Büntetőjog beugró

1. A bűncselekmény tudományos fogalma: Bűncselekmény = cselekmény + tényállásszerűség (diszpozíciószerűség) + (büntető)jogellenesség + bűnösség

2. Bűncselekmény törvényi fogalma (Btk. 4.§ (1) bekezdés): Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.

3. Nyitott törvényi tényállás: a törvény az elkövetési magatartást külön, pontosan nem írja körül, hanem azt az eredményre utalással határozza meg. Mulasztásos változatára speciális elvek vonatkoznak. Ilyen például az emberölés vagy a testi sértés

4. Mulasztás: a mulasztás nem abszolút nemtevés, hanem a cselekvési lehetőség és képesség ellenére valaminek a kötelességellenes nemtevése.

5. Nyitott törvényi tényállású bűncselekmények mulasztásos változata esetén a speciális jogi kötelezettségek köre:

a. Nem büntetőjogi jogszabályon (szülők gondviselése)

b. Polgári jogi szerződésen (tartási szerződés)

c. Munkaviszonyon, munkavégzésre irányuló jogviszonyon, ezekből folyó munkaköri kötelességen

d. Előbbiek alá nem tartozó hivatáson, illetőleg foglalkozási szabályon

e. Harmadik személyért való felelősségen, védelmi funkció önkéntes átvétele

f. Felróható előmagatartás (megelőző sérelmet vagy veszélyt létrehozó tevékenységen)

6. Szándékosság (Btk. 7.§): Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.

7. Gondatlanság (Btk. 8. §): Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

8. Felelősség az eredményért, mint minősítő körülményért (Btk. 9. §): Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. – pl.: a halált okozó testi sértés

9. Kísérlet (Btk. 10. § (1) bek.): Kísérlet miatt büntetendő, aki szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.

10. Előkészület (Btk. 11. § (1) bek.): Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.

11. Maradék-bűncselekmény: több elkövetési magatartásból álló bűncselekmény közül egyes magatartások valósulnak meg, de ez önmagában is kimeríti egy bűncselekmény törvényi tényállását

12. Befejezettség és bevégzettség:

a. Befejezettség: a törvényi tényállás valamennyi eleme maradéktalanul megvalósul

b. Bevégzettség: jogi tárgy elleni támadás is ténylegesen véget ér.

13. Társtettesség (Btk. 13. § (3) bek.): Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

14. Közvetett tettesség (Btk. 13 § (2) bek.): Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.

15. Alaki és anyagi bűnhalmazat:

a. Anyagi halmazat: az elkövető több cselekménye valósít meg több bűncselekményt

b. Alaki halmazat: az elkövető egy cselekménye valósít meg több bűncselekményt

16. Látszólagos halmazat: halmazatnak látszik, de valójában egységet kell megállapítani és nincsen halmazati büntetés

a. Látszólagos alaki halmazat: az elkövetőnek egy cselekménye több különböző tényállásba illik bele úgy, hogy az egyik tényállás megvalósulása kizárja más tényállás megvalósulását

b. Látszólagos anyagi halmazat: több cselekmény több tényállásba illik bele, az egyik megvalósulása kizárja a többi megvalósulását

17. Szubszidiaritás: a súlyosabb bűncselekmény megvalósulása esetén az enyhébb büntetési tételű bűncselekmény háttérbe szorul

a. „ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg”

Pl. garázdaság

b. „ha más bűncselekmény nem valósul meg’

Pl. kényszerítés

18. Konszumpció: van egy átfogó tényállás és egy szűkebb kevesebbet megtestesítő tényállás, az átfogó tényállás konszumálni fogja a kevesebbet, ha tipikus vagy rendszerinti a találkozás, például emberölés – testi sértés viszonya

19. Specialitás: a törvény az általános tényállásból további ismérvek megjelölésével kiemel egy speciális tényállást és ilyenkor a speciális tényállást kell megállapítani (lex speciális derogat legi generali)

