1. Az angol polgárháború és az alkotmányos monarchia kialakulása

A Stuartok

  • I.Erzsébet halála után: skót Stuartok: I. Jakab (1603-1625) és I. Károly (1625-1649)

  • az abszolutizmus összeomlása - helyette: kísérlet az önkényes kormányzásra a parlament mellőzésével, ami sérti a rendi hagyományokat

  • a kálvinizmus térnyerése: puritánok=angol kálvinisták (=tiszták): céljuk az anglikán egyház szertartásainak és szervezetének megtisztítása a katolikus maradványoktól

↔ a katolicizmushoz húzó udvar

I. Károly : erőteljes puritánüldözés

  • pénzügyi nehézségek – ok: adókat csak a parlament jóváhagyásával lehet kivetni – erre megoldási kísérlet: monopóliumok árusítása, regálék felújítása, de: nő az elégedetlenség

  • 1628: Károly kénytelen összehívni a parlamentet, újabb adók kivetését kéri→DE ehelyett: Jogok Kérvénye: csak a parlament által engedélyezett jövedelmeket lehet kivetni, törvényes bírói ítélet nélkül nem lehet elfogni senkit →Károly sokáig nem hívja össze a parlamentet

  1. I. Károly politikája

  • egyre feszültebb belpolitikai helyzet – skót felkelés (1639-40)→a lázadók leveréséhez hadsereg kell →Károly összehívja a parlamentet, DE:

  • a parlament követelései: a rendeleti kormányzás megszüntetése, folyamatos parlament, a gyűlölt intézmények megszüntetése, a kegyencek eltávolítása → Károly újból feloszlatja (1640 tavasz)- „rövid parlament”

  • 1640 ősz: pénz híján kénytelen újra összehívni, ekkor a király felszámolta a gyűlölt intézményeket, kivégeztette kegyenceit, de: a parlament kimondja feloszlathatatlanságát, a monopóliumok eltörlését, felelős kormányt és a puritán gyülekezetek szabadságát követeli –„hosszú parlament”

↓

Károly fegyverrel fordul a parlament ellen

  1. A polgárháború (1642-48)

  • I.Károly + északi nemesség + anglikán egyház↔parlament + London népe

↓

  • gavallérok (gentlemanek=fő-és középbirtokos nemesek) ↔ „kerekfejűek” (puritánok= gentryk-vállalkozó nemesség +yeomanek- módosabb parasztok)

kezdetben : királyi győzelmek (1642)→ a parlamentben a mérsékeltek visszaszorulása, a radikálisok előtérbe kerülése

↓

egy addig ismeretlen parlamenti képviselő, Oliver Cromwell színre lép: új mintájú hadsereg jómódú parasztokból és kézművesekből – ütőképes, fegyelmezett, fanatikus sereg; fő ereje: a páncélos lovasság („vasbordájú szentek”) – „Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!”

↓

1644-48: sorozatos győzelmek → bevonul Londonba, a parlamentből elűzi a mérsékelteket („csonka parlament”)

1649: a király kivégzése → Anglia köztársasággá alakul

  1. Cromwell protektorátusa

  • diktatúra, Anglia protektorának hívatja magát (lordprotektor) – a parlament felszámolása

  • a vállalkozók gazdasági érdekeit szolgálja: 1651: hajózási törvény: Angliába idegen hajók csak a saját országuk termékeit szállíthatták → a hollandok ellen →háború: Anglia legyőzi Hollandiát (1654), a legerősebb tengeri hatalom

  • Írország és Skócia elfoglalása

  1. A restauráció

  • Cromwell halála (1658) →a tőkések visszahívják a Stuartokat (restauráció) – újabb kísérlet az abszolutizmusra: II. Károly, II. Jakab →a parlament megfosztja hatalmától a királyt, Orániai Vilmost hívják meg a trónra (1688-1702) – dinasztiaváltás=dicsőséges forradalom (1688)

  • 1689: Jognyilatkozat elfogadása: a polgári szabadságjogok (személyi-, gyülekezési-, vallás-, sajtó-, szólásszabadság) biztosítása + a parlament ellenőrzi a végrehajtó hatalmat →a törvényhozó testület által ellenőrzött királyi hatalom= alkotmányos monarchia

  • „ A király uralkodik, de nem kormányoz.” – közvetlenül nem szólhat bele a hatalomgyakorlásba, a törvényeket a választott képviselőkből álló parlament hozza, és a parlamentnek felelős kormány hajtja végre

  • parlament: meghatározott vagyonnal, ill. műveltséggel rendelkezők (cenzus) választhatják a képviselőket. Ők pártokat alkotnak, a kormány a többségben lévő csoport jelöltjeiből áll össze. Felsőház- arisztokraták, és az egyház által delegált képviselők; alsóház-választott képviselők

  • törvények a király működésével kapcsolatban: feloszlathatta a parlamentet, új választást írhatott ki, szentesíthette a törvényeket, halasztó vétó: több alkalommal visszautasíthatja az aláírást

  • a rendszer biztosította vállalkozás szabadságát → a gazdasági fejlődés és a társadalom polgárosodásának felgyorsulása