Untitled

Nyelvtörténet Bevezetés – Alapfogalmak

  • Nyelvtörténet: A nyelvek múltjának alakulása, fejlődése időbeli egymásutánban. Régebbi korszakai nyelvemlékekből ismerhetők meg.

  • Nyelvtudomány: Az a tudományág, amely egy adott nyelv történetével, nyelvtani rendszerének, szókincsének és hanganyagának keletkezésével és fejlődésével foglalkozik.

  • Történeti nyelvészet: A nyelvek időbeli változása, fejlődése és rokonsági kapcsolatai.

  • Vizsgálati területek: 1. Hangtan, 2. Alaktan, 3. Mondattan, 4. Szókincs - nyelvemlékek alapján vizsgálva.

  • Változási univerzálék: Az emberi gondolkodással összefüggő, minden nyelvre jellemző sajátosságok, mint például a szófajok létezése.

  • Nyelvi jelenségek:

    • Intralingvális: A nyelven belüli átfogalmazás.

    • Extralingvális: Bár nem a közvetlen nyelvi rendszer részei, befolyásolják a nyelv használatát.

Módszerek

  • Szinkronia módszere: Jelenségek vizsgálata adott időpontban, figyelmen kívül hagyva a történeti fejlődést.

  • Diakrónia módszere: Jelenségek vizsgálata időbeli egymásutániságukban, történeti fejlődésükben.

Nyelvtörténeti korszakok

  • I. Nyelvemléktelen kor

    • A Finnugor egység korszaka: Kr.e. 4000 – 2000

    • Az Ugor egység korszaka: Kr.e. 2000 – 1000

    • Az Urál vidéki őshaza korszaka: Kr.e. 1000 – Kr.u. 450

    • Vándorlások korszaka: Kr.u. 450 – 896

  • II. Nyelvemlékes kor

    • Ómagyar kor: 896 – 1526

    • Középmagyar kor: 1526 – 1772

    • Újmagyar kor: 1772 – 1920

    • Újabb magyar kor: 1920 – napjainkig

Nyelvtörténeti források

  1. Idegen nyelvek

  2. Rokonnyelvek

  3. Mai magyar köznyelv

  4. Nyelvjárások

  5. Általános nyelvészet

  6. Nyelvemlékek

I. Kéziratos nyelvemlékek

A. Szórványemlékek

  • A magyar nyelv legkorábbi emlékei idegen nyelvű kéziratokban találhatóak.

    • Veszprémvölgyi apácák adománylevele (1002 előtt, 1109-es másolat)

    • Görög eredeti, görög-latin másolat

    • Tihanyi apátság alapítólevele (1055)

    • A legrégebbi, eredetiben fennmaradt magyarországi nyelvemlék.

    • Anonymus Gesta Hungaroruma (1196–1220)

B. Szövegemlékek

  • Magyar nyelvű, összefüggő mondatokban kifejezett szövegek

  • Korai kis szövegemlékek

    • Halotti beszéd és könyörgés (1192-1203): a magyar nyelv első fennmaradt szövegemléke

    • Ómagyar Mária-siralom (1290-1300): az első magyar verses emlék

    • Gyulafehérvári Sorok (1310 és 1320 között)

C. Szó- és kifejezéskészletek emlékei

  • Glosszák, szójegyzékek

    • Vatikáni Glosszák

    • Leuveni Glosszák

    • Marosvásárhelyi Glosszák

D. Felsorolások, lajstromok és levelek

  • Tulajdonnevek, ingóságok jegyzéke

    • Kolozsvári polgárok névlajstroma

    • Batthyány-misekönyv naptára

II. Nyomtatott nyelvemlékek

A. Nyomtatott szövegemlékek

  1. Vallásos témájú nyomtatott szövegek:

    • 1533 – Komjáti Benedek: Az Zenth Pal leueley magyar nyelven

    • 1536 – Pesti Gábor: Újtestamentum fordítása

    • 16. sz. vége – Károlyi Gáspár: Szent Biblia

  2. Világi tárgyú korai nyomtatványok:

    • 1538 - Pesti Gábor: Esopus fabulai

    • 1566 – Heltai Gáspár: Fabula

    • 1575 – Heltai Gáspár: Chronica az magyaroknak dolgairól

B. Szó- és kifejezéskészlet emlékei

  1. Szójegyzékek:

    • 1533 - Murmellius-féle latin-német-magyar szójegyzék

    • 1538 – Pesti Gábor: Nomenclatura sex lingvarvm

    • 1590 – Szikszai Fabricius Balázs: Nomenclatvra sev Dictionarivm Latino-Vngaricvm

