Aggregált Kereslet (AD) és Árupiac

Aggregált Kereslet (AD) Meghatározó Tényezői

  • Aggregált kereslet (AD) definíciója: Az a termék és szolgáltatás mennyiség, amelyet a gazdaság szereplői egy adott árszínvonal mellett meg akarnak vásárolni. Ez a definíció eltér a mikroökonómiai kereslettől, mivel itt nem egyetlen termék áráról, hanem az árszínvonalról beszélünk, és nem a keresett mennyiségről, hanem a javak pénzben kifejezett értékéről.

  • Meghatározó tényezők: A gazdaság szereplői és azok kapcsolataik. A makróökonómia során kettős aggregálást végzünk.

    • Gazdasági szférák:

      • Háztartási szféra: A háztartások fogyasztási döntései.

      • Vállalati szféra: A vállalatok beruházási döntései.

      • Kormányzati szféra: A kormányzat fiskális politikája.

      • Bankszféra: A pénzügyi rendszer működése.

      • Külföld: A nemzetközi kereskedelem hatásai.

  • Struktúra:

    • Zárt gazdaság (önellátó): Nincs export és import. Ma már ritka (Észak-Korea).

    • Nyitott gazdaság: Van export és import. A legtöbb modern gazdaság ilyen.

  • Zárt gazdaság szereplői:

    1. Magánszektor

      • Háztartási szféra:

        • Nem profitszerzés céljából jön létre.

        • Fogyasztáscentrikus.

        • Fő cél: fogyasztás.

        • Jövedelem a vállalatoktól.

        • Magánháztartások, non-profit szervezetek, egyházak stb.

        • Nem piaci típusú fogyasztás, szolgáltatás (pl. anyaság).

      • Vállalati szektor:

        • Profitorientált gazdasági egységek.

        • Értékesítés céljából árut termelnek.

    2. Állami szektor

      • Állami költségvetésben szereplők.

      • Nemzetgazdasági szintű feladatokat adókból teljesítő közösségi intézmények (rendőrség, katonaság, tűzoltóság, önkormányzatok), állami vállalatok.

    3. Pénzügyi rendszer

      • Megtakarítások és beruházások közötti közvetítés (bank, biztosítás, tőzsde, befektetési alap stb.).

      • Lehet állami vagy magán.

    4. Külföld

      • Nem állandó lakosok.

      • Belföldi gazdasághoz kapcsolódik export és import formájában.

      • Aki nem állandó lakó, de a gazdaságból profitot visz ki (pl. osztalék).

  • Termékcsoportok szerinti aggregálás: Kenyér, pékáru, élelmiszerek, fogyasztási cikkek, aggregált output. Ez az aggregálás lehetővé teszi, hogy a gazdaság teljesítményét egyetlen mutatóval jellemezzük.

Kibocsátás és Árszínvonal

  1. Kibocsátás:

    • Bruttó kibocsátás (Gross Output, Y): Minden benne van (forgács, asztal, csavar). Ez a mutatószám a termelési folyamat során felhasznált összes terméket és szolgáltatást tartalmazza, beleértve aIntermediate javakat is.

    • Halmozott mutató.

  2. Reál vs. Nominális kibocsátás:

    • Reál kibocsátás: 2 darab asztal. A reálkibocsátás a termelt javak mennyiségét mutatja, függetlenül az áraktól.

    • Nominális kibocsátás: A 2 asztal pénzbeli értéke. A nominális kibocsátás az aktuális árakon számított kibocsátás értéke.

  3. Pénz (Money - M):

    • A makrogazdaság általános elszámolási egysége.

    • Pénztömeg.

    • A Nemzeti Bank teremti meg a pénzkínálatot. A központi bank feladata a pénzkínálat szabályozása és a gazdasági stabilitás biztosítása.

    • Kereskedelmi bankhálózat és pénzintézeti rendszer allokálja a társadalom felé. A kereskedelmi bankok közvetítik a pénzt a gazdaság szereplői között.

