Hungarian Study Guide

A kiadvány a 2025-ös emelt szintű szóbeli magyarérettségire kidolgozott tételeket tartalmazza.

A magyar emelt szintű érettségi komplex tudást, elemzési képességeket és kritikai szemléletet igényel.
Érdemes belevágni, mert mélyebben kapcsolódhatunk kultúránkhoz és identitásunkhoz, jobban megérthetjük a világot, valamint gazdagítjuk szókincsünket és gondolkodásunkat.
A kötet a szóbeli vizsga témaköreire fókuszál, melyekre előre megfontolt, kidolgozott válaszokat kell adni.
Az aktív felkészülés azt jelenti, hogy a tudásanyagok élő, dinamikus módon szólaljanak meg, kifejezve a saját értelmezésünket.
A kiadvány a sokéves tanári tapasztalatban bevált példákon és anyagokon túl visszanyúlik a múlt évi emelt témakörökhöz is, valamint a jelenleg használatos tankönyvek, munkafüzetek anyagából is merít.
Az igazán sikeres felelethez a saját olvasmányélményeinkből és véleményünkből is meríteni kell.
Minden szó és minden mű egy új lehetőség arra, hogy felfedezze az olvasó a benne rejlő erőt és kreativitást, túlmutatva a szóbeli érettségin.

Ady sokarcú költő, aki megrendítő módon fejezte ki a modern ember élményvilágát.
Életműve világirodalmi rangú nemzeti örökség.
A legnagyobb nyelvművészek egyike, aki megújította a versritmust is (szimultán verselés).
Pályája három szakaszra osztható:
- Érzelmi forradalmiság időszaka
- Szembenézés a lét értelmetlenségével (Isten, haza, forradalom keresése)
- Háború alatti versek

Az Illés szekerén című kötet (1908) új szakaszt jelez Ady pályáján, ahol megjelenik a lét értelmetlenségének élménye.
Ebből keresi a kiutat a költő, többek között Istenhez fordulva.
Ady Endre református (kálvinista) vallású volt, de ifjúkorában eltávolodott Istentől.
Hite a modern emberé: a deizmussal jellemezhető, hisz Istenben, de kételkedik az isteni gondviselésben.
Istenes verseit a képgazdagság jellemzi, gyakran ellentétre épülve.
Sokszor előforduló verstörténés a beszélő és az Úr találkozása, amely néha sikerül, néha nem.

A modern ember istenélményét mutatja be, aki eltávolodott Istentől, anélkül azonban nem tud mit kezdeni magával.
A vers látomásos költemény, melyben a találkozás ideje és helye bizonytalan.
A lírai én tragikus magánya zárja a művet, mert nem tudja megszólítani Istent sem a nevén, sem egy gyermeki imával.
A szöveg sajátosságai a beszélő istenkeresésének ellentmondásosságát érzékeltetik.

Amikor a beszélő közel kerül Istenhez, az életre szóló, sorsdöntő élményt jelent.
A kulcshely az a pontja, ahol rájön az emberi lét korlátaira, és nem akar Isten helyébe lépni.
Lucien Goldmann szerint Isten elrejtőzött a modern ember elől, és meg kell keresnünk; erre három lehetőség van:
- Beleszületünk a hitbe.
- Értelmünkkel belátjuk, lennie kell.
- Egy sorsfordító pillanatban jutunk el hozzá, és megérezzük jelenlétét (isteni kegyelem).
Ady istene személyes Isten, jószándékú emberként jelenik meg, aki átöleli azt, aki segítségre szorul.
A mélyen megélt lelki élményeket hangzavar és csend szembeállítása érzékelteti.
Isten az igazán rászorulón segít, jelzi a tüzes nappal és a háborús éj kontrasztja.

A kérdések költeménye, melyek a lírai én Istenhez való viszonyának bizonytalanságát érzékeltetik.
Deista istenélmény ez: nem Isten a probléma számára, a nagy kérdés az, hogy van-e isteni gondviselés.
Az isteni gondviselés kérdése létösszegzéssel kapcsolódik össze.
A lírai én megbékél sorsával, nem lázad ellene, megnyugszik Isten akaratában.

A költemény címe egyszerre fejezi ki a beszélő bizonytalanságát és válságos lelkiállapotára utal.
Bizonytalansága összekapcsolható a kötet egészével: Isten és önmaga is titok számára.
A lírai én válságos állapotát emelik ki a testi és lelki szenvedésére utaló sorok.
Isten az egyetlen menedék számára,