Untitled Notes

Fráter György meggyilkolása utáni helyzet:
- A meggyilkolás után a keleti országrész néhány évig Habsburg-kormányzás alá került.
- A Habsburgok által irányított időszak végeztével János Zsigmondot (1556–1571) hívták vissza az Erdélyi Fejedelemség élére.
- A fejedelemség határai ekkor véglegessé váltak, a terület a történelmi Erdélyből és az úgynevezett Partiumból (ejtsd: parcium, jelentése: részek) állt.
- A török terjeszkedés (a Tiszántúl elvesztése) tovább csökkentette a területét.
- A Habsburgokkal folytatott harcok a Speyeri Egyezménnyel zárultak le (1570).

Lemondás:
- János Zsigmond lemondott a magyar királyi címről, cserébe a Habsburgok elfogadták a fejedelemség létezését.
- Ezzel a szerződéssel az Erdélyi Fejedelemség kialakulását jogilag véglegesnek tekinthetjük.
A fejedelem hatalma:
- Az erdélyi fejedelem hatalma kiterjedt földbirtokokra, valamint a regálejövedelmeken alapult.
- Központosított hatalmat tudott kiépíteni a fejedelemség élén.
Országgyűlés:
- Gyulafehérváron szervezett országgyűlésen három politikai nemzet képviseltette magát:
- Magyar vármegyék nemessége.
- Szász városok polgársága.
- Székely székek küldöttei.

Erdélyi Fejedelemség létezése:
- Az Erdélyi Fejedelemség kizárólag a török hódítás következményeként alakult ki.
- Egy külpolitikailag a törökhöz igazodó vazallusállam létezett.
- A törökök biztosították, hogy a terület ne kerüljön Habsburg-kézre.
Adózás és külpolitikai mozgásteret:
- Az Oszmán Birodalom vazallus államaként Erdély adót fizetett, és a szultán határozta meg a külpolitikai mozgásterét.
- Ennek ellenére a törökök nem avatkoztak bele Erdély belpolitikájába.
- A fejedelem megválasztásához a szultáni beiktatás erősítette meg a pozícióját.

Báthory István (1571–1586) fejedelemsége:
- Erdély külpolitikai tekintélye ebben az időszakban nőtt meg.
- A lengyel nemesség királlyá választotta Báthoryt (1576), ezt követően Krakkóba helyezte át székhelyét.
- A két ország erejének felhasználásával próbálta elérni az országegyesítést és a török elleni harcot, azonban ez nem sikerült orosz támadások miatt.
Tizenöt éves háború:
- Az erdélyi fejedelem, Báthory Zsigmond, a török kiűzésének céljával vett részt a harcokban a Habsburgok oldalán.
- Ezen háború során nem járt sikerrel.
- Bocskai István vezetésével Habsburg-ellenes rendi mozgalom alakult ki, amely támogatta Bocskai erdélyi fejedelemségét.

Bethlen Gábor uralkodása (1613–1629):
- Az Erdélyi Fejedelemség megerősödése és virágzása Bethlen Gábor idején kezdődött.
- Bethlen figyelmet fordított a Portával, azaz a szultáni udvarral való jó kapcsolatokra.
- Ekkoriban kezdett gyarapodni a fejedelemség (erre az időszakra utalunk, mint „Erdély aranykora”).
- Továbbá aktív külpolitika kialakítása is lehetővé vált.
Harmincéves háború:
- Erdély csatlakozott a harmincéves háborúhoz (1618-1648).
- A hadműveleteket lezáró nikolsburgi békében Erdély státuszát biztosította, valamint néhány vármegyét el is foglalt.
- Ezen kívül a Magyar Királyságban érvényes rendi jogokat és szabad vallásgyakorlatot is biztosított.

Jelentős kulturális fejlesztések:
- Bethlen Gábor alatt hozták létre a gyulafehérvári főiskolát, nyomdákat, könyvtárakat.
- Építkezések is folytak, mint például késő reneszánsz stílusú paloták.
I. Rákóczi György uralkodása (1630–1648):
- A fejedelemség virágzása Rákóczi György alatt folytatódott.
- A fejedelem mozgástere nőtt, és ő is részt vett a harmincéves háborúban.
- A linzi békében (1645) elérte, hogy a Magyar Királyságban a jobbágyok szabadon választhassák meg az engedélyezett vallásukat.

II. Rákóczi György idején:
- Az Erdély virágzása II. Rákóczi György idején ért véget.
- Ő török engedély nélkül indított egy lengyelországi hadjáratot (1657), ami csúfos kudarcba fulladt.
- A törökök büntető hadjáratot indítottak Erdély ellen, mint például Várad elestével (1660).
- Erdély jelentős területeket veszített és komoly pusztításon esett át, ami a békés és gazdagodó időszak végéhez vezetett.
17. század második fele:
- Erdély ekkor a törököknek erősen kiszolgáltatott, nagyon szűk mozgástérrel bíró vazallus állam lett.