XX. század építészete hosszabb

XX. század építészete

Általános jellemzés

  • A 20. századi építészet történeti értelemben nem rendelkezik "korstílusokkal".

  • A kor leginkább jellemző funkcionalista-konstruktivista építészek tudatosan lemondtak a stílus teremtéséről.

  • A korszakot leginkább a funkcionalizmus és a formalizmus határozta meg.

Fő irányzatok:

  1. Funkcionalizmus:
       - A funkció (rendeltetés, használhatóság) mindenek felett áll, a forma ennek alárendeltje.
       - Az épület szerkezete és kinézete az adott funkciójának megfelelően alakul.

  2. Organikus építészet:
       - Célja harmonikus kapcsolat létrehozása az épület és a természet között.
       - Az épület formája a környezethez igazodik, természetes építőanyagok használatával.

  3. Formalizmus:
       - Az épület funkcióját alárendelik a formának.
       - Az épület szoborszerű kinézete egyedi, érdekes, vagy esetleg egyszerűsített.
       - Gyakori a vasszerkezetek használata, ami lehetővé teszi az épületek függőleges bővítését, különösen a nagyvárosi környezetben, ahol a telkek ára magas.
       - Eltűntek a díszítmények; a térbeli formák tiszta, geometrikus formái kerültek előtérbe.

Empire State Building

  • Tervezők: Shreve, Lamb és Harrison

  • Az Empire State Building New York egyik legmagasabb emeletes épülete

  • Felhőkarcoló típusa: acélvázas.

  • Az acélváz és a modern építési technikák forradalmasították a felhőkarcolók építését.

  • Stílus: Az art deco, amely az I. világháború előtt feltűnő iparművészeti irányzat.
      - Az art deco jellemzői: egyenes vonalak, geometriai tervezés, az ipar fejlődése, luxus, elegancia.
      - Az új anyagok (pl. króm, bakelit) jellemzik, amelyek felülete tükörfényesre csiszolhatóak.

Golden Gate-híd

  • Tervezők: Joseph Strauss, Charles Alton Ellis, Irvin Morrow, Leon Moissieff

  • Szimbóluma San Franciscónak, az USA és a világ egyik legnépszerűbb építménye.

  • A világ egyik leghosszabb függőhídja, amelyet a gazdasági világválság idején kezdtek építeni.

Le Corbusier

  • Építészeti irányvonal: A modern építészet megteremtője

  • Legfontosabb anyag: vasbeton, amely lehetőséget ad plasztikus formák kialakítására.

  • Savoye villa :
      - A Bauhaus-elvek szellemében tervezett, emeletes, vasbeton-vázas épület.
      - Kidolgozott "öt pont" alapelve:
        1. Lábakra állítás (megtartva a természetet)
        2. Lapos tető (tetőkert kialakítására)
        3. Szabad alaprajz (pillérvázzal)
        4. Szabad homlokzat (ablaksávokkal, függesztett határoló szerkezetekkel)
        5. Faltól falig nyúló szalagablakok (teljes megnyitás a külső tér felé)

Svájci diákok kollégiuma

  • Helyszín: Párizs

  • Az épület lábakra állított, háromemeletes, tetőterasszal rendelkező szerkezet.

  • Építészeti megoldások: lépcsőtér és közösségi helyiségek vízszintes tömegének kapcsolata, gondolatok az "öt pont" megvalósítása.

  • Szobák tömbje 6 vasbeton pilléren áll, amely hatással van az összképre (érzés a lebegtetésről).

Domonkos kolostor

  • Helyszín: Éveux,

  • Az épület különleges benyomást kelt, amely az időjárástól is függ.

  • Szürke, homályos hatás felhős időben, a hétköznapi anyagok dominálnak (beton, óriási üvegfelületek).

  • Napfény hatására az épület részletei életre kelnek.

Ronchamp-i zarándokkápolna

  • A megmaradt kövekből épült, vasbeton szerkezet.

  • Szabad vonalvezetésű, íves határfalak, misztikus belső tér.

  • Lokális fénybe szűrődő ablakok, lőrés-szerű ablakok.

Unesco-palota

  • Tervező: Pier Luigi Nervi,

  • Az UNESCO székhelye, egy Y alakú beton- és üvegépület.

  • Tiszta formálás, modern építészet kiemelkedése.

Sportcsarnok, Róma

  • Tervező: Pier Luigi Nervi, 1956

  • A Kis és Nagy Sportcsarnokot tervezte az 1960-as római olimpiára.

  • Hebréző íves merevítő bordák mintázata napraforgótányérra emlékeztet.

Operaház, Sydney

  • Tervező: Jorn Utzon, 1958-1973

  • Modern expresszionista kialakítás, nagyméretű előregyártott betonhéjak.

  • Tetőszerkezet magassága 67 méter a tengerszint felett; alapterülete 18 000 m².

  • Összesen 2194 darab előregyártott betonlemez, egyenként akár 15 tonnás.

  • A héjak valójában előregyártott betonpanelek, finom mintázattal.

Pompidou Központ, Párizs

  • Tervezők: Piano Renzo, Richard Rogers,

  • Az épület nyitott, tág teret alkot a járókelők számára.

  • Modernista stílus, kultúra új bemutatási módja.

Organikus építészet

  • Olyan építészeti irányzat, amelynek célja, hogy az épület természetesen nőjön ki a helyből, és harmonikus egységet alkosson.

  • Frank Lloyd Wright első használta ezt a kifejezést.

  • Regionális, a hely szelleméhez igazodik, ökologikus megközelítéssel.

  • Az organikus formák hajlított és íves felületeket használnak.

Alvar Aalto: Tüdőszanatórium, Paimio

  • A finn tájat tisztelő, természetes anyagokat felhasználó építészeti példa.

  • Funkcionalizmus és természet összhangja; az épület belső tervezete kiemelten figyelmezteti a fényelosztást, akusztikai tényezőket.

Makovecz Imre

  • A magyar organikus építészet ikonjának számít.

  • Szimbolikus terek, magyar mitológiai kapcsolatok, természetes anyagok.

Híres munkák

  • Művelődési ház: Sárospatak,

  • Magyar pavilon: Sevilla, Spanyolország,

  • Hagymaház: Makó,

Csete György

  • Forrásház: Orfű,

  • Műszaki kihívások, elvont, naturális épületszobor.

  • Az épület kör-szimmetrikus, a természet és a civilizáció ellentétét szimbolizálja.

  • Árpád-házi Szent Erzsébet-templom: Halásztelek,

  • Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark épületei