Jegyzetek a Reformkorral kapcsolatosan
Gazdasági helyzet a XIX. sz. első felében
Mezőgazdaság: 1830-tól konjunktúrális időszak
Felfutott a juhtenyésztés.
Vezető exporttermékek: gyapjú, élőállat, gabona.
Főbb termesztett növények: burgonya, cukorrépa, takarmánynövények.
Ipar:
Céhek és gyáripar együtt él; Pesten találhatóak az ipari üzemek legnagyobb része.
Fejlettebb iparágak: vasipar, gépipar, szerszámgyártás (pl. Ganz Ábrahám vasöntödéje).
Élelmiszeripar tartalmazza: malomipar, cukoripar stb.
Textilipar: kevésbé fejlett (jelentős gyártók hiánya).
Porcelán- és edényipar (pl. Herend, Hollóháza).
Kereskedelem:
Belföldi kereskedelem: vásárok, szatócsboltok.
Külkereskedelem: főleg örökös tartományokkal; mg.-i termékek, nyersanyagok, késztermékek kereskedelme.
Infrastruktúra:
Fejletlenség gátolja a gazdasági fejlődést; kövezett utak, gőzhajózás a Dunán és Balatonon, vasútépítés.
Javasolt hitelintézetek: Fáy András javasolta a takarékpénztár alapítását.
1840: megalakul a Pesti Hazai Első Takarékpénztár.
Társadalom
Arisztokrácia:
Modernizált birtokok, fontos hivatalok betöltése.
Habsburg-párti nyugat-magyarországi főnemesek; protestánsok szorosabb kapcsolatban a megyei nemesi társadalommal.
Birtokos nemesség:
Táblabírók a megyei élet vezetői (birtokaprózódás miatt sokan elszegényednek).
Kisnemesek:
Kurialisták (1-2 jobbágytelekkel); armalisták (csak nemesi oklevél).
Polgárság:
Ker.: kereskedők, céhmesterek, gyártulajdonosok, értelmiség számbeli gyarapodása.
Jobbágyság:
Zsellérek számának növekedése.
A Reformkor
Időszakának időkerete: 1830 (Hitel) – 1848 (forradalom).
Célok: Gazdasági és társadalmi átalakulás, nemzeti kultúra és nyelv ápolása.
Kölcsey Ferenc szavai: „Céljaink valának haza és haladás”.
Politikai események: 1811/12-es országgyűlés ellentétei; 1825-ig nem hívják össze a gyűlést.
A polgári átalakulás feladatai
Érdekegyesítés: Cél: a nemesség mellé fel kell sorakoztatni a jobbágyságot; jogok juttatása a jobbágyságnak (jobbágyfelszabadítás).
Nemesi előjogok eltörlése:
Közteherviselés (adómentesség megszüntetése).
Jogegyenlőség (nem nemesek is viselhetnek hivatalt).
Vállalkozási szabadság megteremtése.
A nemzeti eszme
Középkori nemesi nemzet: tagjainak jogaik közötti egysége.
XVIII. század: nemzeti eszme nyelvi, etnikai jelentést nyer.
XIX. század: polgári nemzeteszme, kiegészülve a nemesi nézetekkel.
Nacionalizmus:
Kettős természet:
Államnemzet (önálló államiság hangsúlyozása).
Kultúrnemzet (nyelv és kultúra hangsúlyozása).
A magyar nyelv ügye
Hivatalos nyelv: Latin. II. József nyelvrendelete után politikai kérdéssé vált.
Nyelvújítás: Kazinczy Ferenc szerepe.
1844: törvény: magyar nyelv kötelezése hivatalokban, közép- és felsőoktatásban.
Nemzetiségi ellenállás: A politikai nemzet kialakítása nem etnikai, hanem politikai alapon (asszimiláció célja).
A pozsonyi reform országgyűlések története
1825-27: Széchenyi István felajánlotta birtokának egy évi jövedelmét egy tudományos akadémia céljaira.
1830: Rövid országgyűlés a magyar nyelvhasználat cikkelyével.
1832-36: Magyar nyelv hivatalos nyelvként való jóváhagyása.
1839-40: Részleges zsidó emancipáció, jobbágyi örökváltság; kereskedelmet és gyáralapítást segítő törvények.
1843-44: A birtokbírhatás kiterjesztése nem nemesekre.
1847-48: Közteherviselés kimondása, jobbágyfelszabadítás, politikai jogok biztosítása.
A jobbágykérdés
Jobbágyfelszabadítás: A jobbágy örökre megváltja szolgálatait.
Jobbágyság: Feudális viszonyok között él.
Örökváltság: célok: mezőgazdasági modernizáció érdekében, jogegyenlőség,
Széchenyi javaslata: robot bérmunkával való helyettesítése.
Politikai reformellenzék támogatása; kisnemesség és konzervatív birtokosok ellenállása.
A polgári alkotmányosság
Államberendezkedés megújítása: Rendi országgyűlés népképviseletivé alakítása.
Kossuth reformellenzéke: népképviseleti országgyűlés javaslata (nemcsak nemesek).
Centralisták: vármegyék önállóságának megszüntetése a centralizálás érdekében.
Széchenyi vs Kossuth
Széchenyi: gazdasági és társadalmi reformok együttesen.
Kossuth: széles társadalmi bázis, érdekképviselet, politikai mozgástér.
Széchenyi vs Wesselényi
Széchenyi: gazdasági megközelítés, politika elvetése.
