A Bethleni Konszolidáció

A Bethleni Konszolidáció

A Király Nélküli Alkotmányos Királyság (1920)

  • Közjogi helyzet: Az 1918–1919-es Károlyi-féle és a tanácsköztársasági kísérletek után az ország közjogilag rendezetlen helyzetben volt.

  • Választások: 1920 január végén választásokat írtak ki.

    • Általános választójog a férfiak számára. Az írni-olvasni tudó nők is szavazhattak.

    • A lakosság kb. 40%-a (a 24 éven felüliek 74%-a) rendelkezett választójoggal. Ez az arány Európa legtöbb országában 25–45% volt.

    • A választás titkos volt.

    • A szociáldemokraták bojkottálták a választást.

    • A választást a Kisgazdapárt és a KNEP (Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja) nyerte.

  • A rendszer jellege: A rendszer „ellenforradalminak” nevezte magát, mert elutas ította a Károlyi-féle népköztársaságot és a tanácsköztársaságot.

    • Az 1918 novembere és 1919 augusztusa között hozott törvényeket és rendelkezéseket semmisnek nyilvánították.

    • Magyarország államformája ismét királyság lett.

  • Horthy Miklós kormányzóvá választása: 1920. március 1-jén Horthy Miklóst király hiányában kormányzóvá választották.

  • KNEP és Kisgazda koalíciós kormány alakult.

Korlátozások és intézkedések

  • Szabadkőművesek betiltása (1920. május 18.):

    • Indokok: A szabadkőművességnek szerepe volt a háború kirobbantásában, defetista magatartást tanúsított, törvénytelenül át akarta venni a politikai élet irányítását, hozzájárult a Károlyi-féle „forradalomhoz” és a bolsevista hatalomátvételhez, megtagadta hazáját, vallását és nemzetét.

    • Nemzetromboló aknamunkát végeztek, és 1920 tavaszán is konspiráltak Magyarország ellen.

  • Rendtörvény (1921):

    • Fellépés azokkal szemben, akik részt vettek az 1918-as forradalomban és az 1919-es tanácsköztársaságban.

    • Kommunisták, polgári radikálisok és szociáldemokrata politikusok ellen is eljárás indult.

    • 1919 és 1922 között kb. 70 ezer személy ellen kezdeményeztek eljárást, a perbe fogottak 60%-át elítélték.

    • A Szovjetunió hadifogságba esett magyar katonatisztek túszként tartásával elérte, hogy a bebörtönzött munkásmozgalmi vezetők és aktivisták esetén ne hajtsák végre az ítéleteket. Az egykori népbiztosok és mintegy 400 személy a Szovjetunióba távozhatott.

    • Cserébe 1922-ben közel 70 ezer hadifogoly érkezhetett haza.

    • Voltak, akik ellen távollétükben indítottak pert, pl. Károlyi Mihály ellen, akit 1923-ban hazaárulás vádjával teljes vagyonvesztésre ítéltek.

    • Az emigránsok többsége nem tért vissza Magyarországra, hanem külföldön bírálta az ország új vezetőit.

Gróf Teleki Pál Kormánya (1920. július – 1921. április)

  • Cél: Jobb- és baloldali szélsőségek visszaszorítása.

  • Tiszti különítmények felszámolása, kommunista párt betiltása és üldözése.

  • Rongyos Gárda: Prónay Pál – Héjjas István vezetésével Burgenland (Őrvidék) megszállása.

    • Lajta Bánság kikiáltása (1921. október), mivel nem kerülhetett Magyarországhoz.

    • A magyar kormány kivonja az alakulatot, cserébe Sopronban népszavazást tartanak (1921. december 14-16.). A város Magyarországot választotta. à Civitas Fidelissima.

    • Ausztria miért kapott magyar területet? Francia gesztus az Anschluss megtiltása miatt, továbbá ne a németek felé orientálódjanak.

  • Népbiztosok pere (1920): 10-ből 4-et kivégeztek.

  • Rákosi Mátyás 1926–1940-ig börtönben volt, majd a Szovjetunió kiváltotta.

