Biologia

1. Anyagcsere-típusok és szimbiózis
1.1 Autotróf anyagcsere
  • Egyszerű szervetlen vegyületekből (CO<em>2CO<em>2 és H</em>2OH</em>2O) képesek saját szerves vegyületeiket (szőlőcukor) előállítani, energia hozzáadásával.
    • Fotoszintetizáló szervezetek: A fény energiáját használják fel szerves anyagok előállítására (pl. cianobaktériumok).
    • A fényenergia segítségével vízből és szén-dioxidból szőlőcukrot és oxigént (O2O_2) állítanak elő.
    • Kemoszintetizáló szervezetek: Szerves anyagaik előállításához kémiai energiát (szervetlen anyagok oxidációjából származó energiát) használnak fel.
    • Pl. nitrifikáló baktériumok: az ammóniát átalakítják nitritté és nitráttá, az oxidáció során felszabaduló kémiai energiát hasznosítják.
1.2 Heterotróf anyagcsere
  • A heterotróf élőlények a környezetükből vesznek fel szerves anyagokat saját szervezetük építéséhez és energiaellátásához.
    • Lebontók (szaprofiták): Elhalt szervezetek anyagait veszik fel és bontják le. Fontos szerepük van az anyagok körforgásában (pl. korhadékbontó talajbaktériumok).
    • Élősködők (paraziták): Élő sejtekből, szervezetből veszik fel a szerves anyagokat, ezzel károsítják a gazdaszervezetet.
    • Együttélők (szimbionták): Kölcsönösen hasznos együttélésben léteznek más szervezetekkel.
1.3 Szimbiózis (együttélés)
  • Két populáció közötti tartós, szoros és mindkét fél számára hasznos (+,++, +) kapcsolat.
  • Példa: Pillangósvirágú növények és nitrogéngyűjtő baktériumok együttélése.
    • A nitrogéngyűjtő baktériumok képesek megkötni a levegő nitrogénjét (N2N_2), és azt a növény gyökeréhez juttatják.
    • A növények a fotoszintézis során termelt szőlőcukorral látják el a baktériumokat.
    • Mezőgazdasági jelentőség: Fontosak a talaj nitrogén-utánpótlásában (pl. lucerna a vetésforgóban).
2. Vírusok, viroidok és prionok
2.1 Vírusbetegségek és védekezés
  • Gyakori vírusbetegségek: Nátha, gyermekbénulás, veszettség, bárányhimlő, fekete himlő, herpesz, influenza, mumpsz, rubeola, kanyaró, agyhártya- és agyvelőgyulladás, hepatitisz, AIDS (HIV vírus), koronavírus (COVID-19).
  • Védekezés: Védőoltással megelőzhető, melynek hatására immunválasz alakul ki a szervezetben. Ennek köszönhetően napjainkban jelentős mértékben csökkent a fertőzések száma.
  • Úttörő kutatók:
    • Edward Jenner (1749–1823): Angol orvos, 1798-ban kifejlesztette az első védőoltást (himlő ellen).
    • Louis Pasteur (1822–1895): Francia vegyész, a veszettség elleni védőoltás és a mikrobiológia megalapozója.
    • Mindketten úgy végeztek sikeres kutatásokat, hogy abban az időben még nem is ismerték a vírusok pontos szerkezetét.
2.2 Viroidok
  • Csupán RNS-láncból álló kórokozók.
  • Rendszerint növényi betegségeket okoznak.
  • Nagyon kicsinyek, lényegesen kisebbek a vírusoknál.
2.3 Prionok
  • Fertőző fehérjemolekulák (nem tartalmaznak örökítőanyagot).
  • A gazdaszervezet szerkezeti fehérjéinek térszerkezetét megváltoztatva okoznak súlyos betegségeket.
  • Jelenleg nem lehet ellenük védekezni.
  • Példa: Kérődzők szivacsos agyvelősorvadása (kergemarhakór, birkáknál surlókór); fertőzött állati termék fogyasztásakor az ember is megfertőződhet.
3. A baktériumok jellemzői és felépítése
3.1 Általános jellemzők
  • Prokarióták: Körülhatárolt sejtmagszerkezet nélküli sejtek (nincs maghártya).
  • Méret: Mikrométeres nagyságrendűek (10−6 m10^{-6}\,\text{m}), tipikusan 11–3.5 μm3.5\,\mu\text{m} közötti sejtek.
  • Főbb tulajdonságok: Gyors szaporodási képesség és kiváló alkalmazkodóképesség.
3.2 Baktériumok alakja
  • Gömb (Coccus): Kapcsolódhatnak egymáshoz láncokban vagy csoportokban.
    • Pl. Pneumococcus (tüdőgyulladást okozó baktérium), Gonococcus.
  • Pálcika (Bacillus): Lehet rövid vagy hosszú pálca alakú.
    • Pl. pestis baktériuma, TBC, Salmonella, tetanusz, közönséges bélbaktérium (E. coli).
  • Csavar (Spirillum, Vibrio):
    • Pl. a szifilisz okozója, illetve a kolera baktériuma (Vibrio cholerae).
3.3 A baktériumsejt felépítése
  • Sejtplazma: A sejt alapállománya.
  • Örökítőanyag (DNS): Kör alakú, szabadon helyezkedik el a sejtplazmában.
  • Sejthártya: A plazmát körülvevő membrán.
  • Sejtfal: Fehérjékből és szénhidrátokból álló, szilárd burkolat; védi a sejtet.
  • Tok (nyálkás burok): Nem kötelező tartozék. Nyálkás védőburok, amely védelmet nyújt pl. a gazdaszervezet immunrendszere ellen.
  • Ostor (csilló): A baktérium mozgását szolgálja.
3.4 Baktériumspóra (endospóra)
  • Nem a szaporodást szolgálja, hanem a baktérium átmeneti védekező formája.
  • Kedvezőtlen környezeti körülmények között a baktériumsejt spórát képez, amely rendkívül ellenálló.
  • Amikor a környezeti körülmények újra kedvezővé válnak, a spóra átalakul aktív baktériumsejtté.
3.5 Antibiotikumok és Alexander Fleming
  • Antibiotikumok:
    • Élő szervezetek (gombák vagy más baktériumok) által termelt szerves anyagok.
    • A termelő szervezetre veszélytelenek, de más baktériumokat elpusztítanak vagy szaporodásukat gátolják (antibiózis).
    • Gyógyszerként használják őket: gátolják a baktériumok sejtfalképzését vagy osztódását.
    • Antibiotikum-rezisztencia: A baktériumok ellenállóvá válhatnak az antibiotikumokkal szemben, így a gyógyszer elveszíti hatásosságát.
  • Sir Alexander Fleming (1881–1955):
    • Az antibiotikumok felfedezője.
    • 1928: Felfedezte, hogy a Penicillium notatum penészgomba olyan anyagot termel, amely gátolja a baktériumok növekedését (penicillin).
    • A penicillin használata (különösen 1942-től, a II. világháború idején) sok millió ember életét mentette meg.
    • 1945: Nobel-díjjal tüntették ki.
    • Felfedezését nem szabadalmaztatta, önzetlenül az emberiség ajándékának tekintette.