Comprehensive Study Notes on Medieval and Early Modern Economy

A kora középkor gazdasága (476-1000)

Területhasznosítás

  • Önellátó gazdaság: Főleg gabonatermelés.
  • Legelőváltó gazdálkodás: Ritkán lakott területeken.
  • Kétnyomásos gazdálkodás:
    • A felszántott terület felét vetik be.
    • A másik fele 1 évig pihen (ugar), majd csere.
  • Háromnyomásos gazdálkodás:
    • \frac{1}{3} őszi gabona.
    • \frac{1}{3} tavaszi gabona.
    • \frac{1}{3} ugar.
    • Évenkénti változás, a legfejlettebb.

Területek fajtái

  • Majorság: Magántulajdonban van, a földesúr saját kezelésű birtoka.
    • Földesurak:
      • Király.
      • Egyház.
      • Nemes.
  • Közös: Jobbágy és földesúr közösen használja.
    • Legelő.
    • Rét.
    • Erdő.
    • Víz.
  • Jobbágytelek: A földesúr tulajdona, de a jobbágy birtokolja.
    • A jobbágy járadékkal tartozik: ingyenmunka = robot.
    • A földesúrnak tulajdonjoga van, a jobbágynak haszonélvezeti joga van a telekre.

Mezőgazdasági találmányok

  • Nehéz eke:
    • Ókorban volt vaspapucsos faeke: ökör húzza, ember fogja → földhiány.
    • Középkorban: megfordítja a földet, van kereke.
    • Közepes és kötött talajt is meg lehet munkálni → több terület → munkaerőhiány.
    • 1000-re általánossá válik a használata Ny-Európában.
  • Szügyhám:
    • Ugyanaz az állat sokkal nagyobb erőkifejtésre képes.
    • Nem a nyakán van, hanem a vállánál.
  • Ló:
    • Katonai és sport célra eddig, most megjelenik mezőgazdasági felhasználásban.
  • Rozs:
    • Most kezd elterjedni a termelése, mert a mezőgazdasági terület északabbra tolódik.
  • Patkó:
    • Amikor használják a lovat, nagyobb használatnak van kitéve, mint alapból a természetben lenne, de a patkó megvédi, az élettartamát hosszabbítja.

Kereskedelemmel beszerzett termékek (önellátás mellett)

  • Megtermelik maguknak az élelmet, ruha, cipő, ház építés.
  • Kereskedelemmel:
    1. Só: Pl. halhoz.
    2. Bor: A templomban az úrvacsorához szükség volt borra, ott, ahol a szőlő nem termett meg.
    3. Fémek:
      • Mezőgazdaság: kés, eke, sarló.
      • Hadviselés: páncél, kard, sisak.
    4. Méz: Mint az egyetlen édesítőszer bekerül a kereskedelembe.
    5. Viasz: Gyertya kellett, főleg templomban.
    6. Hal:
      • Senki nem táplálkozik egészségesen: egyik sok húst evett, a másik egyáltalán nem evett húst, a böjti napokon a nemesek és papok halat ettek.
      • Főleg a vallással álltak ezek összefüggésben → nagyon fontos a vallás.

Ipar

  • Háziipar
  • Fejlettebb ipar előfordul:
    • Finomabb fémipari termékek, cipők, ruhák.
    • Majorság.
    • Kolostor.
  • Nincsenek boltok → helyi kereskedelem szinte nincs.
  • Távolsági kereskedelem van: az előző pontban végigvett termékek.
  • Amit lehetett, tengeren szállítottak.
  • A termesztett növények skálája sokkal szűkebb.
  • A szaporulatot le kellett vágni → kezdetleges állattenyésztés, nem jellemző az áttelelő állatállomány.

Trágya

  1. Búza alá és konyhakertbe.
  2. Ismerték, de nem trágyáztak mindent.
  3. Búzakenyér drágább, a rozs olcsóbb.

A paraszti árutermelés és gazdasági fejlődés a középkori Magyarországon

Károly Róbert / I. Károly

  • Reformer: gazdasági + katonai.
  • Elfogyasztották a királyi birtokokat → ezért pótolni kell a királyi jövedelmet.

Aranybányászat

  • A kibányászott arany 10%-a bányabérként adó.
  • Ha földesúr birtokában van, a bányabér \frac{1}{3} -át megkapja.
  • Ha királyi birtokon van, akkor a bányaadó a királyé.
  • Bánya monopólium: bányászott ásványkincs a királyé, eddig is volt.
  • Pénz kibocsátási monopólium: csak a király verethet pénzt, eddig is volt.
  • Nemesérc monopólium: új, a vállalkozó csak a királynak adhatja el, és a király szabja meg az árfolyamot.
  • Kapuadó: első állami adó.
  • Harmincadvám: áru \frac{1}{30} része.
  • Aranypénz-verés:
    • Jövedelem lemondás, mert lemond a pénzrontásról.
    • Cél: gazdaság stabilitása.