  • Numerus clausus (1920: XXV. tc.): Az egyetemekre felvehető hallgatók számát az egyes „népfajok” és nemzetiségek országos arányában állapították meg.

  • Kb. 400 000 menekült (sokakat vagonokban szállásoltak el), főleg értelmiségiek. Munkahelyekért rivalizálás, értelmiségi túltengés. Bizalmatlanság a zsidósággal szemben (sok népbiztos került ki közülük).

  • Zárt szám máshol is volt: Oroszországban és Lengyelországban a zsidóság ellen; USA egyes államaiban a feketék, olaszok, zsidók ellen.

  • IV. Károly visszatérési kísérletei (királypuccsok) 1921-ben:

    • Március: Horthy meggyőzi Károlyt a távozásról. Teleki lemondott, mert legitimista (Habsburgpárti) volt és elvesztette Horthy bizalmát.

    • Legitimisták: katolikus főnemesek. Szabad királyválasztók: protestáns középosztálybeliek.

Nagyatádi-féle Földreform

  • A parasztság földigényének kielégítése kulcsfontosságú volt az új rendszer stabilitása szempontjából.

  • Ennek elmulasztása hozzájárult a Károlyi-kormány és a tanácsköztársaság népszerűségvesztéséhez.

  • 1920-ban földreformról döntöttek, amely elfogadható volt a kárvallott nagybirtokosok számára is.

  • Állami kárpótlás fejében a nagybirtokosok ajánlottak fel földeket, amelyek nem voltak a legjobb minőségűek.

  • Sok életképtelen kis parcella jött létre.

  • A földosztás megnyerte a parasztok tömegeit, ugyanakkor a nagybirtok jelentette munkalehetőségek keresletet is generáltak.

Bethlen István Kormánya (1921. április 14. – 1931. augusztus 24.)

  • október: IV. Károly második visszatérési kísérlete à budaörsi csata (Gömbös Gyula, MOVE).

    • A néhány halott láttán Károly visszalépett.

    • Antant nyomásra november 6-án kimondják a Habsburg-ház trónfosztását.

    • Károlyt Madeira szigetére száműzik. Békepártisága miatt 2004-ben boldoggá avatják.

  • Célok: A parlamentarizmus megerősítése, a szélsőségek leszerelése, a Népszövetségnek való megfelelés, a külpolitikai elszigeteltség leküzdése.

  • KNEP (Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja) + Kisgazdapárt egyesítése à Egységes Párt à Erős többség.

  • Fellépés a szélsőségek ellen.

  • Bethlen–Peyer paktum (1921): Kiegyezés a szociáldemokratákkal:

    • A szociáldemokraták kompromittálták magukat a kommün alatt.

    • Bethlen kiegyezett velük az alkotmányosság biztosítása és a nyugati hatalmak elvárásai miatt.

    • A szociáldemokraták nem szervezkedhetnek a földművesek, munkások, közalkalmazottak között, cserébe parlamenti képviseletük lehet.

    • Korlátozott szavazati jog: vagyoni és műveltségi cenzus, nőknek 30 éves korhatár. Budapest és néhány nagyváros kivételével nyílt szavazást vezettek be (1938-ig).

    • Eredmény: Erős kormánypárt, gyenge ellenzék. Korlátozott parlamentarizmus (a társadalom jelentős rétegei nem érvényesülhettek).

Bethlen és Klebelsberg nézetei a demokráciáról

  • Bethlen István (1925): Könnyebb demokratikus intézményeket meghonosítani olyan államokban, ahol széles középosztály és intelligens polgárság van. Magyarországon a demokratikus jelszavak másképp hatnak, mivel hiányzik a széles polgári elem és a független egzisztencia a falvakban. A demagógia könnyen sikerre találhat a felsőbb néposztályokkal szemben.

  • Klebelsberg Kunó (1928): A politikai demokrácia tervszerű előkészítéséhez kultúrdemokráciára van szükség, ami az iskolai politikában a népiskolai hálózat kiépítését jelenti. Az általános titkos választójog nem működhet egymillió analfabéta választónál.

