Általános Anatómia és Élettan Egészségügyi Modul

Ajánlott Irodalom és Oktatási Segédanyagok

• Egészségügyi alapismeretek – Tananyag a természetgyógyászati képzéshez:     * Főszerkesztő: Demeter Józsefné.     * Szerkesztők: Demeter Józsefné, Maléta Andrea, Zagyva Klára.     * Kiadó: Állami Egészségügyi Ellátó Központ (AEEK), Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság, 2018.
• Egészségügyi alapismeretek gyakorló feladatai:     * Feladatgyűjtemény a természetgyógyászati vizsgára készülőknek.     * Kiadó: Állami Egészségügyi Ellátó Központ (AEEK), 2018.
• Donáth Tibor: Anatómia-élettan:     * 10. átdolgozott kiadás, Medicina Könyvkiadó.
• Donáth Tibor: Anatómiai atlasz:     * Medicina Könyvkiadó.
• Dr. Jurányi Róbert és Dr. Vágvölgyi Ágnes: Általános kórtan, immunitástan, járványtan:     * Moduláris tankönyvek sorozat, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet.
• Salczer Józsefné dr.: Kórtani alapismeretek:     * Medicina Könyvkiadó, Egészségügyi szakiskolák tankönyve.
• Vágvölgyi Ágnes: A szervrendszerek kórtana és klinikuma:     * Részletes kórtani és belgyógyászati alapismeretek az egészségügyi szakképzés számára, Kádix Kiadó.

Az Anatómia és Élettan Tudománya

• Anatómia (Bonctan): Az egészséges szervezet felépítésével foglalkozó tudomány. Ágai:     * Makroszkópos anatómia: A szabad szemmel látható képleteket vizsgálja.     * Mikroszkópos anatómia (Szövettan és Sejttan): Szabad szemmel nem látható képletek tanulmányozása.         * Hystologia: Szövettan.         * Cytologia: Sejttan.     * Egyéb ágak: Rendszeres anatómia, tájanatómia, alkalmazott anatómia, összehasonlító anatómia, embriológia (egyedfejlődéstan), törzsfejlődéstan, röntgenanatómia, művészi anatómia.
• Élettan (Fiziológia): Az egészséges szervezet működését és funkcióit vizsgálja. Ágai:     * Növényélettan.     * Állatélettan.     * Emberélettan.     * Összehasonlító élettan, munkaélettan, táplálkozásélettan.

A Latin Nyelv Kiejtési Szabályai az Anatómiában

• Az anatómia hivatalos nyelve a LATIN. A kiejtés alapjai:     * S: „sz” (pl. scapula), de két magánhangzó között „z” (pl. rosa, causa).     * C:         * Magas magánhangzó előtt (e, i, y, ae, oe) „c” (pl. cellula).         * Mély magánhangzó előtt (a, o, u) „k” (pl. cor).         * Mássalhangzó előtt „k” (pl. cranium).         * Szó végén „k” (pl. lac).     * Ti: Magánhangzó előtt „ci” (pl. complicatio, inhalatio). Kivétel: ha a ti előtt s, t vagy x áll.     * Q, G + U: „v” (pl. sanguis, aqua).     * Ae: „é” (pl. praeparatum).     * Oe: „ö” (pl. oedema).     * Y: „i” (pl. symptoma).     * Ch: „k” (pl. chronicus).     * Ph: „f” (pl. phalanx).

Az Emberi Test Felépítésének Jellemzői és Fő Részei

• Főbb jellemzők:     * Kétoldali részarányosság (Bilateralis szimmetria): A test két oldala tükörképe egymásnak.     * Szelvényezettség (Metaméria): Bizonyos képletek (bordák, csigolyák, gerincvelői idegek) ismétlődése a hossztengely mentén.
• Az emberi test fő részei (Corpus):     * Fej (Caput).     * Nyak (Collum).     * Törzs (Truncus):         * Mellkas (Thorax).         * Has (Abdomen vagy Venter).         * Medence (Pelvis).     * Végtagok (Extremitates):         * Felső végtag (Membrum superior).         * Alsó végtag (Membrum inferior).