Királytalálkozó Visegrádon (1335)

  • Résztvevők:
    • Luxemburg János (cseh).
    • III. Nagy Kázmér (lengyel).
    • Károly Róbert (magyar).
  • Eredmények:
    • Új közvetlen kereskedelmi útvonal: Csehország + Magyarország között, mert eddig Bécs árumegállító joggal rendelkezett.
    • Lengyelország + Magyarország:
      • Dinasztikus megállapodás: ha Kázmérnak nem lesz utódja, akkor a trón Károly Róberté vagy utódjáé lesz.
      • Kassa + Krakkó kereskedelmi útvonal.

Nagy Lajos

  • Ősiség: Nemesek végrendelkezési jogának korlátozása: a birtoknak nemzetiségen belül kell maradni.
  • Kilenced törvény:
    • Adó, amit a jobbágy fizet a földesúrnak.
    • Minden földesúrnak kötelező a jobbágy \frac{1}{10} -ét beszedni.

Középkori magyar város

  • Székesfehérvár, Esztergom: csak ezek voltak eddig uralkodói funkció céljából.
  • A városfejlődés a 13. századtól indul meg.

Mérete

  • 4000 lakos - kicsi.
  • Legnagyobb városok: Buda és Nagyszeben - 10k lakos.
  • Buda + Pest + Óbuda: 25k.

Jogállása

  • Szabad királyi város - kb 30.
  • Mezőváros - kb 300.
  • Városi jogok:
    • Önkormányzat: szabadon választhat tanácsot + 1 embert az élére.
    • Földesúrral szemben adómentes.
    • Királynak egyösszegű adózás: közösség maga között osztja szét, ki mennyit ad.
    • Fallal vehetik körbe magukat.
    • Város polgárai saját hatáskörben bíráskodhatnak.
    • Bizonyos városoknak árumegállító jog.
    • Vásártartás.
    • Főkegyúri jog: papot választhatnak maguknak.
  • Szabad királyi város: összes jog.
  • Mezőváros: 3 jog.

Szerepköre

  • Lehetett tulajdona a városnak pl: föld.
  • Kb \frac{1}{4} lakosság dolgozik iparban és kereskedelemben.
  • Céhek száma utal az ipari kifinomultságra.
  • Jobbágyfalu: gabonatermelés.
  • Város mezőgazdasági profilja: szőlő + bor vagy állattenyésztés + állatkereskedelem.

Etnikai szempont

  • Német polgárságnak nagy szerepe volt a városfejlődésben.
  • Német város: Sopron, Brassó, Nagyszeben.
  • Magyar város: Debrecen, Nagyvárad.
  • Kétnyelvű város - magyar+német: Pest, Buda, Kolozsvár.

Városszövetségek

  • Szepességi.
  • Erdélyi szász egyetem.
  • 7 tárnoki város tárnok mesterrel az élén.

A nagy földrajzi felfedezések szerepe a világgazdaság kialakulásában

A földrajzi felfedezések következményei, 17. századi gazdasági változások

Manufaktúrák

  • Új ipari forma születik.
  • Tőkés/polgári magántulajdon.
  • Állami magántulajdon.
  • Földesúri magántulajdon Hollandiában.

Holland szabadságharc (1566-1609)

  • Győzelem: független Hollandia.
  • Mezőgazdaság: a kor legkorszerűbbje:
    • Vetésforgó feltalálása.
    • Takarmánytermelés.
    • Istállózó állattenyésztés.
    • Kertgazdaság.
    • Ipari növények.

Pénzügyek

  • Tőzsde, bank.

Kereskedelem

  • Rozs, só, bor.

Ipar

  • Céhes ipar.
  • Posztóipar: szétszórt manufaktúra vagy felvásárlási és kiadási rendszer.
  • Hajóépítés: központosított manufaktúra →1 üzemben kb 10k ember dolgozott.
  • Az első ország ami kilépett a feudalizmusból.

Anglia

  • 2 uralkodó: VIII. Henrik, I. Erzsébet.
  • Angol abszolút monarchia: segíti a polgárosodást, modernizálódást, iparosodást.

VIII. Henrik

  • Megteremti az anglikán egyházat.
  • Ő az egyház feje.

Mindketten

  • Pártolták a polgárosodást.
  • Sok manufaktúra lett.
  • Támogatták a városokat.
  • Lehetett monopóliumokat vásárolni.
  • Pártolják a kalózokat: spanyol hajókat rabolnak ki → tőke.
  • Kezdődnek a bekerítések, de a 19. század elejéig zajlanak (kb 300 év).
  • A személyi függés lassan megszűnik; a földbérleti viszony megmarad, de a függés fokozatosan megszűnik.
  • A földesúr felbontja a szerződést.
  • A jobbágyok:
    • Munka bányában.
    • Kivándorolnak.
    • Csavargó: dologház, akasztás.
  • A bekerítést megpróbálták megakadályozni: nem volt eredményes.
  • A bekerítések = a tőkefelhalmozás angol módja.
  • A földesurak többlet jövedelemhez jutnak és befektetnek.