Konzervatív-liberális rendszer szembenállói

  • Kommunizmus, szociáldemokraták: magántulajdon és kapitalista rendszer megszüntetése.

  • Jobboldali radikálisok: diktatúrára törnek.

  • Liberalizmus: A hagyományos elitet leváltva a tömeget teszik úrrá. Magyarországon még hiányoznak a feltételek egy szélesebb társadalmi megalapozottságú politikai demokráciához.

Klebelsberg Kunó Oktatáspolitikája

  • Modernizálódó világ: A felemelkedés lehetősége az oktatásban rejlik. A magyarság felemelkedése a kulturális szint emelésével érhető el (kultúrfölény). Hatalmas állami támogatás.

  • Iskolaépítések és bővítések, az analfabetizmus visszaszorítása.

  • 8 osztályos általános iskola.

  • Növekvő hangsúly a nyelvek és természettudományos tárgyak oktatásán.

  • Egyetemköltözések: Pozsony à Pécs; Kolozsvár à Szeged. Regionális képzettségi szint növekedése.

  • Collegium Hungaricumok: Róma, Bécs, Berlin, Párizs.

  • Meg kell akadályozni a bolsevik eszmék terjedését à nemzeti és keresztény szellemű oktatás à nyitás a szegényebb rétegek felé.

  • Neonacionalizmus: Nemzeti, konzervatív értékek, szociális érzékenység.

  • Cserkészet, leventemozgalom támogatása. Mivel a hadseregre nem lehetett sokat költeni, ezt az oktatásba forgatták.

Klebelsberg Kunó a hazafiságról

  • A magyar hazafiság közmondásos, de az aktív hordozók rétege kicsi. Korábban a köznemesség, ma az értelmiség és kisgazdaközösség. A vagyonnal fogy a patriotizmus, a szegénységgel nő a kozmopolitizmus.

  • A szociális politikának, a kultúrpolitikának, az alsó néposztály érdekeit szolgáló közgazdasági politikának, a népbarát kormányzatnak és a hazafiságnak összevonásával kell megnyerni a magyar tömegeket a nemzeti gondolatnak.

A Trianoni Trauma

  • Romló életszínvonal, háborús vereség, háború utáni anarchia.

  • Ellenséges államok bekerítése, kereskedelmi lehetőségek beszűkülése.

  • Széleskörű egzisztenciális válságok.

  • Számos szervezet alakult: Magyar Területvédő Liga, Revíziós Liga, Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE).

  • A kormány nyíltan nem támogathatta ezeket külpolitikai szankciók miatt.

  • Vita: Mindent vissza vagy csak a magyarlakta területeket? Többnyire részleges, csak magyarlakta területekre irányult.

  • A propagandát, oktatást, kultúrpolitikát mind átjárta a revíziós szándék. Ez gyakran eszköz volt baloldali és polgári szervezkedések, belső feszültségek ellen.

Társadalom és Életmód

  • Csökkenő agrárnépesség, növekvő számú munkásság, értelmiség, polgárság, szolgáltatói szektor (Budapest megnövekedett súlya csonkaországban).

  • Nők tömeges munkába állása.

  • Jelentős probléma maradt az agrárproletariátus.

  • Csökkenő szakmunkás, növekvő betanított munkás létszám à alacsony fizetések.

  • Terjedő találmányok: autó, rádió, mozi, angol wc.

  • Nyaralás, túrázás és sport tömegesebbé vált.

  • 1928: numerus clausus mérséklése (származás helyett a szülők foglalkozását vették figyelembe).

  • 1928: öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás bevezetése, társadalombiztosítás kiszélesítése (kivéve a mezőgazdasági munkásokat).

  • A zsidóság száma csökken: Sokan áttérnek a kereszténységre, leáll a dualizmusra jellemző bevándorlás.

  • Torlódó társadalom.

Vitézi Rend

  • A kormányzó a nemesi adományozást ezzel váltotta ki. A vitézek kaptak földet, vagy a földjeiket vitézi földdé minősítették.

  • Az első világháborúban vagy az ellenforradalomban szerzett érdemek révén lehetett elnyerni.