    • A társadalom igényei:

      • Tranzakciós: A napi vásárlásokhoz szükséges pénz.

      • Óvatossági: Váratlan kiadások fedezésére tartott pénz.

      • Spekulációs: Befektetési célokra tartott pénz.

    • A társadalom pénzigénye beépül a gazdaságba (Money Demand, Money Supply).

  4. Árindex:

    • Az általános városi fogyasztói kosár árváltozásából mérhető. A fogyasztói árindex (CPI) a háztartások által vásárolt termékek és szolgáltatások átlagos árváltozását méri.

  5. Pénzmennyiség Reálértéke:

    • A vásárlóerő és a nominális érték közötti deflációs érték. A reálérték azt mutatja, hogy a pénz vásárlóereje hogyan változik az idő múlásával.

    • Mennyit veszít a pénz az értékéből egy év alatt (pl. 1000 Ft ma vs. egy év múlva). Az infláció csökkenti a pénz vásárlóerejét.

    • Reálkibocsátás: A megtermelt javak árösszege változatlan vásárlóerejű pénzben mérve.

Termelés és Hozzáadott Érték

  • Magas vagy alacsony hozzáadott értékű gazdaság. A hozzáadott érték az, ami a termelési folyamat során keletkezik, és ez határozza meg a gazdaság versenyképességét.

  • Hozzáadott érték: Az alapanyag és a végtermék közötti értékbeli különbség (alapanyag + energia + munka + stb.).

    • Bruttó hazai össztermék (GDP):

      • Az adott gazdaságban mindenki (külföldi is) által megtermelt termékek és szolgáltatások hozzáadott értékeinek összessége. A GDP a gazdaság teljesítményének legfontosabb mérőszáma.

    • Bruttó nemzeti jövedelem (GNI):

      • Az adott gazdaság polgárai által az adott évben realizált jövedelme (bárhol a világon). A GNI a gazdaság polgárainak jövedelmét méri, függetlenül attól, hogy hol termelték meg azt.

  • 3 termelési tényező:

    • Tőke:

      • Jövedelme: profit, ára: kamat. A tőke a termeléshez szükséges eszközök összessége.

      • Tőkeállomány: A nemzetgazdaság összes gépe, szerszáma, berendezése.

        • Beruházás (I - Investment): A tőkejavakra fordított pénz. A beruházások növelik a tőkeállományt és a jövőbeni termelést.

        • Amortizáció: A tőkejavak értékvesztése. Az amortizáció a tőkejavak elhasználódásából származó értékcsökkenés.

        • Nettó hazai termék: A bruttó jövedelem értékvesztésen felüli része. A nettó hazai termék a gazdaság valódi teljesítményét mutatja.

    • Munka:

      • Jövedelme: bér (nominál vs. reál). A munka a termeléshez szükséges emberi erőfeszítés.

      • Vállalati oldalról nézve: költség. A bérek a vállalatok számára költséget jelentenek.

    • Föld:

      • Jövedelme: járadék (bányákból a bányászott, erdőből a fa értéke). A föld a termeléshez szükséges természeti erőforrások összessége.

      • Költsége: művelési költség. A föld művelése költségekkel jár.

    • Monopólium:

      • Szűkösen rendelkezésre álló tényező. A monopólium olyan helyzet, amikor egyetlen vállalat uralja a piacot.

      • Monopolisztikusan működő gazdaság (néhány nagy vállalat irányít). A monopolisztikus versenyben néhány nagy vállalat versenyez egymással.

Keyenesi Modell és Az Árupiac Összetevői

  • A Keyenesi modell rövid távon elemzi a gazdaságot, ezért az árindexet állandónak veszi. A vállalatok nem az ár, hanem a mennyiség szerint igazodnak. A Keyenesi modell szerint a kereslet határozza meg a termelést rövid távon.

  • Fogyasztási kiadás:

    • Függ a múltbéli, jelenbeli és jövőbeli jövedelemtől.