Wesselényi: politikai megközelítés, tömegmozgalmak támogatása, rendi sérelmek elvetése.
Záró megjegyzés
„HAZA ÉS HALADÁS, NEMZETI FELEMELKEDÉS ÉS POLGÁROSODÁS”
Köszönöm a figyelmet!
Gazdasági helyzet a XIX. sz. első felében
Mezőgazdaság: 1830-tól konjunktúrális időszak következett be, ami az agrárgazdaság fellendülését hozta magával. Kiemelkedő faktornak számított a juhtenyésztés fellendülése, amely jelentős export lehetőségeket teremtett.
A vezető exporttermékek között szerepeltek a gyapjú, élőállatok és különböző gabonafélék, melyekkel nemcsak a hazai szükségleteket elégítették ki, hanem nemzetközi piacon is versenyképessé váltak.
A legjelentősebb termesztett növények közé tartozott a burgonya, cukorrépa, valamint az olyan takarmánynövények, mint a lucerna, amelyek hozzájárultak az állattenyésztéshez, ezáltal is megerősítve a mezőgazdaság alapjait.
Ipar: A XIX. század elején a céhek és a gyáripar párhuzamosan fejlődtek; Pest városa volt a fontos ipari központ, ahol a legtöbb ipari üzem található.
A fejlettebb iparágak közé sorolható a vasipar, gépipar és szerszámgyártás, ahol például Ganz Ábrahám neves vasöntöde kiemelkedő szerepet játszott.
Az élelmiszeriparban komoly szerepet játszott a malomipar, a cukoripar, valamint más feldolgozóipari ágazatok, amelyek gazdagították az ország termelési kapacitásait.
A textilipar, bár kezdetben a kevésbé fejlett iparágak közé tartozott, később jelentős növekedésnek indult, de a jelentős gyártók hiányoztak az iparágból.
Az edény- és porcelánipar, például a herendi és hollóházi gyárak, nemcsak hazai piacon, hanem nemzetközileg is elismertté váltak.
Kereskedelem:
Belföldi kereskedelem: a vásárok és szatócsboltok alakították a kereskedelmi életet, lehetővé téve a helyi termelők termékeinek értékesítését.
Külkereskedelem: főként az örökös tartományokkal folytatott kereskedelem került előtérbe, amely során mezőgazdasági termékek, nyersanyagok és késztermékek cseréléje zajlott.
Infrastruktúra: az infrastrukturális fejletlenség gátolta a gazdasági fejlődést. Az útviszonyok és a szállítási lehetőségek fejlesztése érdekében kövezett utakat, gőzhajózást a Dunán és Balatonon, valamint vasútépítést kezdtek el a korszakban.
Hitelfinanszírozási intézmények létrehozására is szükség volt, így Fáy András kezdeményezte a takarékpénztár alapítását, mely 1840-re megvalósult és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár megalakulásához vezetett.
Gazdasági helyzet a XIX. sz. első felében
Mezőgazdaság: 1830-tól konjunktúrális időszak következett be, ami az agrárgazdaság fellendülését hozta magával. Kiemelkedő faktornak számított a juhtenyésztés fellendülése, amely jelentős export lehetőségeket teremtett.
A vezető exporttermékek között szerepeltek a gyapjú, élőállatok és különböző gabonafélék, melyekkel nemcsak a hazai szükségleteket elégítették ki, hanem nemzetközi piacon is versenyképessé váltak.
A legjelentősebb termesztett növények közé tartozott a burgonya, cukorrépa, valamint az olyan takarmánynövények, mint a lucerna, amelyek hozzájárultak az állattenyésztéshez, ezáltal is megerősítve a mezőgazdaság alapjait.
Ipar: A XIX. század elején a céhek és a gyáripar párhuzamosan fejlődtek; Pest városa volt a fontos ipari központ, ahol a legtöbb ipari üzem található.
A fejlettebb iparágak közé sorolható a vasipar, gépipar és szerszámgyártás, ahol például Ganz Ábrahám neves vasöntöde kiemelkedő szerepet játszott.
Az élelmiszeriparban komoly szerepet játszott a malomipar, a cukoripar, valamint más feldolgozóipari ágazatok, amelyek gazdagították az ország termelési kapacitásait.
A textilipar, bár kezdetben a kevésbé fejlett iparágak közé tartozott, később jelentős növekedésnek indult, de a jelentős gyártók hiányoztak az iparágból.
Az edény- és porcelánipar, például a herendi és hollóházi gyárak, nemcsak hazai piacon, hanem nemzetközileg is elismertté váltak.
Kereskedelem:
Belföldi kereskedelem: a vásárok és szatócsboltok alakították a kereskedelmi életet, lehetővé téve a helyi termelők termékeinek értékesítését.
Külkereskedelem: főként az örökös tartományokkal folytatott kereskedelem került előtérbe, amely során mezőgazdasági termékek, nyersanyagok és késztermékek cseréléje zajlott.
Infrastruktúra: az infrastrukturális fejletlenség gátolta a gazdasági fejlődést. Az útviszonyok és a szállítási lehetőségek fejlesztése érdekében kövezett utakat, gőzhajózást a Dunán és Balatonon, valamint vasútépítést kezdtek el a korszakban.
Hitelfinanszírozási intézmények létrehozására is szükség volt, így Fáy András kezdeményezte a takarékpénztár alapítását, mely 1840-re megvalósult és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár megalakulásához vezetett.