Balassi Bálint élete

Balassi 1554-1594ig élt, Zólyom várában született. Apja Balassi János, anyja Sulyok Anna: BB nemesi családba született, s apja sokat fektetett taníttatásába, hisz maga is költő volt, ezért tanítóként Bornemissza Péter protestáns prédikátort és költőt fogadta fel. Tanult Nünbergben és feltehetőleg Padovában is, hét nyelven beszélt és rendkívül mély tudással rendelkezett, ezért poeta doctusnak, vagyis tudós költőnek nevezték el.

Amikor apja és sógora, Dobó István Habsburg fogságba vitték, a család Lengyelországba menekült. Ott Balassi lefordította németről a ‘Beteg lelkeknek való füves könyvecske’ című vallási elmélkedést, ami 1572 lett kiadva. Ezt a szüleinek küldte, hogy segítse őket a nehéz helyzetben.

Végül Dobó és Balassi királyi kegyelmet kapott, így a család visszatérhetett Felvidéki otthonába. Balassit apja 1575ben Báthory István ellen küldte Habsburg oldalon harcolni, ahol ő megsebesült, így a király maga mellé vette, s udvaraiban (először erdélyi majd lengyel) tartotta.

Huszonhárom évesen meghalt az apja, így pereskedések és adósságok szálltak rá, amiből sosem tuddott kikecmeregni.

1578-ban ismerkedett meg első múzsájával, Losonczy Annával, Ungnád Kristóf feleségével. A hat évig tartó szerelme nagyban meghatározta a szerelmes költészetét, még úgy is, hogy csak kis ideig tartott a boldogság, ebben az időben lett nagy költővé. 1578-tól írta Anna-verseit, amikben még Annának szólítja, de 1588-as újbóli találkozás a reneszánsz költészet hatására már Júliaként nevezi meg.

A költő 1579-től volt Eger várkapitánya, s az adósságok miatt 1584-ben érdekházasságot kötött első unokatestvérével, Dobó Krisztinával. Ezt végül érvénytelenítették, de BB hozománynak tekintette Sárospatak várát, amit a Dobó család várfoglalásnak ítélt és felségsértési perbe fogták, miután a házassága is törvénybe ütközött. 1586-ban már azzal is vádolták, hogy felvette a muzulmán hitet és Musztafának keresztelte fiát; ennek hatására a férfi azt mondta, felvették a katolikus vallást, de ez sem segített, felesége így is elvált.

Amikor Losonczy Anna 1588-ban megözvegyült, BB sikertelenül feleségül kérte. Bánatában Lengyelországba költözött, ahol báró Wesselényi Ferenc feleségével, Szárkándi Annával esett szerelembe. Az ekkor keletkező Célia verseket azonban mai napig se lehet tudni, kinek írta.

Balassi ezt követőleg megfogadta, hogy innentől csak a bölcselkedéseknek és hadakozásnak fog élni (Mars és Pallasz). Szerelmi költészete folytatódott, de mostmár egy elvonultabb életet élt. 1593-ban beszállt az ötéves háborúba, s 1594-ben Esztergomban megsebesült. 1594 május 30-án halt meg, sírja a Hibbe templomban található.