22 - Országgyűlési és Parlamenti képviselők választása

Az országgyűlési választások jogának rendszerváltást követő története és a hatályos választójogi szabályok

• 1989.évi XXXIV. Törvény az OGY képviselők választásáról
    * Demokratikus többpárti országgyűlési választásokat biztosítja
• Komplikált, kétfordulós, vegyes választási rendszert hozott létre.
    * Állampolgárok két szavazattal rendelkezhettek: szavazhattak egyéni választókerületi jelöltre valamint megyei illetve fővárosi pártlistára
    * Többségi elemeit kiegyenlíteni -> Töredékszavazatok arányában az országos pártlista között elosztott kompenzációs mandátumok rendszere -> A mandátumkiosztás valódi voksolás nélkül pusztán számításos módszerrel történt meg
• Első forduló________: érvényességi (részvételi) kritériumot mint eredményességi követelményt is meghatározott
    * ha választópolgárok több mint fele szavazott
    * Ha egy jelölt megszerezze az érvényes szavazatok több mint felét (abszolút többség)
• Második forduló________:
    * A választópolgárok 25 százaléka volt
    * Mandátumot egyszerű többséggel lehetett megszerezni
• Megyei és Fővárosi:
    * Választó polgárok felének részvétele
    * 🚫

Alaptörvény 2011-es elfogadását követően a választási rendszer is átalakult________.

• OGY 386 -> 199
• Alaptörvény + Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII törvény rendelkezik
• Egyfordulós vegyes rendszert határoz meg
    * Többségi elemeket részesíti előnyben az arányos reprezentációval szemben
• Alaptörvény XXIII.cikke / 2011. Évi CCIII / 2013.évi XXXVI

Választójogosultság

• A népképviseleti szervek megalakításában és időközönként történő megújításában való részvétel jogát jelenti

• Államéletének alakításában való állampolgári részvétel elsődleges eszköze-a népszuverenitás megtestesülési formája

• Alkotmányos alapjog tekinthető

• Aktív választójog: Az a jog, hogy valaki leadhatja szavazatát a választáson-szavazati jog

• Passzív választójog: A jelöltként való szereplés jogát jelenti

• ⬆️Egymást kiegészítve érvényesül

• Választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul
    * Az állampolgárok szabadon dönthetnek arról, hogy élnek-e az őket megillető aktív, illetve passzív választójoggal, nem terheli őket kötelezettséget közügyek általában ilymódon való részvételére.

• Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, helyi önkormányzati képviselő, polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
    * Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljesítését magyarországi lakóhelyhez, választhatóságot további feltételekhez kötheti.
    * Határon túli magyar, akinek nincs Magyarországon lakóhelye -> csak pártlistára szavazhat
    * A választójogból kizártak körét az alaptörvény, illetve törvény pontosan és a lehetőlegszűkebben határozza meg
    * Választójogtól való megfosztást pedig bírósági döntés mondja ki

• Az országgyűlési képviselők választásán nem rendelkezik sem aktív sem passzív választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozása miatt a bíróság a választójogból kizárt.
    * Továbbá: Európai Unió más tagállamának lakóhellyel rendelkező állampolgára -> ha hazájában kizárták e jog használatából
    * Az országgyűlési képviselők választásán kizárólag a névjegyzékben szereplő választópolgárok gyakorolthatják választójogukat **(**a határon túl élő állampolgárok)
    * A nemzetségi választói névjegyzék -> választáskor a nemzetiségi listára való szavazás útja nyílik meg előttük, elesnek azonban a pártlista támogatásának lehetőségéről

• Választásra jogosult magyar állampolgárok három kategóriába sorolhatók:
    * A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár → egy egyéni választókerületi jelöltre és egy párt listára szavazhat
    * A magyarországi lakóhellyel rendelkező névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár → egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára szavazhat → ha az utóbbi nincs, akkor pártlistára szavaz
    * A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár csak egy pártlistára szavazhat

• Szavazás módja________:
    * Magyarországi lakóhellyel rendelkező → külképviseleteken szavazhatnk
    * Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező → levélben szavazás is előzetes regisztráció után

A parlamenti választókerületi rendszerek

• Az országgyűlési képviselőket egyfordulós vegyes rendszerben választják
• Többségi rendszerek elemei erőteljesebben jelennek meg ezért a győztes politikai erő biztos Kormányzó többséget tud szerezni.
• 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben 93 országgyűlési képviselőt országos listán választanak
• Országgyűlési képviselők általános választását (az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével) az előző országgyűlési megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani

Egyéni választókerületek

• Parlamenti képviselők nagyobb részét adó egy mandátumos egyéni választókerületek jelentik a választási rendszer többségi elemét
• Földrajzilag körülhatárolt, az adott területen élő lakosság létszáma alapján meghatározott választójogi egységek -> Beosztását a választójogi törvény melléklete tartalmazza
• Egy országgyűlési képviselő választható mindegyikben, aki egyszerű többsége szerzi meg mandátumát
• Úgy kell őket kialakítani, hogy ne lépjék át a megyehatárokat, főváros határát, összefüggő területet alkossanak és az egyes kerületekben választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen
• Egy város ha ezt meghaladja, több kerületre lehet osztani

