Észak-Amerika gazdaságföldrajza

Amerika felosztása

• Felfedezés: Kolumbusz, 1492

• Elnevezés: Amerigo Vespucci után

• John Cabot: 1497-ben Észak-Amerika

• Terület: 42 millió $km^2$

• Egy vagy két kontinens?

  • Természetföldrajz: Két kontinens összekapcsolódása a földtörténet során.

  • Társadalomföldrajz: Egy kontinens kettéválása a gyarmatosítás során.

Amerika térfelosztásai

• 1 vagy 2 kontinens

  • Természetföldrajz: Észak, Dél

  • Társadalomföldrajz: Észak, Latin-Amerika

• 3 vagy 4 kontinens

  • Természetföldrajz: Észak, Közép, Dél

  • Társadalomföldrajz: Észak, Közép, Dél

  • Társadalomföldrajz: Észak, Közép, Dél, Karib

Észak-Amerika határai

• Keleti, nyugati és északi határok egyértelműek (Grönland vitatható).

• Déli határ:

  • Társadalomföldrajz: Mexikó-USA határ (Rio Grande).

  • Természetföldrajz: Tehuantepeci-földszoros (216 km) Mexikón belül.

• „Külgazdasági határ”: Mexikó déli határa

  • USMCA (NAFTA), OECD tagja

• Terület: 22 millió $km^2$

• Két nagy állam: USA, Kanada (kb. 10-10 millió $km^2$)

• Népesség: kb. 510 millió fő (2023)

  • USA: 340 millió fő

  • Kanada: kb. 40 millió fő

  • Mexikó: 130 millió fő (2023)

    

USA

• Terület: 9,8 millió $km^2$

• 50 tagállam + District of Columbia

• Főváros: Washington

• Államforma: Szövetségi parlamentáris demokrácia, prezidenciális rendszer (mintaadó államforma!)

• XX. században „amerikanizáció”

• Hivatalos nyelv: szövetségi szinten sokáig nincs

Az USA kialakulása

• XV. század: periféria.

• 500 évvel később: gazdasági centrum, politikai és katonai szuperhatalom.

• 1607: Első brit telep: Jamestown (Virginia).

• 1620: Mayflower (Új-Anglia – Massachusetts).

• Puritán szellemiség + sok vallási üldözött érkezett (vallásszabadság /szabadság/ szentsége).

• Gyarmatosítás során: kitartás, vállalkozó szellem, kemény munka (vállalkozás, gazdaság szabadsága).

• Őslakosság kiűzése, de emberfajták nem keveredtek (pl. Latin-Amerika).

• XVIII sz: 13 brit kolónia összefüggő területsáv (holland és svéd gyarmatok kiszorultak).

• Dél gazdasága:

  • Mezőgazdaság (rabszolgaság).

  • Nagy ültetvényeken folyó árutermelés (dohány, indigó, rizs).

  • 1619: első afrikai rabszolgák (Virginia).

• Észak gazdasága:

  • Kézműipar (kevés művelhető föld), nyersanyag-kitermelés.

  • Eltérő gazdasági fejlettség, dél fejlődése hosszú távon lemarad.

• XVIII. sz. 2. felére: amerikai ipar a brit versenytársa lesz!

• Magas brit vámok, adók.

• 1776: Függetlenségi Nyilatkozat, 1787: USA megalakulása. A háború nem csak a politikai, hanem a gazdaság függetlenségéért folyik! (gazdaság szabadsága!)

Terjeszkedés

• 1803: Nyugati terjeszkedés Mississippiig.

  • Louisiana megvásárlása Fr.O-tól.

• 1819: Florida (Spanyolország).

• 1818: USA-kanadai határ.

• 1845: Texas (önként csatlakozott).

• 1849: É-Mexikó (Kaliforniától Új-Mexikóig).

• 1853: Dél-Arizona Mexikótól.

• 1867: Alaszka Oroszországtól.

• 1898: Hawaii-szk, Puerto Rico, Fülöp-szk. – ez már inkább gyarmatosítás (ezzel már világpolitikai szerep).

• USA gyarmatosítása: Észak-Amerika belső területei (belső gyarmatosítás).

  • Előny: közvetlen földrajzi kapcsolat

• A 2. ipari forradalom kora.

• 1861-65 – polgárháború (Észak és Dél).

  • Jelentős gazdasági különbségek és érdekellentétek (abolucionizmus).

  • Az iparosodott Észak győzelme (egységes nemzeti piac).

• Infrastruktúra-építés (vasút, csatornák, távíró).

• Új „vállalati formák”: Rt-ék, monopóliumok, kartellek.

• Új nyersanyagok: olaj/ipar/, elektromosság.

• A két világháború közötti időszak (1914-45).

  • Amerikai közvetlen befektetések külföldön.

  • Futószalagos tömegtermelés kezdete (Fordizmus).

• A 2. világháborútól az olajválságokig (1945-73) „Pax Americana”.

  • Sikeres átállás a hadigazdaságról a normális üzletmenetre.

  • A tömegtermelés és a tömegfogyasztás virágkora.

  • Hegemón pozíció részei:

  • Növekvő külföldi befektetések.

  • Hegemón pozíció gazdaságilag és technológiailag és katonailag.

  • Bipoláris világrend.

