6 - Államalkotó tényezők

Népesség

  • Konstitutív alkotó tényező az államot és az alkotmányt tekintve
  • Normatív és szimbolikus jellegű rendelkezések egyaránt előfordulnak
Nép
  • Az alaptörvény B cikk (3) bekezdése szerint a közhatalom forrása nép
  • Ebből az következik, hogy a közhatalom gyakorlásának forrása népi jóváhagyása választáson vagy népszavazáson kifejezett akarata
  • Ebből fakad az állam közhatalmi jogosítványainak legitimációja illetve az Országgyűlés megbízatása.
  • Az alaptörvény meghatározása deklarálja a nép szuverenitását másfelől a nép felhatalmazásából származnak az alaptörvényi rendelkezések
Állampolgárok
  • Az állampolgárság közjogi kapcsolatot jelent az állam és állampolgáraik között, amelynek tartalmát státusz jogok és állampolgári kötelezettségek, valamint az államfeladat-vállalással jelentik
  • A választójog szabályai alapján a közhatalom közvetlen gyakorlásában illetve a képviselők megválasztásában elsősorban az állampolgárok működnek közre
  • Az országgyűlési képviselők megválasztása és az országos népszavazás esetében csak az állampolgárok rendelkeznek aktív szavazati joggal. -> OGY tagjainak megválasztása az állampolgárok joga
Nemzet
  • Az alaptörvény a magyar nemzet alkotása, alkotmánya ebből fakadóan a Magyar nemzet az elsődleges államalkotó tényező.
  • Politikai nemzet / kulturális nemzetfogalom
      * Amikor a politikai közösség határait az alaptörvény 23. Cikke elsősorban az állampolgárság, a helyi választások tekintetében pedig a lakóhely révén húzza meg.
      * Már nem közjogi kötelékhez, hanem a nemzethez, mint kulturális etnikai közösséghez kapcsolódik. Olyan tényezők bizonyítják: közös nyelv ismerete, leszármazás, kulturális nemzeti identitás
Nemzetiségek

  • A nemzetiségek államalkotó tényezőként való elismerése kifejezi ezen népcsoportok alkotmányos védelmét miszerint egyrészt nem zárható aki a népszuverenitás alanyai közül már több különleges további egyéni és kollektív jogokkal bírnak.

  • A nemzetiségeknek joguk van
      * Az anyanyelvhasználathoz,
      * A saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz,
      * A saját kultúrájuk ápolásához
      * Az anyanyelvi oktatáshoz,
      * Valamint helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

  • A jogaikra vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételei sarkalatos törvény határozza meg, amely törvény a nemzetiségként való elismerését meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú kezdeményezéséhez kötheti.

A nemzetiség tehát a népesség olyan csoportja, amely Magyarország területén legalább egy évszázada honos, az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részéről saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

  • Ezek:
      * Bolgár
      * Görög
      * Horvát
      * Lengyel
      * Német
      * Örmény
      * Roma
      * Román
      * Ruszin
      * Szerb
      * Szlovák
      * Szlovén
      * Ukrán
  • Egyéni és kollektív jogokat élveznek a sarkalatos törvény szerint, amelyeknek személyi hatálya a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárságú személyekre és e személyek közösségeire terjed ki.
Terület
  • Az állam területe a népessége együttélésének és a főhatalom működésének az állam által kibocsátott jogszabályok területi hatályának a földrajzi kerete
  • Részét képezi a szárazföldön kívül a légtere vízi területei továbbá jogi fikció révén magyar feleségjellel ellátott úszó létesítmények és légi járművek fedélzete
  • Az alaptörvény F) cikke értelmében Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik a főváros Budapest
  • Magyar Honvédség és a rendőrség védi a határokat, belső rendet
A főhatalom alkotmányos megjelenése
  • Magyarország területén demokratikus jogállam elvéből fakadóan a hatalmat az állam gyakorolja egyes hatáskörökkel rendelkező szervei útján
  • Az alaptörvény állam című része tartalmazza legfontosabb állami szervekre vonatkozó jogállási hatáskörű szervezeti szabályokat azonban jogszabályok további szerveket is létrehozhatnak
  • Magyar állam megjelenítése megvalósul az állami szimbólumok révén is:
      * Címer
      * Zászló
      * Himnusz
      * Nemzeti ünnepek
  • További megnyilvánulásai: forint, mint hivatalos pénznem, magyar, mint hivatalos nyelv
Egyéb alkotmányos entitások
  • Házasság valamint a család, mint nemzet fennmaradásának alapja
  • Családi gazdaságok és egyéb mezőgazdasági üzemek
  • Az államtól elkülönülten működő egyházak és vallási közösségek
  • Pártok és egyesülési jog alapján létrehozható egyéb egyesületek
  • Sajtó és média
  • Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia valamint a felsőoktatási intézmények
  • Egyéb