20. Folytatólagos bűncselekmény (Btk. 6. § (2) bek.): Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el.

21. Összetett bűncselekmény: Részcselekmények egymással szerves összefüggésben vannak, jellemzően eszköz-cél viszonyban, például rablásnál a lopás a cél, a személyes szabadság elleni támadás az eszközcselekmény

22. Törvényi egység különleges esete: Közömbös a sértettek száma, a sértettek egymástól függetlenül egy bűncselekményt kell megítélni, például a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés törvényi tényállásában szerepel, hogy „más vagy mások”

23. Fegyveres elkövetés s [Btk. 459. § (1) bek. 5. pont]: fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki

a. Működőképes lőfegyvert,

b. Robbanóanyagot,

c. Robbantószert,

d. Robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket
tart magánál, vagy a bűncselekményt az a) -d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el

24. Felfegyverkezve elkövetés [Btk. 459. § (1) bek. 6. pont]: felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.

25. Fenyegetés [Btk. 459. § (1) bek. 7. pont]: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen

26. Bűnszervezet [Btk. 459. § (1) bek. 1. pont]: legalább három személyből álló, hosszabb időre hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

27. Bűnszövetség [Btk. 459. § (1) bek. 2. pont]: bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

28. Védekezésre képtelenség [Btk. 459. § (1) bek. 29. pont]: védekezésre képtelennek kell tekinteni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére.

29. Üzletszerű elkövetés [Btk. 459. § (1) bek. 28. pont]: üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik

30. Különös kegyetlenség: a magatartás olyan módját jelenti, amely a sértett életének kioltásához rendszerint szükséges kegyetlenséget lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással történik, és a sértettnek olyan testi vagy lelki gyötrelmet okoz, emberi méltóságában olyan mély megalázást jelent, amely az emberi élet kioltásával együtt járó szenvedést, gyötrelmet lényegesen meghaladja.

31. Több ember sérelmére elkövetett emberölés, mint minősítő körülmény [Btk. 160. § (2) bek. f) pont] megállapításának együttes feltételei

32. Tényleges gyógytartam: az orvostudomány által meghatározott az az időtartam, amely alatt az elkövetéssel okozott sérülés, egészségkárosodás vagy betegség elsődlegesen (nem teljesen, de ténylegesen) meggyógyul

33. Feltételezett gyógytartam: az orvosszakértői vélemény a bűncselekmény minősítésére irányadó (a tényleges gyógytartamra vonatkozó) felételezett gyógytartamot is megállapíthat

a. A kísérlet esetén, ha tényleges sérülés vagy betegség nem következett be vagy ha a cselekmény a ténylegesen létrehozottnál súlyosabb sérülés okozására is alkalmas volt,

b. Ha a sértett a tényleges gyógyulás előtt, más ok miatt meghalt,

c. Ha a gyógyulási időtartam a sértett szándékos magatartása vagy a cselekménnyel okozati összefüggésben nem álló más ok miatt húzódott el

34. Marandandó fogyatékosság: a testi sértést megvalósító magatartás olyan eredménye, amelynél a sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyuló időtartamán túlmenően a fogyatékosság a gyógyulás utáni végleges állapotát jelenti. Fogyatékosság lehet a testi vagy szellemi fogyatékosság is, és annak bekövetkezését mindig az elkövetéskor fennálló testi vagy szellemi állapothoz viszonyítottan kell vizsgálni.

35. Súlyos egészségromlás: a súlyos testi sértésnek olyan eredménye, amely a sérülés vagy betegség tényleges gyógytartamának hosszas elhúzódásával, a gyógyulási folyamat súlyos szövődményekkel, illetve fogyatékosságot nem eredményező gyógyíthatatlan betegséggel (fertőzéssel) vagy sérülés elmezavar kialakulásával jár.

36. Tömegszerencsétlenség: miniszteri indokolás szerint az olyan baleset, amelynek legalább egy ember súlyos testi sérülést, nagyobb számú – legalább kilenc – személy pedig sérülést (legalább könnyű testi sérülést) szenved.

