Janus Pannonius - összefoglaló

Janus Pannonius

  • Janus Pannonius (1434. augusztus 20., Csezmice – 1472. március 27., Medvevár)
    • Délvidéki Csezmicén született.
    • Humanista költői név.
    • Első európai rangú magyar költő, a hazai latin nyelvű humanista líra megteremtője.
    • Már 15-16 évesen hírnevet szerzett Itáliában.
    • Neveltetése Vitéz János által Itáliában és híres humanista iskolában.
  • Költészete:
    • Itáliai versek: epigrammák és panegirikuszok.
    • Magyarországi versek: elégiák.

Pannónia dicsérete

  • 1464-1465 között íródott.
  • Rövid epigramma, disztichonban íródott, csattanóval.
  • Költői öntudat és büszkeség: a humanista költészet általa született meg Magyarországon.

Galeotto Marzióhoz

  • 1450-ben keletkezett epigramma.
  • 1450 szent év, zarándoklat Rómába.
  • Galeotto Marzió is zarándokolt.
  • Janus Pannonius szerint a zarándoklat a humanista eszmék megtagadása.
    • Megkérdőjelezi barátja cselekedetét.
    • A zarándoklat résztvevőit csőcseléknek és hiszékeny népségnek nevezi.
    • Lemondásra biztatja a költészetről, mert hívő ember humanista ízlésű költő nem lehet.
    • Három görög filozófus követésére biztatja Marziót.

Búcsú Váradtól

  • 1451-ben íródott elégiaként.
  • Várad elhagyása és Budára sietés témája.
  • Búcsúvers és tájvers.
    • A vers első két versszakában a táj leírása, a természeti adottságoktól való búcsúzás.
    • A további versszakokban konkrét dolgoktól, helyektől és tárgyaktól búcsúzik el.
    • Az utolsó versszakban Várad patrónusától kér segítséget az útra.
  • A költő félelme, tétova és szorongó hangulata.
  • Humanista értékrend és ellentétes érzelmek.
  • A refrén sietteti a búcsút, de az emlékek visszatartják.
  • Stílusában reneszánsz, a természet, a szülőföld szeretete és a nemzeti múlt ismerete jelenik meg.

Egy dunántúli mandulafáról

  • 1466 márciusában íródott, életének kisiklását, tragédiáját foglalja össze.
  • Ihletője egy korán kivirágzott mandulafa.
    • A fa a költő szimbóluma, sorsuk azonos.
    • A fa hamar virágba borult, de a fagyok miatt tönkre fog menni.
    • A költő hamar érett költővé Itáliában, de Magyarországon megnemértettsége miatt hanyatlani kezdett.
  • Szomorkás és melankolikus hangulat.
  • Epigramma formába sűrített elégia.
  • Témája a fa és a költő asszociációi.
    • A vers egyetlen strófából áll, három dolog kapcsolódik össze:
      • Valóság: a fa látványa.
      • Jelkép: a költő és a fa azonos sorsa.
      • Mitológia: Phyllis története.
  • A vers reneszánsz stílusú.
  • Költői öntudat: a költő felismerte, hogy különbözik másoktól.
  • Üzenete:
    • Minden elmúlik, értékelni kell a szép dolgokat.
    • A kívülállóság minden korra jellemző.

Élete vége és emlékezete

  • A Mátyás elleni főúri összeesküvés résztvevőjeként menekülni kényszerült 1471 után.
  • Itáliába szeretett volna eljutni, de Medvevárnál meghalt 1472. március 27-én.
  • Első magyar költő, aki elismerte saját tehetségét és akinek életútja, életműve is ismert.
  • Nagy szerepe volt a humanizmus megjelenésében és terjedésében, általa valósult meg Magyarországon a humanista költészet, a humanista líra.