  • Főleg egy Horthyhoz közeli réteg felemelkedését szolgálta. 1940-re 21 000-en voltak.

A Gazdasági Konszolidáció

  • A külkereskedelem beszűkült à Belső piacra koncentrálás.

  • Bizonyos ágazatok túlméretezetté váltak: élelmiszeripar, gépgyártás à Átcsoportosítás a könnyűiparba: textilipar à Nők is munkába állhatnak à Csökken a munkanélküliség.

  • Fejlesztések: elektronika, vegyipar, gyógyszergyártás (Szentgyörgyi Albert és a C-vitamin).

  • Az élelmiszeriparon belül a malomipar nem fejlődött, de a konzervgyártás igen (Nagykőrös, Szeged).

  • Nem volt tőke a beruházásokra (egy vesztes ország nehezen kapott kölcsönt) à Inflációs politika à Kormány növeli a pénzkibocsátást. De így a fizetések is inflálódtak, tovább szítva a szociális feszültségeket.

  • 1922: Felvétel a Népszövetségbe à népszövetségi kölcsön angol támogatással. (A kisantant igyekezett ezt gátolni.) à 250250 millió aranykorona.

  • 1925: A korona inflációja megáll à 1927: új értékálló pénz, a pengő bevezetése.

  • A hitelből: turizmus, villamosipar, infrastrukturális beruházások.

Külpolitika

  • 1926: Horthy mohácsi beszéde à délszláv közeledési kísérlet.

  • 1927: Olasz–magyar örök barátsági szerződés.

  • 1928: Lengyel–magyar örök barátsági szerződés.

  • 1931: Osztrák–magyar örök barátsági szerződés.

  • Bethlen 1923 őszén: „Ma Európa helyzete olyan, hogy békét akar mindenáron és ha nem illeszkedünk bele Európa érdekeinek szövevényébe, ha nem alkalmazkodunk politikánkkal Európa érdekeihez, akkor akármennyire van igazunk, mint békebontó állíttatunk oda és semmi téren nem fogja siker koronázni tevékenységünket.”

Az Elszakított Országrészek Elnevezése Trianon Után

  • Burgenland: Kimondottan Trianon után született a Burgenland kifejezés, amely alatt az Ausztriához csatolt területet értették. (A szót az osztrákok találták ki az elcsatolt Moson, Sopron és Vas megyék német nevéből, ezeket ugyanis németül Wieselburgnak, Ödenburgnak és Eisenburgnak hívták.)

  • Szlovenszkó: A szlovákok által lakott területet Szlovenszkónak is nevezték a Horthy-korszakban, bár elterjedtebb maradt a Felvidék kifejezés.

  • Kárpátalja: A Kárpátalja kifejezés ugyancsak Trianon után lett használatos. A két világháború között az ott élő ruszin lakosságról Ruszinszkóként is emlegették.

  • Vajdaság: Trianon után terjedt el a Délvidék megnevezésére a Vajdaság kifejezés is, amely a 19. században született, és a Monarchia szerb területeinek megnevezésére használták.

  • Erdely: Erdélynek korábban csak a Királyhágón túli területeket nevezték, míg az innen eső részeket Partiumnak, illetve Temesköznek hívták. Trianon után viszont elterjedt az anyaországban, hogy a Romániához csatolt terület egészét nevezzék Erdélynek.

A Határon Túli Magyarság

  • Diszkriminációk:

    • Erőszakos asszimiláció.

    • Szervezetek, nyelvhasználat, önkormányzatiság korlátozása vagy felszámolása.

    • Földosztás a magyarok kárára.

    • Nyelvhasználat ellehetetlenítése.

  • Csehszlovákia:

    • A közigazgatásban használható a kisebbségi nyelv, ha a kisebbség eléri ott a lakosság 20%-át. Úgy húzták meg a körzeteket, hogy ez sehol se valósuljon meg.

  • Románia:

    • Csak a vallási kisebbségeket ismerték el, csak a románt lehet hivatalos nyelvként használni a hivatalokban.

  • Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia):

    • Minden kisebbségi szervezetet betiltottak, az anyanyelvet minden területen tiltották.

Magyarország Etnikai és Vallási Viszonyai

  • A trianoni békével a magyar anyanyelvű állampolgárok aránya több mint 90% volt, és egyetlen jelentősebb nemzetiség maradt: a mintegy félmillió fős német (sváb) kisebbség, akik mezőgazdasággal foglalkoztak.

  • Cigányság:

    • A cigányság létszámát az anyanyelvi alapon készülő statisztikák nem tartották nyilván. A kortársak legfeljebb 100 ezer főre becsülték létszámukat. Bár a cigányok több mint 90%-a már a századfordulón letelepedett, a Horthy-korszakban a kóborló cigányok egy része is lassan felhagyott vándorló életformájával.

    • Állandó lakóhelyük rendszerint a faluszéli telepeken volt, ami nem jelentett kitörést a mélyszegénységből.

    • Sokan az iparosodás miatt vesztették el megélhetésüket, ugyanis a kézműves termékeket kiszorították a gyári ipar termékei. A hivatalok a cigányság problémáit nem mérték fel, de még létszámukat sem tartották nyilván.

  • Vallás:

    • A vallás a Horthy-korszakban nem számított magánügynek, hanem közösségi kérdés volt. A vallásosság átszőtte az emberek jelentős részének mindennapjait (köszönés, étkezési szokások, ünnepek). A katolikus vallásos élet része volt a búcsújárás, ami a fiatalok számára ismerkedésre is alkalmat adott. A vegyes felekezetű településeken gyakori volt a felekezetek közti rivalizálás.

A Világgazdasági Válság

  • Függés a külföldi tőkétől, export fokozásának kényszere.

  • A Bécsi Creditanstalt 1931. május 31-én fizetésképtelenné vált à július 27: bankzárlat elrendelése.

  • Gazdasági visszaesés à sok munkás és gazda került nehéz helyzetbe. Súlyosbította, hogy nem tudták eladni a termékeiket, vagy csak nagyon alacsony áron.

  • Tömeges elbocsátások.

  • A szűkös piacok tovább redukálódtak.

  • Kinyílt az agrárolló: a mezőgazdasági termékek ára jobban esett, mint az ipari termékeké.

  • Próbálkozások: új hitelek, megszorítások, törlesztések felfüggesztése, gazdáknak boletta osztása (utalvánnyal fizethettek).

  • 1930: Független Kisgazdapárt (FKGP): Nagy Ferenc, Tildy Zoltán.

  • Növekvő elégedetlenség à MSZDP megmozdulások à karhatalmi fellépés à Bethlen 1931-ben lemondott.

A Horthy-rendszer Megítélése

  • A megítélés a rendszer mely elemeire helyezzük a hangsúlyt függ.

  • Pro:

    • A korlátozásokra a trianoni békediktátum utáni válságból való talpra állás miatt volt szükség.

    • Más esetben könnyen előfordulhatott volna hasonló helyzet, mint Lengyelországban, ahol 1926-ig gyakoriak voltak a kormányváltások. Máshol (lengyel, szerb, román, osztrák, finn) rendszeresek voltak az atrocitások és autokráciák.

    • Magyarországon a két világháború közötti korszakban a demokratikus berendezkedés olyan alapvető elemei működtek végig, mint maga az országgyűlés és a sokszínű többpártrendszer.

    • Az ellenzék bejuthatott a parlamentbe. Működhettek ellenzéki lapok.

  • Kontra:

    • Ha csak Magyarországot vizsgáljuk, és a korlátozásokra koncentrálunk, akkor kétségtelen, hogy a tiszta demokrácia kellékei több tekintetben is hiányoztak.

    • A legkomolyabb probléma a nyílt választás és a szociáldemokrata ellenzék korlátozása volt.

    • Az ellenzék sosem nyerhetett a választáson, így a domináns kormánypárt leválthatatlan volt.

    • Nem valósult meg a társadalom széles rétegeit kielégítő földosztás. Következésképpen a vidéki szegénység továbbra is óriási probléma maradt.