37. Halálos tömegszerencsétlenség: a tömegszerencsétlenség következtében legalább egy ember meghalt, és legalább kilenc más személy megsérült.

38. Kábítószer kínálása: kábítószer kínálásának minősül a kábítószer birtokosának egy konkrét személyhez intézett, a (birtokában tartott vagy rendelkezése alatt álló) kábítószer megszerzésére-átvételére irányuló eredménytelen felhívása (átvételt ténylegesen nem eredményező kezdeményezése).

39. Büntetőjogi útról való elterelés szabályai [Btk. 180. § (1) bek.]: Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.

40. Követelés: Az elkövetési magatartás második eleme a célcselekmény, amely a követelés érvényesítése, azaz, hogy a tettes a passzív alany szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé. A követelés tartalma tipikusan vagyoni, de lehet személyi (erkölcsi, politikai, akár családi) jellegű is. A követelésnek konkrétnak és kifejezettnek kell lennie

41. Szexuális cselekmény [Btk. 459. § (1) bek. 27. pont]: a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul;

42. Szexuális önrendelkezés tartalmi összetevői:

a. A nemi identitás és a nemi orientáció kialakításának szabadsága

b. Az ennek megfelelő nemi élet gyakorlásának, valamint attól való tartózkodásnak a szabadsága

c. A szexuális kapcsolatok szituációs elemei (partnerválasztás, nemi kontaktus helye, ideje, módja) megválasztásának szabadsága

43. Szexuális önrendelkezést védő tényállások a Btk. XIX. fejezetében (csak felsorolás)

a. Szexuális kényszerítés (196. §)

b. Szexuális erőszak (197. §)

c. Szeméremsértés (205. § (1) és (3) bek. Szerinti alakzatai)

44. Gyermek zavartalan szexuális fejlődését védő tényállások a Btk. XIX. fejezetében (csak felsorolás):

a. Tizenkét éven aluli sérelmére elkövetett szexuális erőszak (197. § (2) bek.)

b. Szexuális visszaélés (198. §)

c. Tizennégy éven aluli sérelmére megvalósított szeméremsértés (205. § (2) bek.)

45. Jelentős érdeksérelem: lehet a magánérdek vagy a közérdek sérelme is – cselekmény alkalmas arra, hogy magán vagy társadalmi érdeket komolyan, nem csak csekély mértékben sértsen vagy veszélyeztessen

46. Züllött életmód: a züllött életmód folytatása huzamosabb időn át tanúsított, erkölcsig súlyosan kifogásolható életvitelt jelent, amely még nem valósít meg szabálysértést vagy bűncselekményt

47. Tény: a múltbeli és a jelen idejű objektív valóság tudati visszatükröződése, amely lehet valós vagy valótlan. Valós a valóságban megtörtént, létező és érzékelhető helyzet, jelenség, állapot, esemény, történés. A valótlan tény pedig az, amely az előzőek szerint nem létezett ugyan, de létezhetne.

48. Becsület csorbítására alkalmas tényállítás: becsület csorbítására alkalmas az olyan tényállítás, amely a sértett társadalmi megbecsülése elveszítését vagy csökkenését, emberi méltóságának sérelmét eredményezheti

49. Lakás: Minden olyan körbezárt, oldalfalakkal és tetővel körbehatárolt hely, amely rendeltetésszerűen a magánszemmélyek tartózkodási, pihenési helyéül és éjszakai szállásául szolgál.

50. Egyéb helyiség: minden olyan helyiség, épületrész, amely a lakással egybeépült vagy azzal szoros összefüggésben van, de önmagában nem minősül lakásnak, vagy egybeépülés nélkül a lakás funkciójának kiegészítését szolgálja.

51. Lakáshoz tartozó bekerített hely: összefüggő kerítéssel vagy fallal teljesen körülhatárolt olyan terület, amelynek esetében a bekerítés egyértelműen akadályként jelzi a területnek a lakáshoz vagy egyéb helyiséghez tartozását. A kerítésnek akadályként kell jeleznie, hogy rendeltetésszerűen csak az erre a célra szolgáló helyen lehet a bekerített helyre bemenni.

