Közgazdaságtan kérdéssorok

Makroökonómia fogalma, történeti fejlődése

• A makroökonómia a gazdaság egészének működését tanulmányozza, beleértve a vállalatokat, fogyasztókat és munkásokat befolyásoló erőket.
• Két fő kérdés:
  • Üzleti ciklus: kibocsátás, foglalkoztatás, pénzügyi feltételek és árak rövid távú ingadozása.
  • Gazdasági növekedés: kibocsátás és életszínvonal hosszú távú trendje.
• A makroökonómia kidolgozása a XX. századi közgazdaságtan egyik fontos áttörése volt.
• John Maynard Keynes forradalmi elméletével hozzájárult a gazdasági ingadozások okainak feltárásához és javaslatokat tett a kormányzatok számára a konjunktúraciklusok hatásainak csökkentésére.
• Az 1946-os foglalkoztatási törvény (Employment Act) rögzítette a kormányzat szerepét a kibocsátás növelésében, a foglalkoztatás előmozdításában és az árstabilitás fenntartásában.
• A makroökonómia 3 központi kérdése:
  • Miért csökken a kibocsátás és a foglalkoztatás, és hogyan lehet enyhíteni a munkanélküliséget?
  • Melyek az árinfláció okai, és hogyan lehet csökkenteni?
  • Hogyan lehet felgyorsítani a gazdasági növekedést?

GDP fogalma, makrogazdasági körforgás

• A bruttó hazai termék (GDP) az országban előállított termékek és szolgáltatások összkibocsátásának mércéje.
• Képlet: $GDP = C + I + G + X$, ahol:
  • C = Fogyasztás
  • I = Bruttó beruházás
  • G = Kormányzati termék- és szolgáltatásvásárlás
  • X = Nettó export
• A makrogazdaság körforgása:
  • A vásárlók termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak.
  • A kiadások teljes évi pénzáramlása a GDP egyik mércéje.
  • A kibocsátás költségei bér, járadék, kamat, osztalék és profit formájában jelennek meg.

Fogyasztás fogalma, összetevői, arányai

• A fogyasztás a végtermékekre és szolgáltatásokra fordított háztartási kiadásokat jelenti.
• A megtakarítás a rendelkezésre álló személyes jövedelem el nem fogyasztott része.
• Fontos alkotóelemek: lakáshasználat, autózás, élelmiszerek, egészségügyi ellátás.
• A fogyasztás fő összetevői és arányai (2007):
  • Tartós javak: 11,2 %
  • Folyó fogyasztások: 29,2 %
  • Szolgáltatások: 59,7 %

Konjunktúraciklus fogalma, fázisai, recessziók szokásos jellemzői

• A konjunktúraciklus a nemzeti össztermék, jövedelem és foglalkoztatás ingadozása, ami általában 2-10 évig tart.
• Fázisai: visszaesés és fellendülés, fordulópontjai a mélypontok és a csúcspontok.
• A recesszió a kibocsátás, jövedelem és foglalkoztatás csökkenése, általában 6-12 hónapig tart.
• A válság egy nagyméretű és elhúzódó recesszió.
• Recessziós jellemzők:
  • A beruházások visszaesnek.
  • A foglalkoztatás csökken.
  • Az infláció lassul.
  • Az üzleti profit zuhan.
  • A központi bank csökkenti a kamatlábakat.

Pénzügyi rendszer fogalma, részei, pénzügyi közvetítők

• A pénzügyi rendszer a termékeket, szolgáltatásokat és pénzforrásokat összefűző rendszer a hazai és nemzetközi piacokon.
• Fontos részei:
  • Pénzpiac
  • Rögzített kamatozású eszközök piaca (kötvények, jelzáloghitelek)
  • Részvénypiac
  • Valutapiac
• Pénzügyi közvetítők: intézmények, amelyek pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak.
• Legfontosabb közvetítők: kereskedelmi bankok, biztosítóintézetek, nyugdíjalapok, befektetési alapok.

Nemzetközi pénzügyi intézmények, Bretton Woods-i rendszer

• Nemzetközi Valutaalap (IMF):
  • A Bretton Woods-i rendszer részeként jött létre.
  • Hiteleket nyújt a fizetési mérleg problémákkal küzdő országoknak.
• Világbank:
  • A II. világháború után jött létre.
  • Hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hiteleket nyújt beruházási programokhoz.
• Bretton Woods-i rendszer:
  • Rögzített valutaárfolyamok rendszere, melyeket ki lehetett igazítani.