Anatómiai Síkok és Irányok

• Síkok:     * Nyílirányú sík (Sagittalis): Elölről hátrafelé haladó sík.     * Közép-nyílirányú sík (Mediansagittalis): A testet két egyenlő (jobb és bal) félre osztja.     * Homlokirányú sík (Frontalis vagy Coronalis): A homlokkal párhuzamos, a testet elülső és hátulsó részre osztja.     * Vízszintes sík (Horizontalis): A talajjal párhuzamos, a testet felső és alsó részre osztja.
• Térirányok:     * Cranialis: Fejvégi.     * Caudalis: Farkvégi.     * Superior: Felső.     * Inferior: Alsó.     * Medialis: Középvonalhoz közelebb eső.     * Lateralis: Középvonaltól távolabb eső.     * Centralis: Központi.     * Periferialis: Környéki.     * Anterior / Ventralis: Elülső / hasi oldal.     * Posterior / Dorsalis: Hátulsó / háti oldal.     * Profundalis: Mélyen fekvő.     * Superficialis: Felületi.     * Proximalis: Törzshöz közeli (végtagokon).     * Distalis: Törzstől távoli (végtagokon).     * Dexter: Jobb oldali.     * Sinister: Bal oldali.

Sejttan (Cytologia)

• Definíció: A sejt (cellula) az élőlények legkisebb önálló egysége, amely még mutat életjelenségeket.
• Sejtélettan: A sejt önállóan nem tudja életfolyamatait bonyolítani, csak a szervezet részeként.
• Alapvető életjelenségek:     * Növekedés, anyagcsere (anyagfelvétel, beépítés, lebontás, bomlástermékek eltávolítása).     * Mozgás (sejtplazma áramlása).     * Ingerlékenység (környezeti ingerek felfogása és válasz).     * Szaporodás és fejlődés.
• Sejtméret és alak:     * Jellemző méret: $10 - 30\,\mu m$. ($1\,\mu m = 0.001\,mm$).     * Extrém méretek: $4\,\mu m$-től akár $600 - 700\,mm$-ig.     * Alak: Környezettől és funkciótól függ (gömb, ovális, sokszög, kocka, henger, orsó – izomsejt, soknyúlványú – idegsejt).

A Sejt Felépítése és Organellumai

• Eukaryota sejtek: Sejtmembránnal körülhatárolt sejtszerveket és elkülönült sejtmagot tartalmaznak.
• Sejthártya (Membrana): Féligáteresztő (szemipermeábilis) hártya. Elhatárol, összekapcsol és szabályozza az anyag-, információ- és energiaáramlást.
• Sejtplazma (Citoplazma):     * Citoszol: Folyékony fázis.     * Citogél: Kolloid szerkezetű, félfolyékony állomány.     * Összetevői: Víz, sók, fehérjék, szénhidrátok, nukleinsavak, zsírok.
• Sejtszervecskék (Sejtorganellumok):     1. Sejtközpont (Centriolum): Irányítja a belső mozgásokat, összehangolja a mozgásszerveket (csillók, ostorok) és szabályozza a sejtosztódást.     2. Mitokondriumok: A sejt „erőművei”. Két biomembránnal határoltak, itt szabadul fel a kémiai energia és zajlanak az oxidációs folyamatok.     3. Endoplazmatikus Retikulum (ER): Tömlő alakú hálózat. Szerepe van a méregtelenítésben és a fehérjeszintézisben (riboszómákkal).     4. Golgi-apparátus: Lapos, zsákszerű képződmény a sejtmag körül. Anyagszállításra készíti fel a fehérjéket, lipideket, részt vesz a váladéktermelésben.     5. Lizoszóma: Emésztőenzimeket tartalmaz.
• Sejtmag (Nucleus):     * Kettős maghártya határolja, pórusokon keresztül zajlik az anyagáramlás.     * Tartalma: Magnedv, fehérjék, nukleinsavak.     * DNS (Dezoxiribonukleinsav): Az örökítő állomány, a sejt életfolyamatainak irányítója.