  2. Szótárak:

    • 1585 – Calepinus-féle szótár

    • 1595 – Valentinus Faustus-féle szótár

    • 1604 – Szenczi Molnár Albert-féle szótár

  3. Szólásgyűjtemények:

    • 1598 – Baranyai Decsi János-féle szólásgyűjtemény

    • 1713 – Kis-Vitzay Péter-féle szólásgyűjtemény

C. Nyelvtanok

  • 1539 – Sylvester János: Grammatica Hvngaro-Latina – az első magyar nyelvtan

  • 1610 – Szenczi Molnár Albert: Grammatica Hungarica

  • 1645 – Geleji Katona István: Magyar grammatikácska

Történeti szófajtan

  • Jelentésváltozás: Átmehet a jelentése egy szónak másik jelentésbe.

  • Kettős- vagy többszófajúság: Ha egy szót több szófajba lehet besorolni szövegkörnyezet alapján.

  • Átmeneti szófaj: Olyan szócsoport, amely két szófaj jellemzőit hordozza.

  • Szófajváltás: Amikor egy szó másik szófaji kategóriába kerül.

Alapfogalmak

  1. Lexikális szófajiság: A szó szófaji jelentése.

  2. Agglutinálódás: Szavak toldalékká alakulnak.

  3. Szófajok átjárhatósága: Az ige-névszók, mint csavar-ige, nyom-ige.

Helyesírás-történet

I. A kezdetek

  • A Kárpát-medencében a telepedést megelőzően a magyarok rovásírást használhattak. Az első emlékek a XV–XVIII. század között maradtak fenn.

II. Az ómagyar kor

  1. A kancelláriai helyesírás: A királyi kancellárián készültek az első magyarul írt szövegek.

  2. Mellékjeles helyesírás: 15. századi fejlődés, Husz János reformja.

  3. Keverék helyesírás: Nem következetes használat, több írásmód.

  4. Szövegtagolás: Nagyobb szakaszok jele.

III. A középmagyar kor helyesírása

  • Általános jellemzők: Nyelvi egységesülés, könyvnyomtatás elterjedése.

  • Protestáns helyesírás: Heltai Gáspár és más szerzők.

  • Katolikus helyesírás: Pázmány Péter hatása.

IV. Az új és a legújabb magyar kor helyesírása

  • Akadémiai helyesírás: Az alapelvek kristályosodása, kiejtés szerinti és szóelemző írásmód kombinációi.

  • Magyar Tudós Társaság: 1832-es szabályzat.

  • Helyesírási reformok: 1954, 1984, 2015.

Hangörténet

1. Hanghelyettesítés

  • Idegen szavak helyettesítése

2. Új fonéma keletkezése

  • Allofónok megjelenése.

3. Fonéma eltűnése

  • Veláris i eltűnése.

4. Fonéma gyakorisága

  • Bikk – bükk, fist – füst.

5. Fonémaváltozás

  • Jellemzők megváltozása

6. Fonotaktikai szabályok

  • Hangsúly, hangrend.

Hangváltozás típusai

  1. Szabályos változások

  2. Hangtörvények

  3. Asszociációs hangváltozások

  4. Független hangváltozások

A magánhangzók és mássalhangzók története

A. Mássalhangzók története

  • Kivesző mássalhangzók

  • Középmagyar kor mássalhangzó-változásai

B. Magánhangzók története

  • Kivesző és keletkező magánhangzók, diftongusok.

Történeti alaktan

I. A tövek története

  • Alapfogalmak (tőszó, származékszó)

  • Morfémákra bontás, régi és új tövek.

II. A toldalékok története

  • Képzők, jelek, ragok fejlődése.