8 - Alaptörvény

Az Alaptörvény a jogforrások rendszerében

• Magyarország jogrendszerének alapjául mindenre kötelező jogforrásként határozza meg önmagát – TK.129/2 feladat
• A jogrendszer normák logikusan felépített rendszere, amelyben rendezőelvként az alapvető szabályokat és elveket tartalmazó alkotmány szolgál.
• Ezen alapvető törvénye nyugati demokráciákban hagyományosan az alkotmány nevet viseli.
• Az alkotmányozás aktusa sajátos történelmi pillanatokhoz kötődik**,**
    * Az alkotmányozó hatalom az, amely tevékenysége során nagyon kevés korláttal szembesülve valójában létrehozza az állami létet, szervezetrendszerét és deklarálja az alapvető jogokat és érvényesülési biztosításának kötelezettségét.
• Meghatározza az alapjogok érvényesülését és az állam működését a jövőre nézve.
• Még az adott alkotmány érvényesülése biztosított a jogrendszer forradalmi lényeges változáson nem megy keresztül
• Kötelezettjei a jogi normák alanyai (természetes és jogi személyek) és a jogalkotó hatáskörrel rendelkező szervek is.
• A megalkotott jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával, az alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni.

Magyarország Alaptörvénye

• 2011-ben a magyar alkotmányozó az Alaptörvény címet adta alkotmányunknak.
    * Hivatalos jogforrási megjelölése, amely tartalmazza kihirdetésének dátumát is a következő – Magyarország Alaptörvénye (2011. Április 25)
    * Utalásnál megőrzi az „alkotmány” fogalmát is – Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.évi XX.tv / Alkotmánybíróság / alkotmányos értékek
• Klasszikus alkotmányos szabályozási tárgykörök:
    * Nemzeti hitvallás - mint az alaptörvény preambuluma
    * Alapvetés - az Alaptörvényre, államra és jogrendszere vonatkozó alapvető szabályok foglalata [A-U.cikkek]
    * Szabadság és felelősség - az alapvető jogok és kötelezettségek [I-XXXI.cikkek]
    * Állam - az államszervezeti rendelkezések kerete [1-54.cikkek]
    * Záró és vegyes rendelkezések - hatályba léptető, átmeneti és egyéb szabályok [1-26.pontok]

Módosítása és elfogadása – TK.129/3. Feladat

• Több jogrendszerben nem az alkotmányozó, hanem csak az alkotmánymódosító hatalom kompetenciája.

• Tartalmazza elfogadására és módosítására vonatkozó szabályokat

• S) cikk
    * Alaptörvény elfogadására vagy az alaptörvény módosítására irányuló javaslatot terjeszthet elő:
    * köztársasági elnök
    * a kormány
    * országgyűlési bizottság
    * országgyűlési képviselő

• Alaptörvény elfogadásához vagy módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges
    * OGY hatásköre
    * (199 fős parlament esetén 133) szavazat kell.
    * Nem igényli alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozását, sem népszavazás útján történő megerősítést, sem pedig más alkotmányos szereplők közreműködését vagy jóváhagyását.

• ⬆Köztársasági elnök működik közre:
    * Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja és megküldi a köztársasági elnöknek
    * A köztársasági elnök a kézhezvételtől számított öt napon belül aláírja és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését (Magyar Közlöny)
      * Ha nem tartották meg az alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket, akkor ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól
      * Ha nem állapít meg követelménysértést, akkor köztársasági elnök az alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja -> Elrendeli hivatalos lapban való kihirdetését
      * Hasonló szerepet játszhat a kihirdetéstől számított 30 napon belül a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a kúria elnöke, a legfőbb ügyész, vagy az alapvető jogok biztosa.
    * Kihirdetés során történő megjelölése a címet a módosítás sorszámát és a kiadás napját foglalja magában.

• Nincs alkotmányos akadálya az Országgyűlés olyan döntésének, amely az alkotmányozó alaptörvény elfogadó döntésről a nép jóváhagyását is kikérné.

• Az alaptörvény módosításai beépülnek az Alaptörvény szövegébe

• A módosított szöveget felváltja az új szöveg

• A korábbi szöveg egyes helyeit kiegészíti, vagy éppen hatályon kívül helyezi

• Közösségteremtő legitimációs normatív funkciója van.