Szövettan (Histologia)

• Szövet (Tela): Azonos alakú, azonos funkciójú és közös eredetű sejtek halmaza, amelyeket sejtközötti állomány tölthet ki.
• Fő szövettípusok:     1. Hámszövet.     2. Kötő- és támasztószövet.     3. Izomszövet.     4. Idegszövet.

Hámszövet

• Jellemzői: Szorostan illeszkedő sejtek, nincs sejtközötti állomány és nincsenek benne erek (táplálás intercelluláris nedvből).
• Előfordulása: Test külső és belső felszíne, nyálkahártyák, üreges szervek belseje, mirigyek, erek belső felszíne (endothel), savós üregek (mesothel).
• Csoportosítás alak szerint:     * Laphám (pl. vese, tüdő kapillárisok).     * Köbhám (pl. mirigyek kivezetőcsöve, petefészek).     * Hengerhám (pl. bélcsatorna).
• Csoportosítás rétegszám szerint:     * Egyrétegű.     * Többrétegű (elszarusodó – bőr; el nem szarusodó – hüvely, szájüreg).
• Funkcionális csoportosítás:     * Fedőhám, felszívóhám, érzékhám (pl. szagló- és ízlelősejtek), pigmenthám (pl. retina, emlőbimbó), mirigyhám (váladéktermelés).

Kötő- és Támasztószövetek

• Kötőszövet típusok:     * Lazarostos: Leggyakoribb, térkitöltő, erekben és idegekben gazdag (pl. bőralja).     * Tömött rostos: Inak, szalagok alkotója, nagy szakítószilárdság a kollagénrostok miatt.     * Zsírszövet: Gömb alakú sejtek, tápanyagraktár és hőszigetelő. Formái: fehér és barna zsírszövet.     * Recés (Retikuláris): Nyirokszervek váza (pl. lép).     * Vér: Folyékony kötőszövet (alakos elemek + plazma).
• Támasztószövetek:     * Porcszövet: Rugalmas, nincs benne ér. Fajtái: Hyalin- (üvegporc), Rugalmas rostos- (fül), Kollagén rostos porc (csigolyaközti korong).     * Csontszövet: Magas szervetlen anyagtartalom, szilárd, erekkel átszőtt, a mozgás passzív szerve.

Izomszövet

• Simaizom: Zsigeri szervek, erek fala. Akarattól független (vegetatív), lassú, tartós összehúzódás, nem fáradékony.
• Harántcsíkolt izom: Vázizmok. Akaratlagos irányítás, gyors összehúzódás, nagy erő, de hamar fárad.
• Szívizom: Csak a szívben. Akarattól független, ritmikus, nagy erejű, nem fáradékony, Y-alakban elágazó sejtek.

Idegszövet

• Neuron (Idegsejt): Ingerületvezetésre specializálódott.     * Részei: Sejttest (perikarion), dendrit (rövid nyúlvány – ingerületfelvétel), axon (hosszú nyúlvány – ingerületvezetés), végfácska (átadás).
• Gliasejtek: Támasztó és tápláló funkció a neuronok számára.

Szervrendszerek Áttekintése

1. Mozgás szervrendszere: Csontváz (passzív) és izomrendszer (aktív).
2. Keringési szervek rendszere: Szív és érrendszer.
3. Zsigeri rendszerek: Emésztő-, légző-, vizeletkiválasztó- és nemi szervek rendszere.
4. Szabályozási szervek: Belső elválasztású (endokrin) mirigyek és idegrendszer.
5. Érzékszervek rendszere: Külvilág ingereinek felfogása.