Diszkrimináció fogalma, tipikus formái

• A diszkrimináció gazdasági különbségek személyes jellemzők (nem, szexuális orientáció, vallás) alapján.
• Formái:
  • Emberek eltérő kezelése személyes jellemzőik alapján.
  • Eljárások alkalmazása, melyek hátrányosak bizonyos csoportra.
• Kizárás: bizonyos csoportok kizárása foglalkozásokból vagy lakóhelyekről.
• Diszkriminációs hajlam: a vállalatok diszkriminációs hajlama miatt nem alkalmaznak bizonyos csoportokat.
• Statisztikai diszkrimináció: csoportok sztereotip tulajdonságait húzzák rá az egyénekre.

Infláció fogalma, fajtái

• Infláció: az általános árszínvonal emelkedése.
• Mérése árindexek segítségével (fogyasztói árindex - CPI, GDP-deflátor).
• Inflációs ráta: az árszínvonal százalékos változása.
• Fajtái:
  • Kúszó infláció: lassú és előre látható áremelkedés (egy számjegyű éves ráta).
  • Vágtató infláció: 2-3 számjegyű (20-200%) infláció.
  • Hiperinfláció: árak évi több millió vagy billió százalékkal nőnek.
• Várt és nem várt infláció.

Fejlődési modellek, Marx elmélete

• Ázsiai modellek:
  • Ázsia Tigrisei (Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan): gyors gazdasági növekedés.
  • Kína felemelkedése: gazdasági reformok a kommunista párt túléléséhez, speciális gazdasági övezetek.
• Szocializmus: termelőeszközök állami tulajdona, tervezés, jövedelem-újraelosztás.
• Bukott modell: tervutasításos gazdaságirányítás (Szovjetunió).
• Marx elmélete: a termékek értékét a beléjük fektetett munka határozza meg.

Államadósság fogalma

• Az államadósság az állam által felvett és még nem törlesztett hitelek összege.
• Költségvetés: a kormányzat tervezett kiadásai és bevételei.
• Költségvetési többlet (szufficit): bevételek meghaladják a kiadásokat.
• Költségvetési hiány (deficit): kiadások meghaladják a bevételeket.
• Költségvetési egyensúly: bevételek és kiadások megegyeznek.
• Nettó adósság: magánszektor felé fennálló adósság.
• Bruttó adósság: nettó adósság + kormányzati szervek tulajdonában lévő kötvényállomány.

Makrogazdasági politika célkitűzései

• Fontos célok: magas kibocsátás és növekedés, alacsony munkanélküliség, stabil árak.
• Kibocsátás: a gazdasági tevékenység célja a termékek és szolgáltatások biztosítása. Mérőszáma a bruttó hazai termék (GDP).
  • Nominális GDP: tényleges piaci árakon mérik.
  • Reál GDP: állandó árakon számítják.
  • Potenciális GDP: maximális fenntartható kibocsátás.
• Magas foglalkoztatás, alacsony munkanélküliség: a foglalkoztatás és a munkanélküliség közvetlenül érzékelhető.
• Árstabilitás: alacsony és stabil inflációs ráta.
  • Fogyasztói árindex (CPI): a fogyasztók által vásárolt termékek és szolgáltatások átlagárának alakulását méri (általában P-vel jelöljük).
  • Inflációs ráta: az általános árszínvonal százalékos változása.
  • Defláció: az árak csökkenése.
  • Hiperinfláció: az árak évi ezer vagy millió százalékkal is növekedhetnek.
• Összefoglalva:
  1. Magas és növekvő nemzeti kibocsátás.
  2. Magas foglalkoztatás alacsony munkanélküliséggel.
  3. Stabil vagy enyhén emelkedő árszínvonal.

Jövedelem és megtakarítás

• A jövedelem, fogyasztás és megtakarítás összefüggenek.
• A személyes megtakarítás a rendelkezésre álló jövedelem fogyasztásra el nem költött része.
• A személyes jövedelem a személyi adók befizetése után rendelkezésre álló jövedelem.
• Személyes megtakarítási ráta: a személyes megtakarítás nagysága a rendelkezésre álló jövedelem százalékában.

