Politikai berendezkedések

Politikai Berendezkedések

A politikai berendezkedések alapjait Anglia vetette meg. Az angol választások nyílt szavazással zajlottak, és a korabeli források szerint a kormányok választásokat befolyásoltak, akár szavazatvásárlással is. A választások nem voltak teljesen tiszták, de az alkotmányos rend ettől nem rendült meg, sőt erősödött. Fontos volt, hogy a képviselők nem voltak felelősségre vonhatók a parlamentben elmondottakért, ami a mentelmi jog előzményének tekinthető.

Az alkotmányos monarchia a hatalmi ágak szétválasztásának elvére épült. A törvényhozás a parlament, a végrehajtás a kormány, a bíráskodás pedig a bíróság feladata volt. A parlament volt a legfőbb hatalom, a király csak szentesítette a törvényeket. A választás cenzusos volt (életkori, nemi, vagyoni), így a lakosságnak csak szűk köre (7-8%) vehetett részt a politikai életben. A parlament kétkamarás volt: alsóház (képviseleti elven) és felsőház (születési előjog alapján).

A kormány gondoskodott a törvények végrehajtásáról és beszámolt a parlamentnek, tehát a parlamentnek tartozott felelősséggel, nem a királynak. A kormány tagjai a miniszterek voltak, akik különböző feladatköröket láttak el. A kormány élén a miniszterelnök állt, akit a király nevezett ki a választásokon többséget szerzett pártból. A bírói kar független volt mindkét hatalmi ágtól.

A király jogköre a miniszterelnök kinevezésén kívül a hadsereg főparancsnoka, a törvények szentesítése, valamint a parlament összehívása, feloszlatása és a választások kiírása volt.

Angliában a 17. századtól politikai pártok működtek: a toryk és a whigek. A whig párt a szabadságjogokon, a királyi jogok korlátozásán és a népfelségen alapult (liberális), míg a tory párt az örökletes hatalmon, a tekintélytiszteleten és a társadalmi hierarchia elfogadásán (konzervatív).

Az alkotmányossági alapelvek a 18. század végére és a 19. század elejére alakultak ki, a felvilágosodás hatására. Ezek az elvek a következők:

  1. Népfelség elve: Az állami főhatalom forrása a nép, ami a közhatalomban való széles körű állampolgári részvételt jelenti.
  2. Népképviselet elve: A képviseleti demokrácia intézményeinek működtetése.
  3. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve: A törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom szétválasztása.
  4. Törvényhozó szerv döntési jogosultsága.
  5. Jogegyenlőség elve: A törvény előtti egyenlőség.
  6. Jogállamiság elve: Csak az tilos, amit a törvény tilt, és csak az kötelező, amit a törvény rendel el. Minden eljárás csak törvényes alapon mehet végbe, és a törvények általánosak.
  7. Emberi jogok érvényesülésének elve.