11 - Közjogi Szervezetszabályozó Eszköz

Ezek a jogforrások nem általánosan kötelezőek, alkalmazásuk nem terjedt túl az adott szerven, korlátozottan minősíthető közhatalom gyakorlásán________.
Meghatározhatják saját szervezeti felépítésüket, működésüket, cselekvési programjukat. Jat. 23-24 par
Jogszabállyal nem lehet ellentétes
Két típusa van:
- Normatív határozat → testületi szervek
- Ilyen határozatokban szabályozhatja a szervezetét és működését ,tevékenységét valamint cselekvési programját ezek a szervek:
  - Országgyűlés
  - Kormány
  - Alkotmánybíróság
  - Költségvetési Tanács
  - A helyi Önkormányzat Képviselőtestülete
  - Nemzetiségi Önkormányzat
  - Testületi központi államigazgatási szerv
- Normatív utasítás → vezetők
- Ilyen utasításban szabályozhatja, irányíthatja és felügyelheti az alá tartozó szervek szervezetét, működését és tevékenységét az alábbi szervek:
  - Köztársasági elnök
  - a miniszterelnök
  - a központi államigazgatási szerv vezetője
  - az országos bíró hivatal elnöke
  - az alapvető jogok biztosa
  - a Magyar Nemzeti Bank elnöke
  - az állami számvevőszék elnöke
  - a fővárosi és megyei Kormányhivatal vezetője
  - a polgármestert és a jegyző
  - a legfőbb ügyész a vezetése

A jogrendszer és Alaptörvény koherenciájának őre és garanciája
Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja jogi normák alaptörvénnyel való összhangját -> Amennyiben ütközést állapít meg a koherencia zavart megszünteti, az ellentétes normát megsemmisíti -> negatív jogalkotás / új magatartásszabályt nem illesztenek, hanem az ellentétes normát iktatják ki. ->norma hatályon kívül helyezése
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (ABTV.) értelmében az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek. TK.129/12
Határozatait indokolni köteles
Az alkotmánybírósági határozatok ellen nincs helye jogorvoslatnak

A bíró alkotta jognak, a precedensjognak csak részben enged teret, nem ismeri el a jogszabályokat lerontó szokásjogot (desuetudo)
A precedens lényege hogy a bírót ítélete meghozatalában elsősorban a korábbi bírósági gyakorlat és nem pedig a jogszabályok orientálják –TK.129/13
Az alaptörvény értelmében a bíróságok nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.
A bírák függetlenek csak a törvénynek vannak alárendelve ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak még más bírósági fórumok által sem.
- A bíró a pozitív jogi normák általános szabályait alkalmazza az egyedi esetekre.
Az ítélkező bíróra hatással van a bírói szokás és gyakorlat, a pozitív normák bíróságok által életre hívott értelmezése
Bírói fórumonként eltérő gyakorlatot is kialakíthatnak
Alaptörvény biztosítja a bíróságok jog alkalmazásának egységesítésének eszközét a legfőbb bírói fórum, a Kúria számára
- A kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét bíróságra kötelező jogegységi határozatot hoz.
- Az alaptörvény értelmében a kúria jogegységi döntései is kötelezik a bírót, nem csak a jogszabályok.