszmék beáramolhassanak
szállóige
“Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen soha sem.“
nyelvújítás; Kazinczy
neológus←→ortológus
a neológusok munkája tudatos és szándékos beavatkozás volt a magyar nyelv természetes fejlődésébe
jottista ←→ ypszilonista háború
pl.: jottista ypszilonista
látja láttya
tudja tuggya
aludon aluggyon
szóelemzés elve kiejtés elve
—> jottista győzött
Nyelvemlékek
szórványemlékek
idegen nyelvű szövegben szórványosan fordulnak elő magyar szavak
pl.:
Tihanyi Apátság alapítólevele
szövegemlékek
az egész szöveg magyar nyelven íródott
pl.:
Ómagyar Mária-siralom
A nyelvrokonság bizonyítékai
Alapszókincs közös jellege
Szabályos hangmegfelelések
Rokon szavak jelentéskörének hasonlósága
A nyelvtani eszközkészlet hasonlósága
(alaktani, mondattani hasonlóságok)
Egyéb segédtudományok bizonyítékai
1.Alapszókincs közös jellege
elemi / alapcselekvések szavai
eszik, iszik,…
érzékelés szavai
tulajdonságot kifejező szavak
testrészek nevei
számnevek, mennyiségek kifejezése
névmások
természeti jelenségek nevei
rokonsági fokok szavai
család, anya,…
őshonos növények, állatok nevei
életkörülmények szavai
Ősi alapnyelvi szavak
az alap szókészlet kb.100 szó
a szavak rövidek, néhány szótagból állnak
pl.:
testrészek
fej, kéz, láb,…
rokoni viszonyok
apa, atya, anya, fiú,…
használati tárgyak
kés, nyél, háló,…
számok
1,2,3
természeti jelenségek
ég, hó, jég, ősz, tél, menny,…
elemi cselekvéseket kifejező szavak
él, megy, lesz,…
névmások
én, te, ki, mi, ez, az,…