      • Múltbéli: Megszokott jóléti szint megtartása. A fogyasztók igyekeznek fenntartani a korábbi életszínvonalukat.

      • Jelenbeli: Jövedelemhez igazított fogyasztás. A fogyasztás a rendelkezésre álló jövedelem függvénye.

      • Jövőbeli: Bevételekre vonatkozó várakozások befolyásolják. A fogyasztók a jövőbeli jövedelmeikre vonatkozó várakozásaik alapján döntenek a fogyasztásukról.

    • Autonóm fogyasztás: Jövedelemtől független rész. Az autonóm fogyasztás az a fogyasztás, amely akkor is megvalósul, ha a jövedelem nulla.

    • A fogyasztás a jövedelemtől függ, de a jövedelem több tételből áll. A jövedelem csökken az adó mértékével, de növekszik a kapott transzferekkel. A rendelkezésre álló jövedelem az a jövedelem, amelyből a fogyasztók költeni tudnak.

  • Beruházás (I - Investment):

    • Pótló (elromlott gép helyett új) vagy bővítő (új gép a meglévők mellé). A beruházások a tőkeállomány növelését szolgálják.

  • Kormányzati beruházás (G - Government Expenditure):

    • Közjavakra elköltött összeg (útjavítás, hadipar fejlesztés stb.). A kormányzati beruházások a közszolgáltatások fejlesztését szolgálják.

    • Ha az állam többet fogyaszt, több lesz a kormányzati beruházás, így nő a munkaerőpiaci húzóerő és a GDP. A kormányzati beruházások növelik a keresletet és a termelést.

  • Nettó export (NX = Export (X) - Import (IM)):

    • Jó, ha az export magasabb, mint az import. A nettó export a külkereskedelmi mérleg egyenlegét mutatja.

    • Az ország folyó fizetési mérlegében mérik. A folyó fizetési mérleg a nemzetközi tranzakciók egyenlegét mutatja.

IS Görbe

  • Azokat a reálkibocsátás-kamatláb kombinációkat tartalmazza, amelyekre teljesül a beruházások (I) és megtakarítások (S) egyenlősége, vagy a jövedelem azonosság. Az IS görbe az árupiaci egyensúlyt mutatja különböző kamatlábak mellett.

  • Csökkenő függvény, a kamatláb csökkenésével. A kamatláb csökkenése növeli a beruházásokat és a termelést.

  • Párhuzamos eltolódás, ha a beruházás csökken, akkor a jövedelem is. A beruházások csökkenése csökkenti a keresletet és a termelést.

  • A beruházás azért csökken, mert a kamatláb nőtt, tehát drágább a hitel. A magasabb kamatlábak csökkentik a beruházási kedvet.

  • Magas kamatláb -> kevesebb hitel -> kevesebb beruházás.

  • Az IS görbe az árupiaci egyensúlyi helyzetek mértani sorozata.

  • Az IS-görbe az árupiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb és jövedelem koordináta-rendszerben.

  • Az IS-görbe negatív meredekségű, mert a reálkamatláb csökkenésével emelkedik a beruházási kereslet, s így a multiplikátor-hatáson keresztül nő az egyensúlyi jövedelem. Ennélfogva az IS görbe mentén alacsonyabb reálkamatlábhoz nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik.

  • A reálkamatláb csökkenésével azért emelkedik a beruházási kereslet, mert így a beruházások finanszírozása olcsóbbá válik.

  • Ha a reálkamatláb változik, az IS görbe nem változik, csupán az eredeti IS görbe mentén történik elmozdulás. A kamatláb változása csak a görbe mentén való elmozdulást okoz.

  • Az IS görbe jobbra tolódik, vagyis változatlan reálkamatlábhoz nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik az alábbi esetekben:

    • A kormányzati vásárlások emelkedése

    • Az adók csökkentése

    • A fogyasztási és a beruházási kereslet egzogén növekedése (például kedvező profitkilátások a beruházások esetében, egy „élj a mának” mozgalom népszerűsítése a fogyasztás esetében)