4.5.:

Az ipari forradalom második hulláma a világban és Magyarországon

Az ipari forradalom második hulláma

  • Az ipari forradalom második hulláma a 19. század utolsó harmadában bontakozott ki.

  • A központok áthelyeződtek Nagy-Britanniából az Egyesült Államokba és az ekkoriban egyesülő Németországba, így az iparosítás magába foglalta egész Európát és Latin-Amerikát.

  • A második hullám húzóágazata a nehézipar volt, szemben az első hullámmal, amely a textiliparból indult.

  • Megjelentek az új iparágak:

    • elektronika

    • vegyipar

  • Az új találmányok már nem ügyes mesteremberek, hanem tudományos kutatás és fejlesztés keretein belül készültek, vállalatokon kívül kutatóintézetekben és egyetemeken zajlottak.

  • A termelékenység növekedett, a második hullám azonban a munkások életszínvonalát is jelentősen emelte, míg az első hullám idején a haszon nagy része a tulajdonosoknál csapódott le.

  • A gépesítés eltüntette a hagyományos kézműipart, ami tömeges munkanélküliséget okozott az első hullám alatt.

Az ipari forradalom alapanyagai

  • Az új korszak alapanyaga az acél lett (korábbi öntöttvas helyett).

  • Az új kohók (brit Thomas, Bessemer; német Siemens; francia Martin) képesek voltak minden vasércet feldolgozni, így számos iparvidék alakult ki Európában.

  • Az acélvázú nagyvárosok felhőkarcolóit olyan városokban építették, mint New York.

Az ipari forradalom fő energiaforrásai

  • A gőzgép továbbra is az egyik fő erőforrás volt, a vasút és a gőzhajózás virágkorát élte.

  • Német mérnökök Otto és Daimler új erőgépet, a robbanómotort fejlesztettek ki:

    • Ezzel megindult az autógyártás legelőször a német Benz műhelyében.

    • Az első futószalagon előállított tömegtermék az amerikai Ford T-modellje volt.

    • A repülés lehetősége csírázott, de nem volt még világos, hogy a Zeppelin léghajó vagy a Wright fivérek repülőgépe lesz a jövő.

  • A robbanómotorok üzemanyagigénye miatt fellendült a kőolajbányászat és -finomítás, valamint a gumigyártás. Az első aszfaltozott utak is elkészültek.

Elektromosság és hírközlés

  • Az elektromos áram új energiaforrássá vált:

    • A víz- és hőerőművekben termelt áram transzformátorok (Bláthy Ottó, Déry Miksa, Ziper-nowsky Károly) segítségével vált szállíthatóvá.

    • Edison szénszálas villanyizzója forradalmasította a világítást, ami növelte a termelékenységet az éjszakai műszak bevezetésével.

    • A magánélet és a szórakozás függetlenedett a nappali és éjszakai váltakozástól.

    • Villanymotorok kisebb gépek hajtására is alkalmasak lettek.

  • Az elektromosság forradalmasította a hírközlést:

    • Bell feltalálta a telefont.

    • Marconi kifejlesztette a vezeték nélküli távírót.

A vegyipar

  • Az olcsó vízi energia lehetővé tette a műtrágyák gyártását, ami növelte a mezőgazdaság termelékenységét.

  • Az orvostudomány fejlődésével a gyógyszeripar külön iparággá vált.

Az autógyártás szerepe

  • Az autógyártás egyesítette az acélgyártást, vegyipart, elektronikát, új munkaszervezést (futószalag) és nagyvállalati formákat.

Gazdasági kiegyezés és állami gazdaságpolitika a dualista Magyarországon

A gazdasági kiegyezés

  • A kiegyezés 1867-ben lépett életbe, következményeit tízévente újra kellett tárgyalni.

  • Költségmegosztás: kezdetben Ausztria 70%, Magyarország 30%.

  • A későbbi arányok változtak, de Magyarország hozzájárulása sosem érte el a 40%-ot.

  • Bel- és külföldi vámhatárokat alakítottak ki, mesterséges vámterületen működtek.

  • Az Osztrák-Magyar Bank közös jegybankként működött, amely kibocsátotta a közös pénzt.

Gazdasági fejlődés

  • A tőke nagy része külföldről érkezett, miután jogállamiság alakult ki.

  • A takarékosság gyűjtése és külföldi tőkével jöttek létre a nagy bankok.

  • A részvénytársaságok kialakulásával megalakult a tőzsde.

Infrastruktúra fejlesztés

  • Az állam kiemelten támogatta a vasútépítést.

    • Kamatbiztosítással támogatták a vasúttársaságok első éveit.

    • Baross Gábor közlekedési miniszter létrehozta a Magyar Államvasutakat.

    • Új hidak, tengeri kikötő Fiumében, Tisza szabályozása.

Mezőgazdaság és ipar fejlődése

  • A mezőgazdaság fejlődése ellentmondásos volt:

    • A nemzetgazdaságban csökkent a súlya, de Magyarország még mindig agrárországnak számított.

    • A termelés növekedett, de főként a birodalmi piacra termeltek.

    • Az amerikai és orosz búzával nem tudtak versenyezni.

  • Műtrágya és gépesítés elterjedése.

  • Az iparnak látványos fejlődése volt köszönhetően a tőke beáramlásának és az állami fejlesztési politikának.

  • Húzóágazat: élelmiszeripar.

  • Iparvidékek kialakulása és a gépgyártás fejlett technikai színvonala.

Újdonságok az iparban

  • Az 1890-es években megjelent az elektronikai ipar (Kandó Kálmán villanymozdonya), vegyipar (gyógyszergyártás), autó- és repülőgépgyártás.

  • Hírközlés modernizálása (Puskás Tivadar telefonközpontja).

  • Textilipar, erős osztrák-cseh versennyel, csak a 20. század elején indult fejlődésnek, különösen a Dunántúlon.