1. -6. Ppt.-Jog-Jrendszer-Atv.-Ptk.-Személyek-Személyiségi jogok ppt.

Jogi Alapismeretek ### Jog – Erkölcs Viszonya -

Erkölcs fogalma: A társadalom által a régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési/magatartási szabályok összessége.

• Más megközelítésben az erkölcs azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén.

• Az erkölcs szabályai a társadalmi normák egyik típusa, mely a jogon kívül a legerősebb normafajta.

• A jogban is ismert: "jó erkölcsbe ütköző"

• A társadalomban ismert: A közerkölcs, melynek szabályai társadalmi csoportonként, kultúránként, országonként, régiónként változnak.

• Az erkölccsel kapcsolatos felfogások a történelem során változtak és ma is különböző erkölcsi nézetek élnek egy időben.

• Az erkölcsi normák érvényességének filozófiai megalapozásával az etika foglalkozik.

Jog és Jellemzőik

• Jog fogalma: Általánosan kötelező magatartási szabály, amely érvényre juttatása érdekében az állam kényszer alkalmazására jogosult.

  • A jogot jogszabályok alkotják.

Jogrendszerek Típusai

A Jogrendszer Tagolása

• A jogrend belső egysége: a jogrendszer

  • Magánjog:

  • Polgári jog, Öröklés, Családjog, Munkajog

  • Magánérdekű életviszonyokat szabályozza.

  • Magánfelek viszonya.

  • Mellérendeltség

  • Közjog:

  • Nemzetközi jog (Nki. jog), Alkotmányjog (Alk. jog), Közigazgatási Jog (Közig. Jog), Büntetőjog (Bt. jog)

  • Közérdekű életviszonyokat szabályozza.

  • Állam és állampolgár viszonya

Vegyes – para Jogágak

• A római jog óta változás.

  • A modern jogtudomány a közjog és a magánjog jogterületén túlmenően megkülönböztet komplex jogterületet is, amelyre a közjogi és magánjogi szabályozás együttes alkalmazása jellemző.

  • Vegyes – para Jogágak pl.: Sportjog, Környezetvédelmi jog, Állami egyházjog, Kommunikációs jog

Gazdasági Jog

• Olyan önálló jogterület, amely hagyományos értelemben nem önálló jogág, de kvázi, para, vegyes jogág (mint a kommunikációs jog, a sportjog, környezetvédelmi jog)

  • Tárgyi értelemben: A gazdaságra, a gazdasági életviszonyokra vonatkozó jogszabályok összessége.

  • Alanyi értelemben: A gazdasági jogalanyok jogosultságainak és kötelezettségeinek az összessége.

  • Szabályozza: polgárjog, munkajog, pénzügyjog, alkotmányjog

Jogszabály

• Mindenkire kötelezőek.

  • Nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

  • Az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott,

  • A hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg jogot és kötelességet,

  • Csúcsán az Alaptörvény áll.

Jogforrások

• Jogszabályok

  • Hierarchikus rendet alkotnak – alá-fölé rendeltség jellemző.

  • Csúcsán az Alaptörvény áll.

  • Ki kell hirdetni.

  • Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait ($ATV – ALAPVETÉS T) és C) cikk$

Jogforrási Hierarchia

• A jogforrási hierarchia csúcsán: Alaptörvény

  • Országgyűlés Törvény – Sarkalatos tv. (pl. Ptk.) – Országgyűlés

  • Rendeletek

  • Kormány rendelet

  • Miniszterelnöki rendelet – Miniszteri rendelet

  • Magyar Nemzeti Bank elnökének rend., Önálló szabályozó szerv vezetőjének rend.,

  • Önkormányzati rendelet (pl. építményadó)

  • Alkotmánybíróság: normakontroll

Jogi Alapfogalmak

• Anyagi (belső) jog – amelyből a jog ereje, érvényessége fakad

  • Alaki (külső) jog – ahonnan megismerhető: a hivatalos formában közzétett jogszabályok

  • Alanyi jog - jogosultságok, kötelezettségek

  • Tárgyi jog - tételes jog – jogszabályok összessége

Jogi Norma Szerkezete

Jogszabályok – Jogi normákat tartalmaznak. Szerkezetük:

1. A tényállás (hipotézis)

2. A rendelkezés (diszpozíció)

   • Parancsoló, tiltó vagy engedő

3. A jogkövetkezmény (szankció) amely lehet:

   • Joghatás (szándékolt jogkövetkezmény);

   • Joghátrány vagy szankció. Pl.: "Aki mást megöl, bűntett miatt 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Jogi Norma Érvényessége és Hatályossága

• Érvényesség: (jogalkotásra jogosult, tv-es eljárásban, nem ellentétes felsőbb jogszabállyal, Atv.-vel, kihirdetett)

  • Hatályosság

  • Időbeli hatály: (mikortól alkalmazandó?) visszaható hatály tilalma)

  • Területi hatály: (hol?) – tv - ország egész területére; ÖR - az illetékességi területén

  • Személyi hatály: (kire?)

Alkotmányjog

A Magyar Alkotmányfejlődés

Magyarország Alaptörvénye

• Alkotmány: Az ország alaptörvénye, amelyre a jogrendszer és az államszervezet felépül és amely meghatározza az alapvető jogokat és kötelességeket.

  • Formai szempontból:

  • A jogforrási rendszer csúcsa

  • Különös eljárási rendben alkotják.

  • Tartalmi szempontból:

  • Gazdasági és társadalmi rendre

  • Állam- és kormányformára

  • Alapvető jogokra és kötelezettségekre

  • Állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat foglalja magában

Alaptörvény És Részei

• Húsvéti alkotmány – 2012.01.01.-től hatályos 6 fő fejezetcímből és 98 cikkből áll:

1. Nemzeti hitvallás

2. Alapvetés

3. Szabadság és felelősség

4. Az állam (Ogy, Kormány, Önálló szab. test,., AB, Bíróság, Ügyészség, helyi önkormányzatok, Honvédség, Rendőrség + O. népszav., Katonai műveletek)

5. A különleges jogrend

6. Záró és vegyes rendelkezések

Állam Működési Keretei

• $ATV. ALAPVETÉS$

  • A) cikk: HAZÁNK neve Magyarország.

  • B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

  • (2) Magyarország államformája köztársaság.

  • (3) A közhatalom forrása a nép.

  • (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

  • C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

  • (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

Jogállamiság

• Az önkényes döntésekkel szemben a jogszabályokkal összhangban álló döntések születnek,

  • A bíróságok előtt és a törvények előtt minden ember egyenlő.

  • Az alkotmány az emberi jogokból származtatható

Alkotmányos Alapelvek

• Nép szuverenitása

  • A hatalommegosztás elve

  • A jogállamiság elve

  • Az alapvető jogok és kötelességek

  • A politikai pluralizmus

Közigazgatási Jog

• A közigazgatás szervezeti rendszerével, tevékenységével és eljárásaival foglalkozó jogterület.

  • A közigazgatás a végrehajtó hatalom része, amely az államigazgatási

A közigazgatás szervezeti rendszerével, tevékenységével és eljárásaival foglalkozó jogterület.

• A közigazgatás a végrehajtó hatalom része, amely az államigazgatási feladatokat látja el és a jogszabályok végrehajtásáról gondoskodik.