7-8
Nemzetközi és EU jog 7-8
EU jogrend, jogforrások, jogalkotás
EUM
EUMSZ
EU alapértékei, alapszabadságai
EU Alapjogi Charta
Dr. habil. Buday-Sántha Andrea PhD
EURÓPAI UNIÓ
JOGREND - JOGFORRÁSOK - JOGALKOTÁS
Az Európai Unió intézményrendszere
Az Európai Unió bonyolult rendszerében
Az Európai Bizottság: az EU kormányának tekinthető
Az Európai Parlament: az EU parlamentjeként funkcionál
Mindkét intézmény jogköre nem olyan kiterjedt, mint egy nemzetállam kormánya vagy parlamentje
Az Unió legfontosabb döntéseit a tagállamok kormányai alkotják, elsősorban az
Európai Tanács
Az Európai Unió Tanácsa
Az EU fő szervei
Európai Parlament
Tanács (Miniszterek Tanács)
Európai Tanács
Európai Bizottság
Európai Bíróság
Az uniós jog jellege
Egyedi jogrend
Saját intézmények, jogalkotási eljárások, jogforrások
Szupranacionális: a tagállamok jogrendszere felett áll
Integráns része a tagállamok jogrendjének
Az uniós jog viszonya
Nemzetközi jog: Az Unió önálló jogalany, kötelező nemzetközi jog részévé válik
Tagállamok belső jogához:
Elsőbbség elve
Előfoglalás elve
Közvetlen alkalmazandóság
Közvetlen hatály
Az uniós jog forrásai
(1) ELSŐDLEGES JOG
Az Unió Szerződései, Alapjogi Charta
Általános (alkotmányos) jogelvek
(2) AZ EU NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSAI
(3) MÁSODLAGOS JOG
Rendeletek
Irányelvek
Határozatok
Nem jogalkotási aktusok
Egyszerű jogi aktusok
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
Végrehajtási aktusok
Nem kötelező erejű jogi aktusok
Ajánlások és vélemények
(4) ALTALÁNOS JOGELVEK
Intézményközi megállapodások
Állásfoglalások, nyilatkozatok, cselekvési programok
(5) TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁSOK
Nemzetközi megállapodások
A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülő képviselői által elfogadott határozatok
Az uniós jog létrehozásának okai, forrásai
A csatlakozással átruházott hatáskörök gyakorlásához szükséges önálló jogrend létrehozása
Forrásai:
Elsődleges jogforrások: alapítószerződések, módosításaik, csatolt jegyzőkönyvek, Alapjogi Charta, általános jogelvek
Másodlagos jogforrások:
Rendelet, irányelv, határozat (kötelező jogalkotási aktusok)
Ajánlás, vélemény (nem kötelező, nem jogalkotási aktusok)
A kül- és biztonságpolitika jogi aktusai
Az acquis fogalma:
Minden jogszabály, alapelv, egyezmény, nyilatkozat, határozat, vélemény, célkitűzés, gyakorlat, amely az EU-ra vonatkozik
Az EU alapító szerződései, mint elsődleges uniós jog
Szerződések:
A jogra épülő, demokratikus együttműködés alapkövei
Az EU alkotmányjogi kereteit fektetik le
Főbb szerződések:
Európai Szén- és Acélközösség
Római Szerződések
Egységes Európai Okmány
Szerződés az Európai Unióról (Maastrichti Szerződés)
Amszterdami Szerződés
Nizzai Szerződés
Lisszaboni szerződés
Elsődleges jogforrások
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ)
Értékek, célok, hatáskörgyakorlás alapelvei
Demokratikus elvek, EU külső tevékenysége
Belépés-kilépés
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ)
Hatáskörök gyakorlása
Belső-külső politikák
Döntéshozatal szabályai
Költségvetés
Az Alapjogi Charta
Szerződés
Méltóság
Szabadságok
Egyenlőség
Szolidaritás
Uniós polgárságból fakadó jogok
Igazságszolgáltatáshoz való jog
Általános jogelvek
Meghallgatáshoz való jog
Hatékony felülvizsgálat elve
Méltányosság elve
Jogbiztonság elve
Arányosság elve
Másodlagos jogforrások
EUMSz 288. cikke
Kötelező jogi aktusok
Rendelet: minden tagállamban kötelező, közvetlenül alkalmazandó
Irányelv: jogharmonizáció fő eszköze
Határozat: címzetteknek csak a címzettek számára kötelező
Rendelet
Az EU egyik kötelező, származtatott jogi aktusa
Általános hatályú norma
Közvetlenül alkalmazandó
Hirdetési kötelezettség: az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetés
Hatályba lépés: megjelölt napon vagy a kihirdetést követő huszadik napon
Elfogadhatják:
Az EU Parlament és Tanácsa közösen
Az EU Tanácsa, Parlament, Bizottság
Európai Központi Bank
Irányelv
Kötelező származtatott jogi aktus
Célkitűzések tekintetében kötelező
A megvalósítás módozata a tagállamokra bízott
Átültetési kötelezettség
Következmények a tagállamok számára mulasztás esetén
Határozat
Kötelező jogi aktus
Két kategória:
Meghatározott címzetteknek szóló határozatok
Általános határozatok, címzettség nélkül
Közvetlen hatály
Másodlagos jogforrások
Nem kötelező jogi aktusok (soft law)
Ajánlás: cselekvési és magatartási elvárások
Vélemény: kiadott állásfoglalás
Íratlan jogforrások
Négy alapvető jog
Általános jogelvek
Szokásjog
Az EU cselekvési eszköztára
Rendeletek: közvetlenül alkalmazandó
Irányelvek: kötelező célkitűzések
Határozatok: címzetteknek kötelező
Ajánlások, vélemények: nem kötelező
EU - rendes jogalkotási eljárás
Bevezetés: 1992
Lisszaboni Szerződés: átnevezés rendes jogalkotási eljárásra
Jogalkotók: Tanács és Parlament
Jogalkotási kezdeményezés joga: Európai Bizottság
Az Európai Unió jogalkotása
Eljárás főbb szakaszai
Javaslatok: Európai Bizottság
Döntéshozatal: Tanács és Parlament
Különleges jogalkotási eljárás
Típusai:
Hozzájárulási eljárás: a Tanács vagy Parlament közvetlen egyetértésén alapul
Konzultációs eljárás: a Tanács Bizottság javaslatával és Parlament konzultációjával határoz
Tanácsi határozat: Parlament kirendelése nélkül
Jogharmonizáció az Európai Unión
A tagállamok jogrendszereinek közelítése
Cél: nagyobb különbségek megszüntetése
Korlátozások: indokolt esetben
Az Európai Unió jogának értelmezése
Betartás, értelmezés és alkalmazás záloga: Európai Unió Bírósága
Hierarchikus felépítés
Előzetes döntéshozatali eljárás
EU alapértékei és alapszabadságai
Az EU alapértékei:
Emberi méltóság
Szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, emberi jogok tisztelete
Társadalmi igazságosság és szolidaritás
Az uniós polgárság
Jogalanyai
Uniós polgár definíciója: minden tagállam állampolgára
Alapjogok
Polgári és politikai jogok
Szabadságjogok
Az Európai Unió Alapjogi Charta
Felépítése
Témakörök:
Méltóság
Szabadságok
Egyenlőség
Szolidaritás
Polgárok jogai
Igazságszolgáltatás
Jogorvoslati lehetőségek
Az alapjogok védelme és jogi következmények