The Reformation and Catholic Renewal in Europe
A reformáció előzményei
Az Egyház vezetésének hivatása csökkent
A reneszánsz pápák magatartása méltatlan volt
Fegyelem lazulása a papok és szerzetesek között
Hívek elhanyagolták; a vallási életben helytelen elemek előtérbe kerültek
Példák: szentelmények, búcsúk, ereklyék kultusza, szentek tisztelete
Búcsúk (indulgentia)
Ideiglenes büntetések elengedése
Jó gyónás, szentáldozás és jótett (zarándoklat, adakozás) szükséges
Botrányok: alapítványok nem megfelelő célokra való fordítása
Hivatásnélküli papok és apácák a celibátust elvetették
A terjedéshez hozzájárultak az egyházi birtokokra vágyó fejedelmek és földesurak.
A reneszánsz pápák
A reneszánsz pápák jellemző bűnei
Fejedelemként tekintették magukat és elhanyagolták lelkipásztori teendőiket
Magánéletük és politikai módszereik hasonlóak voltak más reneszánsz fejedelmekéhez
Érdemeik
Teremtették a Pápai Állam függetlenségét az oligarchákkal szemben
VI. Sándor (1492-1503)
A legméltatlanabb pápa, akit simóniával választottak meg
Szeretői és családi érdekeik erősödtek
Az egyházi államot világi fejedelemséggé akarta átalakítani.
II. Gyula (1503-1513) & X. Leó (1513-1521)
II. Gyula: megerősítette a Pápai Államot, támogatta a művészeteket, új Szent Péter bazilika építése
X. Leó: művészetpártolás a hangsúlyos, nem reformokkal foglalkozott
Luther Márton
A lutheranizmus legfontosabb tételei
Sola Scriptura: A Szentírás mint egyedüli forrás
Justificatio sola fide: Megigazulás hit által
Ősbűn: Minden cselekedet bűnös Isten kegyelmére van szükség
Sola gratia: Csak a kegyelem által, hierarchikus egyház elvetése
Szentségek közül csak keresztség, eucharisztia és gyónás marad
Solus Christus: Krisztus központi szerepe
Kálvin János
Kálvin Genf első reformátoraként tevékenykedett
Valóságos diktátor, tiltások bevezetése
Predestináció tanításának hangsúlyozása
Augsburgi Vallásbéke (1555)
Cuius regio, eius religio: fejedelmek döntése a vallásról
Reservatum ecclesiasticum: katolikusok vagyonának védelme
Declaratio Ferdinandea: rég korábban megtartott hitvallás elfogadása
Trentói zsinat (1545-de 1563)
A zsinat célja: reformáció által támadott hitigazságok tisztázása és az egyház megújítása
A protestánsok olyan zsinatot akartak, amely az ő tanaikat fogadja el, azaz eltörli a pápaságot, az egyházi hierarchiát, és sok más dogmát, illetve hagyományt. Tiltakoztak tehát, amikor a pápa hívta össze, alig jelentek meg rajta, s a kellő felhatalmazás hiányában nem is lehetett velük érdemben tárgyalni.
I. Dogmatikai határozatok: hitigazságok megállapítása
Kinyilatkoztatás forrása: Szentírás és szenthagyomány
7 kegyelemközvetítő szentség
II. Egyházfegyelmi határozatok: gyakorlati és jogi kérdések
Házasság, tisztítóhely, búcsú és szentek tisztelete megállapítása
A reformáció következményei
60 millió lakosból 20 millió protestáns
Katolikus országok: Portugália, Spanyolország, Itália, Franciaország
Vallásháborúk, államegyházi rendszer
Pápaság erkölcsileg megújulva, de tekintélyében megrendülve
Egyházi élet megújulása, fejedelmek által megvalósított vallásos élet
Kálvinizmus: engedelmesség és lázadás elfogadása
Eredeti tőkefelhalmozás, liberalizmus, tisztelet a munkában
Állampolgári és társadalmi kötelezettségek komolyan vétele
A reformáció Angliában
Trentói zsinat módszere és munkafázisai
Három szakasz (1545-47)
Dogmatikai döntések szavazása
Hét kegyelemközvetítő szentség megerősítése, hogy a keresztség szükséges az üdvösséghez.