  • Nemzetközi szervezetek székhelye: ENSZ, IMF, Világbank, Bretton Woods, NATO /USA-központú világrend – Kína?/

  • Vége: Olajárrobbanás, a bretton woods-i rendszer vége

• Gazdasága a 70-es és 80-as években:

  • EU (EGK) és Japán versenytárs lesz.

  • Új „ipari forradalom” kezdődik – információtechnológia… (USA viszonya Ázsiához és az EU-hoz „hullámzó” a 2. vh után…)

• 1991-2001: az USA II. vh utáni történetének leghosszabb gazdasági fellendülése:

  • Húzóágazatok az információs-kommunikációs technológiák.

  • Új iparágak megjelenése (IT).

  • Más iparágak is felhasználják az IT-iparágak termékeit és szolgáltatásait.

  • Ezek az iparágak hatnak egymásra és a gazdaságot is átalakítják → ún. új gazdaság

• Gazdasági növekedés 1991-2007 között átlagosan évi 2,8%.

  • Gyors termelékenység-növekedés.

  • Növekvő fogyasztás.

  • Hatalmas méretű beruházási hullám.

  • Alacsony infláció és munkanélküliség.

  • DE!

  • /a fogyasztás átlagos növekedése (3,6%) meghaladta a GDP átlagos növekedését (3,2%)/

  • /háztartások megtakarításai csökkentek (1990: a GDP 5%, 2007-ben 1,5%/

  • /ingatlanpiaci „lufi”/

• 2007-ben „kipukkad” a gazdaság - válság!!!

• Gazdasági növekedés:

  • 2016: 1,6%, 2018: 2,9%, 2019: 2,3%, 2020: –3,5%, 2023: 2,9%

• Gond: államadósság (34 ezer Md USD) /2024/. Nagy része kínai kézben…

  • /társadalmi egyenlőtlenségek/

• Népesség USA, demográfiai korfa (2022)

  • USA lakossága: 340 millió (2023)

  • Nyelvek: Csak angol 78,2%, spanyol 13,4%, kínai 1,1%, egyéb 7,3% (2017-es érték)

  • Népességnövekedés: 0,7%/év (2022)

  • Lakosság 99%-a bevándorló-leszármazott (etnikai sokszínűség). Előny vagy hátrány?

  • Az európai származású lakosság aránya csökken (kb. 2040 körül kisebbségbe szorulnak).

  • vallásosos a népesség 85-90%-a

  • Sokszínűség! (vallásszabadság „szentsége”)

  • Vallási megoszlás: protestáns – 49% (baptista, metodista, pünkösdi, evangélikus, református, anglikán), római katolikus – 22%, ortodox keresztény – 2%, mormon – 5%, muszlim – 2%, zsidó – 1,5%, felekezeten kívüli – 1,5%.

  • USA társadalma átalakulóban

  • Növekszik a nem európai származásúak aránya

  • Ennek csak kisebb részben oka a migráció

Megarégiók (a gazdaság központjai)

• BosWash és ChiPitts: 50–50 millió.

• SanSan: 38 millió.

• Határon átnyúlóak: Tor-Buff-Chester, Cascadia

• Hagyományos gazdasági körzetek súlya csökken (Nagy-tavak vidéke, Keleti partvidék).

• Jelentős régiók:

  • Nyugati partvidék: modern technológiák, innovációk fellegvára (Szilícium-völgy). Legerősebb gazdaság: Kalifornia (Világ 5. legnagyobb gazdasága).

  • Dél: nyersanyag-kitermelés, kereskedelem, turizmus

• Export- és importpartnerei (milliárd dollár, 2023), Import (WR:1) – 3 300 md USD (13,5%)

  • 2024

  • A szolgáltatáskereskedelem inkább többletet mutat, míg az áruforgalmat jelentős hiányt.

  • Export: magas technológiai szintet képviselő termékek (gépek, elektromos eszközök, számítógépek, gépjárművek, vegyipari termékek).

  • Import: főleg tömegfogyasztási cikkek alkotják (Kína, Ázsia, Mexikó).

  • Külkereskedelem 1976 óta deficites! (Hatalmas államadósság!) (Kína és Japán a legnagyobb hitelezők…) dollár nemzetközi szerepe!?

  • XX. sz: a szabadkereskedelem éllovasa – külpolitikájának lényeges eleme.

  • XXI. sz. eleje: nyitás a protekcionizmus felé… (Trump, Biden, Trump) – Pl: NAFTA, TTP

  • USA XX. században a szabadkereskedelem „támogatója” – 2025 után…?

  • Az USA a Világ legnagyobb kőolaj- és földgáztermelője

  • Ez alapvetően átalakítja az USA világpolitikai szerepvállalását!

Kanada

• Területe: 9,98 millió $km^2$

  • csak 6,8% mezőgazdasági terület, 34% erdő, a többi…

  • 9% vízfelület (2-3 millió tó)

• Főváros: Ottawa (1,3 millió fő)

• Államforma: Politikai berendezkedése alapján szövetségi parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia, (államfő: angol király)

• Lakosság: 40 millió fő (2024) (multikulturális társadalom)

• Hivatalos nyelv: angol és francia

  • Quebec francia nyelvű tartomány…

• Lakosság főleg délen él…

• Legnagyobb város: Toronto 6 millió fő, Montreal 4,1 millió fő,

• GDP: kb. 2500 Md USD (2024)

• GDP/fő: 53 400 USD (