52. Extráneus, intráneus:

a. Extráneus: az a kívülálló személy, aki nem áll az adott (veszélyeztetett) közlekedési ágazat területén érvényes közlekedési szabályok hatálya alatt, illetve nem azok megszegésével idézi elő a közlekedés biztonságának veszélyeztetését.

b. Intráneus: a közlekedési ágazat területén érvényes közlekedési szabályok hatálya alatt álló személy

53. Nagy nyilvánosság [részben Btk. 459. § (1) bek. 22. pont]: nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell + bírói gyakorlat szerint nagy nyilvánosság előtti elkövetésről akkor beszélhetünk, ha a bűncselekmény elkövetésének helyszínén nagyobb létszámú, azaz egyszeri ránézéssel nemmeghatározható számú személy van jelen, vagy fennáll annak a reális lehetősége, hogy a bűncselekményről, annak következményéről nagyobb, előre meg nem határozható számú személyszerezzen tudomást

54. Ittas állapot [Btk. 240. § (3) bek.]: A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

55. Hamis vádolás: valótlan tartalmú tényállítás, amely alkalmas arra, hogy a tartalma alapján a megvádolt személy ellen bűntetőeljárás induljon.

56. Koholt bizonyíték: koholt a bizonyíték, ha nem létezett, úgy hozták létre (hamisították) vagy a létező bizonyítékra olyan látszatot keltettek, amely a passzív alanyt gyanúba keveri.

57. Személyi bűnpártolás: a hatóság üldözése előli meneküléshez való segítségnyújtás az elkövetőnek a bűncselekmény megvalósítása után nyújtott segítség

58. Tárgyi bűnpártolás: a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködés, amely vagyoni és személyes előnyre is vonatkozik.

59. Korrupciós előny: az elkövető vagy vele kapcsolatosan más személy helyzetében beálló kedvező, és társadalmilag is jelentős változás. Tartalmát tekintve az előny vagyoni vagy személyes jellegű lehet.

60. Önálló intézkedésre jogosult személy: az adott szervezet (szervezeti egység, részleg csoport stb.) működését irányítja, továbbá az is, aki a szervezeti vagy ügyrend szerinti munkakörében, a tevékenységét közvetlen irányítás nélkül, önállóan végzi, az alkalmazottak, illetve az üzleti (stb.) partnerek jogait és érdekeit érintő kérdésekben döntéseit önállóan hozza meg.

61. Korlátlan enyhítés feltételei a passzív vesztegetési tényállások esetén:

a. Korrupciós cselekmény önkéntes bejelentése a hatósághoz, mielőtt arról a hatóság tudomást szerzett volna

b. Az elkövetés körülményeinek feltárása, amely magában foglalja a cselekmény előzményének, megvalósulása körülményeinek, az elkövetésben részt vevő más személyek személyének és szerepének feltárását

c. Kapott vagyoni előnynek vagy ellenértékének a hatóság részére történő átadása

62. Korlátlan enyhítés feltételei az aktív vesztegetési tényállások esetén:

a. Korrupciós cselekmény önkéntes bejelentése a hatósághoz, mielőtt arról a hatóság tudomást szerzett volna

63. Hivatali helyzettel való egyébként visszaélés: generálklauzula, a hivatalos személy valósítja meg, aki az előbbi kettőbe nem sorolható módon, de a társadalmi rendeltetésének nem megfelelően, azzal ellentétesen gyakorolja a közhatalmi jogosítványait.

64. Intellektuális közokirat-hamisítás: Az elkövető közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba.

65. Hivatalos személy elleni erőszak tényállása szerint hivatali eljárás jogszerűsége: Ennek megítélése az adott hivatalos személyre vonatkozó jogszabályok, munkaköri, hatásköriszabályok alapján megállapítható jogok, kötelezettségek értékelése útján történhet. A jogszerűeljáráshoz hozzátartozik, hogy erről az állampolgárnak tudomást kell szereznie. (???)

