Nemzetk".$ouml."zi K".$ouml."zgazdas".$aacute."gtan El".$#x02DA."oad".$aacute."sv".$#x00E1."zlatok

Bevezetés

  • A nemzetközi közgazdaságtan az országok közötti kereskedelemmel, pénzügyi eszközökkel és árfolyamokkal foglalkozó tudomány.

1. Bevezetés

  • A nemzetközi közgazdaságtan követelményei közé tartozik a mikro- és makroökonómia ismerete és alkalmazása.
  • A jegyzet nem helyettesíti az előadások és a tankönyv tanulmányozását.
  • A vizsga írásbeli, feleletválasztós, számolós, kis kifejtős és ábrás feladatokkal.
  • Az elmélet/gyakorlat aránya 2/3 az elmélet javára.

1.2. Miért Kell Nemzetközi Közgazdaságtant Tanulni?

  • A makroökonómiai modellünk kinyitása (makróban csak zárt gazdaságról volt szó).

  • A mikroökonómiai eszköztárat is be kell vetnünk, hogy megértsük az országok közötti kereskedelmet.

  • A legtöbbet azok az országok kereskednek, amelyek kicsik és gazdagok.

  • A valós folyamatok megértéséhez nyitott gazdaságot kell feltételeznünk.

  • Mit jelent ez?

    • (i) Az országok kereskednek egymással, vagyis javakat és szolgáltatásokat cserélnek.
    • (ii) Az országok között áramolhatnak a termelési tényezők is (tőke, munka).

  • A kereskedelem (export+import) GDP-hez viszonyított aránya fontos mutató.

  • A kereskedelem elemzéséhez mikroökonómiai eszközöket kell bevetnünk.

1.3. A Nemzetközi Közgazdaságtan Fő Kérdései

  • Miért kereskednek egymással az országok?

  • Hogyan kereskednek egymással, azaz mit cserélnek mire és mennyiért? (Mi határozza meg a külkereskedelem szerkezetét?)

  • Milyen hatása van a nemzetközi kereskedelemnek a nemzetek jólétére?

  • Milyen hatása van a nemzetközi kereskedelem kormányok általi korlátozásának? (Van-e különbség az egyes korlátozó eszközök hatásai között?)

  • Miért korlátozzák a kormányok a nemzetközi kereskedelmet?

  • Makroökonómiai kérdések:

    • Az árfolyammal kapcsolatos kérdések: Mi határozza meg az árfolyamot? Miért 407 Ft egy euró és nem 4070?
    • Milyen hatása van a fiskális és monetáris politika lépéseknek az árfolyamra?

1.4. Ismétlés: A Termelési Lehetőségek Határa Görbe

  • Feltételezzük, hogy két jószágot termelhetünk: krumplishalat (QK) és hagymásbabot (QH).
  • Technológia: csak munkát használunk fel, és a krumplishal egységét egy óra alatt termeljük meg, a hagymásbab egységét két óra alatt.
  • A termelési függvények: QK=LKQK = LK, QH=0,5LHQH = 0,5LH, ahol LK és LH a krumplishal és a hagymásbab termelésében felhasznált munka mennyiségét jelölik.
  • Feltételezve, hogy 100 egységnyi munka áll rendelkezésünkre, a TLH-görbén igaz, hogy LK+LH=100LK + LH = 100, azaz QK+2QH=100QK + 2QH = 100, és így QK=100−2QHQK = 100 - 2QH
  • A transzformációs határáta a görbe meredekségének abszolút értéke.
  • Vagyis, ha a vízszintes tengelyen a hagymásbab mennyiségét mérjük, akkor MRT(QK,QH)=∣ΔQKΔQH∣=2MRT(QK, QH) = |\frac{\Delta QK}{\Delta QH}| = 2
  • Egy egységnyi hagymásbab termelésének krumplishalban kifejezett alternatív költsége.
  • Ha legalább az egyik jószág technológiáját csökkenő határtermék jellemzi, akkor a TLH-görbe konkáv lesz.