Történelmi Segédlet - e-Matura

Történelem Nagy Korszakai

  • Világtörténelem:
    • Ókor: Kr. e. 3000 (a civilizáció megjelenése) – Kr. u. 476 (a Nyugat-Római Birodalom bukása).
    • Középkor: Kr. u. 476 – 1492 (Amerika felfedezése).
    • Újkor: 1492 – 1914 (az I. világháború kitörése).
    • Modernkor/Legújabb kor: 1914-től napjainkig.
  • Magyar Történelem:
    • Korai magyar történelem: Kr. e. II. évezred (a magyar nép kialakulásának kezdete) – Kr. u. 1000 (az államalapítás).
    • Az Árpád-házi királyok kora: 1000 – 1301 (az Árpád-ház kihalása).
    • A vegyesházi királyok kora: 1301 – 1526 (a mohácsi csata).
    • Magyarország a Habsburg Birodalomban: 1526 – 1918 (a Habsburg Birodalom és Mo. – mn. Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása).
    • A három részre szakadt Mo. kora: 1541 (Buda eleste) – 1686 (Buda visszafoglalása).
    • Reformkor: 1830 (a Hitel c. könyv megjelenése) – 1848 (a forradalom kitörése).
    • Forradalom és szabadságharc: 1848 – 1849.
    • Az önkényuralom kora: 1849 (a forradalom leverése) – 1867 (a kiegyezés).
    • A dualizmus kora: 1867 – 1918 (a Habsburg Birodalom és Mo. – mn. Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása).
    • Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság időszaka: 1918 – 1919.
    • Horthy-korszak: 1920 (Horthy kormányzóvá történő megválasztása) – 1944. okt. (sikertelen kiugrási kísérlet).
    • A kommunista diktatúra időszaka: 1945 (szovjet megszállás) – 1990 (rendszerváltás).
    • Rákosi-korszak: 1949 (az egypártrendszer bevezetése) – 1956 (forradalom).
    • Forradalom: 1956.
    • Kádár-korszak: 1956 (forradalom leverése) – 1990 (rendszerváltás).
    • Jelenkor: 1990 – (rendszerváltástól).

Az Ókori Kelet Civilizációi

  • Az ókori Kelet magában foglalja az ókori Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Mezopotámia, India, Kína civilizációit.

Az Ókori Görögország

  • Az athéni demokrácia kialakulása és működése (Kleiszthenész reformjai, cserépszavazás – mn. osztrakiszmosz, türannisz = zsarnokság).

Az Ókori Róma Története

  • A királyság kora (Kr.e. 753-510).
  • Köztársaság kora (Kr.e. 510-27).
  • Principátus kora (Kr.e. 27-284).
  • Dominátus kora (Kr.u. 284-476).
  • Jelentősebb uralkodók: Julius Caesar, Augustus Caesar.
  • A kereszténység kialakulása és államvallássá tétele, legfőbb tanok.
  • A nagy egyházszakadás („nagy skizma”) – 1054: keleti és nyugati kereszténység.

Középkor

  • A középkori társadalom rétegei: papok, nemesek, jobbágyok, (városi) polgárok
  • A papság, a nemesség és a polgárság rendeket alkotott. A rend a középkori társadalom kiváltságokkal (másnéven rendi előjogokkal, azaz a rendek által a rendet nem alkotó jobbágyokhoz képesti nagyobb, több joggal és kevesebb kötelességgel) rendelkező rétege.
  • Kialakult a rendi monarchia, ami azt jelenti, hogy az uralkodó ettől kezdve a rendek részvételével összeülő rendi gyűléssel együtt kormányoz.
  • A középkori város legfőbb jellemzői.
  • Az iszlám vallás kialakulása és legfőbb jellemzői, 5 fő pillére.

Magyar Középkor

  • Honfoglalás – 895.
  • Államalapítás 1000 (I. István, később Szent István).
  • Jelentős Árpád-házi uralkodók: I. András, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, III. Béla, II. András (🡪 Aranybulla), IV. Béla (🡪 tatárjárás), III. András („az utolsó aranyágacska”).
  • Vegyesházi királyok: Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond.
  • Jelentős hadvezér: Hunyadi János (kormányzó = gubernátor) – nevéhez fűződik: 1456 – Nándorfehérvár védelme, fiát, Mátyást 1458-ban királlyá koronázták.
  • Mátyás halála (1490) után: II. Ulászló és II. Lajos, utóbbi életét vesztette 1526-ban a mohácsi csatában, emiatt kettős királyválasztásra került sor (Szapolyai János vs. Habsburg Ferdinánd).

16-17. Század

  • Nagy földrajzi felfedezések – Kolumbusz Kristóf eljutott Amerikába (1492).
  • Reformáció és legfőbb irányzatai: Luther Márton (lutheránusok – mn. evangélikusok), Kálvin János (kálvinisták – mn. reformátusok), szentháromság-tagadók, anabaptisták.
  • Ellenreformáció – Loyolai Szt. Ignác, Jezsuita-rend.
  • Kapitalizmus: céhes termelés helyett manufaktúrák.
  • Kormányzási formák: rendi monarchia, abszolút monarchia, alkotmányos monarchia, parlamentáris monarchia.