66. Hivatalos személy akadályozása: akadályozás minden olyan aktív magatartás, amely az eljárás lefolytatását gátolja, megnehezíti, akár annak megvalósítását lehetetlenné teszi. Ez jellegét tekintve olyan magatartás, amely a hivatalos személyt korlátozza intézkedése, feladata megkezdésében, teljesítésében, bármilyen módon megnehezíti azt, hogy jogszerű eljárását lefolytassa.

67. Hivatalos személy elleni erőszak sui generis előkészületi változata: a hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részvétel a hivatalos személy fokozott védelmét szolgáló sui generis előkészületi jellegű tényállás.

68. Terrorista célzat [Btk. 314. § (1) bek.]: Aki abból a célból, hogy

a. állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,

b. a lakosságot megfélemlítse,

c. más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja,

a (4) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

69. Terrorista csoport (Btk. 319. §): terrorista csoport a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése.

70. Közveszély: a közveszély olyan objektív helyzetet jelent, amely meghatározatlan vagy nagyobb számú személy életét, testi épségét veszélyezteti, illetve előre fel nem becsülhető nagy értékű vagyoni javakat veszélyeztet megsemmisüléssel, megrongálódással.

71. Lőfegyver (Fegyv. tv. 2. § 16. pont): a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető

72. Lőszer (Fegyv. tv. 2. § 22. pont): olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz

73. Erőszakos magatartás [Btk. 459. § (1) bek. 4. pont]: erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására

74. Kihívó közösségellenesség: garázdaság egyedi jellemzője. Társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembehelyezkedő, provokatív, kötekedő, öntörvényű magatartás, amellyel az elkövető a közösségi együttélési szabályok leplezetlen, gátlástalan, nyílt semmibevételét fejezi ki.

75. Okirat: valamilyen jogviszonyban jogilag jelentős tények bizonyítása vagy joghatás igazolása céljából létrehozott, ezekre alkalmas, gondolati tartalommal bíró rögzített ténymegállapítás

76. Közokirat: olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki [2016. évi CXXX. törvény 323. § (1) bek.]

77. Idegen dolog [lopás elkövetési tárgya, lásd továbbá Btk. 383. § a) pont]: Ptk. 5:14 § (1) bekezdés az irányadó, amely szerint tulajdonjog tárgya minden birtokba tehető testi tárgy + a villamos- és gazdaságilag hasznosítható más energia is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat is, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerizált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja

78. Kisebb, nagyobb, jelentős, különösen jelentős érték, kár, vagyoni hátrány [Btk. 459. § (6) bek.]: 6) E törvény alkalmazásában az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány

a. ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,

b. ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,

c. ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,

d. ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,

e. ötszázmillió forint felett különösen jelentős

79. Sajátjaként rendelkezés: az elkövető jogosultság nélkül a dolgot illetően olyan intézkedéseket tesz, amelyek csak a tulajdonost illetik meg, azonban nem törekszik arra, hogy ezekkel az intézkedésekkel a tulajdonost jogosultságaitól véglegesen megfossza.

80. Kár [Btk. 459. § (1) bek. 16. pont]: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés

81. Vagyoni hátrány [Btk. 459. § (1) bek. 17. pont]: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny

82. Öntudatlan állapot: öntudatlan állapotban van az, aki valamely pszichikai ok folytán nincs olyan helyzetben, hogy a külvilág történéseivel kapcsolatban akarata alakulhasson ki, így a vagyoni jogai ellen intézett támadást nem is észleli.

83. Dolog elleni erőszak: az elvétel fizikai akadályának leküzdését szolgáló, dologra irányuló rendeltetésellenes ráhatás, amelynek azonban nem kell feltétlenül állagsérelmet okoznia.

84. Zsebtolvajlás: e minősítés alá esik minden olyan dolognak az elvétele, amely a sértett közvetlen testi őrizetében van, s ennek során a tettes észrevétlenségre törekszik