Jelöltállítás szabályai

• Egyéni választókerületekben egyéni jelöltekre kell szavazni - az adott választókerületben elérhető egyetlen mandátumért szállnak versenybe
• Párt jelöltként vagy független jelöltként indulhat -> 2 vagy több párt is indíthat
• Ahhoz hogy valaki felkerülhessen a szavazólapra jelöltként, a választókerületben élő választópolgárok ajánlását kell megszerezni -> 500 ajánlás kell

Az eredmény megállapítása

• Egyéni választókerületekben a választás egy fordulós és egyszerű többségi elvet követ
• Ha holtverseny alakult ki, akkor ebben a választókerületben nem osztanak ki mandátumot
• Üres helyre időközi választást kell kitűzni

Megüresedett mandátum betöltése

• A megüresedett hely betöltésére időközi választást kell tartani
• Az országos listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot a pár vagy az országos nemzeti önkormányzat által megnevezett ennek hiányában az országos listán soron következő jelölt szerzi meg -> ha nincs, betöltetlen marad

Töredékszavazatok

• Célja Hogy a választás során ne vesszenek el a mandátumor nem eredményező szavazatok.
• Töredékszavazatok minősül az egyéni választókerületben mandátumot nem szerzett jelöltre leadott szavazat valamint a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő előtt eggyel növelt szavazatainak kivonása a után fennmaradó szavazatszám

Országos Listák

• Választási rendszer arányos elemét jelentik
• 93 mandátum osztható ki
• Két fajtája van:
    * Nemzetiségi listák
    * Pártlisták

A listaállítás szabályai

• Pártlistát az a párt állíthat, amely legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított
• Egyéni jelölt állítása egyszerűbb
• Két vagy több párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján ugyanazon pártok részvételével közös pártlistát is állíthat.
• A pártlistán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet mintaz országos listán megszerezhető összes mandátum száma (max 279)
• A listák kötöttek vagyis a listán szereplő jelöltek nevét és a listán elfoglalt pozícióját a választópolgárok nem befolyásolhatják
• Nemzetiségi listákat az országos nemzetiségi hivatal állíthat
• Előfeltétele hogy legyenek olyan választópolgárok akik a névjegyzék összeállításakor az adott nemzetiséghez tartozó választópolgárként kérik regisztrációjukat
• Állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb 1500 ajánlás szükséges

Az Európai Parlament és az Európai Választójog fejlődése

• EU legfontosabb döntéshozó szerve

• Néprészvétel elvén jön létre

• A tanáccsal együttműködve alkotja meg a tagállamok egyes állampolgárai nézve közvetlenül jogokat és kötelezettségeket meghatározó
    * Uniós rendeleteket → tagállamokban közvetlen hatállyal rendelkeznek
    * A parlament útján jelenhet meg az állampolgárok hangja a brüsszeli döntéshozatal más eljárárásaiban

• Valamennyi tagállam állampolgárai képviselőket választanak

• A megválasztott képviselők a parlamentben nem országok szerint alkotnak csoportokat hanem politikai platformok szerint foglalnak helyet a velük azonos ideológiai nézeteket valló más tagállamokból származó képviselőkkel együtt
    * Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)
    * Európai szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége
    * Liberálisok és demokraták Szövetsége
    * Zöldek/Európai Szabad Szövetség

• Tagjait a tagállamok választópolgárai általános választások alapján, közvetlenül választják meg, öt éves időtartamra

• Az egyes tagállamok a választást a saját maguknak megfelelő rendszerben bonyolítják le, arányos rendszerben.

Az európai parlamenti választások hazánkban

• Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003.évi CXIII. Törvény határozza meg

• Rendkívül egyszerű, egyfordulós, arányos, listás szavazás

• 21 képviselőt küldhetünk

• A választásokon az egész ország egy választókerületet alkot

• Elhatározásán alapul, és csak egy tagállamban szavazhat

• Az választó és választható aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik és minden magyar választópolgár gyakorolhatja, ha nem jelezte hogy más tagországban gyakorolná. – 206/1

• NEM választható
    * az aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti
    * Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára,ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

• Listás rendszerben zajlik
    * Listát bejegyzett pártok állíthatnak – két vagy több párt közös listát is állíthat – 206/2
    * Ugyanaz a párt csak egy listát állíthat
    * Listaállítás feltétele 20 000 választópolgár aláírásával hitelesített ajánlásának összegyűjtése

• Mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak mint, az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5 %
    * Kiosztása d’Hondt rendszerben

• A mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot – a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül – a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg. /nincs időközi választás/ - 206/5