Magyarország a 16-17. Században

  • „Százötvenéves török uralom” (1541-1686).
  • A három részre szakadt Mo.: Királyi Magyarország, Török Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség (al. 1571).
  • A reformáció terjedése Mo-n, legjelentősebb irányzatok.

18-19. Század

  • Új gondolkodásmód: a bibliai világkép helyett az ész fontossága (racionalizmus) vagy a tapasztalaté (empirizmus).
  • Felvilágosodás – legjelentősebb gondolkodó: Voltaire.
  • Hatalmi ágak szétválasztása (törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltatás) – Montesquieu.
  • Az Amerikai Egyesült Államok (USA) létrejötte – Függetlenségi Nyilatkozat, 1776.
  • Francia forradalom (Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata).
  • Ideológiák (liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, nacionalizmus), majd ezek keveredése, újragondolása (pl. tudományos szocializmus).
  • Ipari forradalom: technikai fejlődés – átalakítja az életformát is.
  • Nemzetállamok létrejötte: Olaszország (1861), Németország (1871), a Balkán országai felszabadultak a török uralom alól.

Magyarország a 18-19. Században

  • Rákóczi-szabadságharc (1703-1711): harc a Habsburg uralom ellen, de sikertelen (szatmári béke, 1711).
  • A folyamatos háborúk miatt spontán és szervezett bevándorlás/betelepítés Mo-ra (pl. románok, németek – svábok, szlovákok stb.) – Mo. soknemzetiségűvé vált.
  • Mária Terézia és II. József uralkodása – rendeleti kormányzás.
  • Reformkor (1830 – 1848) – legjelentősebb alakjai: gr. Széchenyi István és Kossuth Lajos – a magyar nyelv államnyelvvé vált (1844), Kölcsey: Himnusz, Erkel: Szózat.
    1. március 15. – forradalom, majd április törvények, ebből szabadságharc kerekedett, amelyben a magyarok vesztettek (1849. augusztus – világosi fegyverletétel, majd okt. 6. – aradi vértanúk kivégzése).
  • Rossz viszony a Habsburgokkal (Ferenc József) a szabadságharc miatt, majd 1867-ben sor került a kiegyezésre (Deák Ferenc) – Osztrák-Magyar Monarchia.
  • Dualizmus kora (1867-1918): népoktatási törvény (1868), 1896-ban ünnepelte az ország a millenniumot.

Első Világháború (1914-1918)

  • Kirobbanás – több okra vezethető vissza, jelentős szembenállás (Németo. vs. Anglia, Franciaország).
  • Központi hatalmak vs. antant – az antant nyer.
  • Párizs környéki békék a vesztes országokkal (Németország, Ausztria, Magyarország, Törökország, Bulgária) – Mo. komoly területi veszteségek.

A Két Világháború Között

  • Totális diktatúrák kialakulása: Olaszország (fasizmus, Mussolini), Szovjetunió (kommunizmus, Lenin majd Sztálin), Németország (nemzetiszocializmus, Hitler).
  • 1929-ben nagy gazdasági világválság (minden európai országok érint, kiv. SZU).

Magyarország a Két Világháború Között

  • 1918-ban őszirózsás forradalom (Károlyi Mihály), majd Tanácsköztársaság (Kun Béla) – ezt követően az antant segítségével a hatalom stabilizálása.
  • 1920-tól Horthy Miklós a kormányzó („király nélküli királyság”) – elkezdődött a Horthy-korszak.
  • Talpraállás Trianon után („Bethleni-konszoldiáció”).
  • Gömbös Gyula – Nemzeti Munkaterv, 95 pont.
  • Zsidóellenes intézkedések (numerus clausus, zsidótörvények).

Második Világháború

  • Németország megtámadta Lengyelországot, majd Fro. következett (szövetséges: Olaszország, majd Japán = tengelyhatalmak).
  • No. megtámadta a SZU-t is (Barbarossa-terv), de sikertelen hosszútávon.
  • Az USA is belép a háborúba (japánok, Pearl Harbour, 1941).
  • A németek elvesztették a háborút (1945. május 9.), majd Japán is kapitulált (1945. szept. 2.).
  • Holokauszt, zsidóellenes intézkedések (gettók, kényszermunka, haláltáborok – pl. Auschwitz).

A Hidegháború Kora

  • A háború után rendezése: USA vs. SZU szembenállás.
  • Más háborúkba avatkoztak be (pl. vietnámi háború, koreai háború, arab-izraeli háborúk).
  • Jelentős események: berlini válság, kubai rakétaválság, szuezi válság.
  • Marshall-segély vs. KGST.
  • NATO vs. Varsói Szerződés.
  • A SZU elvesztette a fegyverkezési versenyt az USA-val szemben (1991).

Kommunista Diktatúra Magyarországon

  • 1949-re egypártrendszer Mo-n (kommunisták, Rákosi Mátyás) – kemény diktatúra.
    1. október 23. – forradalom, amit szovjet segítséggel levertek.
  • Rákosi helyet Kádár jött – puha diktatúra („gulyáskommunizmus”, „fridzsiderszocializmus”), a kádári alku.
  • 1989-től a rendszer „bomlani” kezdett (adósságspirál, ellenzéki mozgalmak megjelenése).
  • Rendszerváltás – a diktatúra vége (1989-1990) – szabad választások: Antall-kormány.