Francia forradalom kezdeti része (belpolitika)

  1. július 14.: Francia forradalom kezdete

    • a nép elfoglalja Bastille-t, ami egy börtönépület és az abszolutizmus jelképe

A forradalom az egész országra kiterjed, az első két héten parasztbandák kezdik fosztogatni az úri kastélyokat, ezért ezt a nagy félelem időszakának hívják.

→ 1789. augusztus 4.: csodák éjszakája → egy csoportnyi nemes és pap aláír egy niylatkozatot, miszerint lemondanak a kiváltságaikról

→1789. augusztus 26.: Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának kiadása → felvilágosodás elemeit tartalmazza: pl. sajtó-, vallás- és szólászabadság, ártatlanság védelmének elve, felelős kormányzás elve, hatalmi ágak szétválasztása

A forradalom végül győzelemmel zárult, mert egy új államforma jött létre (alkotmányos monarchia) és egy új társadalmi réteg került az ország irányításának pozíciójába (polgári réteg). Azonban ennek ellenére új problémák merültek fel:

  1. Államadósság, kincstár üres

    • megoldási kísérlet: kincstárjegy/assignata → papíron egy aláírás, értéke az emberek bizalmán múlt

    • assignataval az emberek, akiknek az állam tartozott, az egyháztól és nagyuraktól elkobzott földeket tudtak megvásárolni

    • probléma: egy idő után az emberek elkezdtek egymás közt fizetni ezekkel a papírokkal → végül visszakerült az államhoz adó formájában → mivel nem volt értéke, nem tudták feltölteni a kincstárat

  2. Egyház kérdése

    • 1789-ig: az egyház rengeteg kiváltsággal és birtokkal/vagyonnal rendelkezett → ezt 1789-ben elvették tőlük

    • a papok állami tisztviselőkké váltak, ezáltal az egyházat az állam alá rendelték → sok magasrangú papnak nem tetszett, ezért ellenforradalmi intézkedések élére álltak

Ebben az időben új politikai irányzatok jelentek meg:

  1. Monarchia pártiak

    • ők úgy gondolták, a forradalom lezártával megszűntek a problémák, így nem kell további intézkedéseket bevezetni

  2. Köztársaságpártiak

    • ők úgy gondolták, hogy még nincs vége a reformnak, további intézkedéseket kell bevezetni

    • Két csoportra oszlottak:

      1. Jakobinusok (Szent Jakab kolostorban üléseztek)

      2. Girondisták (Gironde megyéből származtak)

        Egy idő után a két csoport közt ellentétek merültek fel, s a girondisták egy idő után megváltoztatták a nézeteiket és a monarchia pártiakhoz kapcsolódtak.

  3. Királypártiak

    • szerintük a régi rendszert kellett volna visszahozni

    • ebben az időben háttérbeszorultak, szinte titkosan működtek

A királyt megfosztották hatalmától, aminek ő természetesen nem örült, de haladt az árral, mert nem tehetett ellene semmit.

→ Erre példa az 1789 novemberében lezajlott asszonyok menete, melynek hatására az emberek kiköltöztették a királyt Párizsba

  • OK: a nép úgy gondolta, a király velük van, csak nem veszi észre az éhínséget és a rossz dolgokat az országban → ha megmutatják neki, biztos az oldalukra áll és segít

  • Valójában a király nem akart ott lenni, ezért 1791-ben megszöktették, de önön hibájából visszahozták → a vezetők kitaláltak neki egy történetet, hogy a nép ne veszítse el a belé vetett hitét, de cserébe ők is kértek valamit:

  1. szeptember harmadikán: új alkotmány kiadása, a királynak alá kell írnia!!!

    → az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát vették alapul

    → a király nem intézkedhet egyáltalán, minden döntésének érvénybeviteléhez miniszteri ellenjegyzés (aláírás) szükséges

    →ez annyiban különbözik az Emberi és Polgári Jogok Nyiltakozatától, hogy míg azt hirtelen felindulásból adták ki, ez hosszú idő és sok jóváhagyás árán került ki a Nemzetgyűlés által