Személyiségi jogok

Definíció: A személyiségi jogok minden természetes személy, jogi személy és más jogalanyok számára alapvető jogok.
- A jogi személyek esetében a személyhez fűződő jogokra vonatkozó szabályok érvényesek, ha a védelem nem kizárólag emberekre vonatkozik.
Jogok folyamatos megjelenése: A személyiségi jogok folyamatosan bővülnek, például az információs önrendelkezés jogával.
Általános védelem: Az személyiségi jogok védelme általános jellegű, amely bármely jog megsértése esetén bírósághoz fordulást biztosít.
Abszolút védelem: Mindenki köteles tiszteletben tartani mások személyiségi jogait; a sérelmet szenvedett fél önállóan érvényesítheti személyiségi jogait.
Szükséges hozzájárulás: Azok a magatartások, amelyekhez az érintett hozzájárul, nem sértik személyiségi jogait (pl. képmás vagy hangfelvétel készítése).

Általános jog (emberi méltóság): Az emberi méltósághoz való jog az alapja az összes többi személyiségi jognak.
- Mindenkinek kötelező tiszteletben tartania az emberi méltóságot és a hozzá kapcsolódó személyiségi jogokat.
- Érdekesség, hogy ha más nevesített jogok megsértése nem megállapítható, a bíróság az emberi méltóság megsértését állapítja meg.

Az élet, a testi épség és az egészség megsértése.
A személyes szabadság, magánélet és magánlakás védelme.
A hátrányos megkülönböztetés különböző indokok alapján (pl. nem, faj, nemzetiség).
A becsület és a jó hírnév megsértése.
A magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog.
A névviseléshez való jog.
A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog.

A testi épség megsértése gyakran bűncselekményt is jelent, amely mellett polgári eljárást is indíthatnak a károsultak.
- Kártérítést vagy sérelemdíjat követelhet a sértett.
- Előfordulhat, hogy bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg, de a polgári jogi igény jogosultnak tekinthető.

A magánautonómiába való önkényes beavatkozás sérti a személyiségi jogokat.
A magánlakás fogalma általában kiterjesztően értelmezett, beleértve például a gépjárműveket is.

Csak a hátrányos megkülönböztetés számít jogsértésnek, nem mindenféle megkülönböztetés (pl. nem, faj, nemzetiség).

A becsület megsértése csak természetes személyek esetében, míg jogi személyek esetében a jó hírnév sérelme merül fel.
- A jó hírnév megsértését gyakran sértő és valótlan tényállítások okozzák.
- Különösen fontos a véleménynyilvánítás szabadságának jogos határa.

A jogszabályok részletesen rendelkeznek a személyes adatok védelméről és az adatkezelésről egy külön törvény alapján.
- Magántitok védelme különösen kiterjed a levéltitok, hivatásbeli titok és üzleti titok védelmére.

A jog szerinti névvel történő tevékenység nem sérti mások jogait, ha nem okoz jogi sérelmet.

A képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez az érintett hozzájárulása szükséges, kivéve a tömegfelvétel és nyilvános szereplés esetét.

Jogsértés következményei: Aki személyiségi jogában sértve érzi magát, az alábbiakat követelheti:
- A jogsértés bírósági megállapítása.
- A jogsértés abbahagyását, a jogsértő eltiltását.
- A jogsértő adjon elégtételt (erkölcsi jóvátételt) és biztosítson nyilvánosságot.
- A jogsértéssel elért vagyoni előny átadása.
Sérelemdíj: A követelhető sérelemdíj szubjektív szankció, szükséges a jogsértés felróható jellegének bizonyítása.
Kártérítés: A szankciók megállapításához kár bekövetkezése szükséges, amit a sérelmet szenvedett félnek kell bizonyítania.