Konjunktúraciklus-elméletek

• A konjunktúraciklus a nemzeti össztermék, jövedelem és foglalkoztatás ingadozása, ami általában 2-10 évig tart.
• Fázisai: visszaesés és fellendülés, fordulópontjai a mélypontok és a csúcspontok.
• A recesszió a kibocsátás, jövedelem és foglalkoztatás csökkenése, általában 6-12 hónapig tart.
• A válság egy nagyméretű és elhúzódó recesszió.
• Recessziós jellemzők:
  • A beruházások visszaesnek.
  • A foglalkoztatás csökken.
  • Az infláció lassul.
  • Az üzleti profit zuhan.
  • A központi bank csökkenti a kamatlábakat.
• Külső eredetű vagy öngerjesztő ciklusok.
• Külső (exogén) elméletek: a gazdasági rendszeren kívüli tényezők ingadozásában keresik az okokat (háborúk, forradalmak, kormányváltás, olajárak).
• Belső (endogén) elméletek: magán a gazdasági rendszeren belül keresik a ciklus mechanizmusait. Fellendülésben benne van a visszaesés, és a hanyatlásban a fellendülés magvai.
• Pénzügyi válságok és üzleti ciklusok: spekulatív buborékok felfúvódása és kipukkadása.
  • Pánik a korai kapitalizmusban: XIX. század csatorna- és vasútépítés, földforgalom → túlépítés → csőd.
  • Hiperinfláció: ha az árak havonta 100%-kal vagy még többel nőnek (Németország, 1923).
  • Az új gazdaság buborékja: szoftveripar az 1990-es évek végén.
  • Az ingatlanbuborék: értékpapírosítás, 2006-ban kipukkadt, az árak úgy emelkedtek, ahogy 1995-ben nekilódultak.

Pénz gazdaságtörténeti fejlődése

• A pénz bármi lehet, ami általánosan elfogadott csereeszközként szolgál.
• Cserekereskedelem: Stanley Jevons könyve érzékeltette a hatalmas előrelépést, amelyet a pénz bevezetése hoz magával a társadalomban.
• Bartercsere: javakat cserélnek el egymással.
• Árupénz: csereeszközként használt pénz először áruk formájában jelent meg (cigaretta, bor, vas, sör, marha, olaj). A XVIII. századra nemesfémekre korlátozódott (belső érték).
• Modern pénz: papírpénz, bankszámlapénz, elektronikus pénz.
• A pénz lényege, hogy nem fogyasztjuk el közvetlenül, hanem megválunk tőle.

Monetáris transzmissziós mechanizmus, likviditási csapda

• A monetáris transzmissziós mechanizmus közvetíti a monetáris politika hatását a kibocsátásra, foglalkoztatásra, árakra és inflációra.
  1. A központi bank emeli a kamatlábat.
  2. A központi bank végrehajtja a nyíltpiaci műveleteket.
  3. Az aktívapiacok reagálnak.
  4. A beruházások és más kiadások reagálnak.
  5. A monetáris politika befolyásolja a kibocsátást és az inflációt.
• Likviditási csapda: a központi bank kihívással szembesül, ha a kamatláb közelít a zérushoz. A rövid lejáratú, kockázatmentes értékpapírok kamatlába elveszíti előnyét a pénzzel szemben.

Gazdasági növekedés elméletei

• A gazdasági növekedés szinte mindenki számára előnyös.
• Eltérő nézetek a célkitűzés elérésében: tőkeberuházások növelése, kutatás-fejlesztés élénkítése.
• Smith és Malthus klasszikus dinamikája: a föld meghatározó szerepe.
• Adam Smith: A nemzetek gazdaságában (1776) megalkotta a gazdasági fejlődés kézikönyvét.
• Idillikus korszak: földterület korlátlanul rendelkezésre állt, tőkefelhalmozás nem számított. A nemzeti kibocsátás megduplázódik a népesség megkétszereződésével.
• Reálbér: a teljes nemzeti jövedelem munkabérré válik (nincs földjáradék és tőkekamat).
• Népesség elfoglalja az összes földterületet, csökken a munka határterméke, reálbérek visszaesése.
• Malthus: a népesség nyomása a gazdaságot addig hatja, ahol a dolgozók a minimális létfenntartás szintjére jutnak.
• Gazdasági növekedés tőkefelhalmozással: A neoklasszikus növekedési modell.
• Robert Solow dolgozta ki, és Nobel-díjat kapott érte 1987-ben.
• Alapfeltevés: a gazdaság egyetlen homogén terméket állít elő, két inputtal (tőke és munka). A munkamennyiség növekedését állandónak tekintjük.

Valutapiac, Valutaárfolyam

• A külkereskedelemben különböző országok valutáit használják.
• A valutaárfolyam az egyik valuta ára egy másik valutában kifejezve.
• A valutaárfolyam a valutapiacon alakul ki.
• Árfolyam (e): megmutatja, hogy a hazai valuta egységéért mennyi idegen valutát lehet vásárolni.
• Az árfolyam a valuta kínálatának és keresletének egyensúlyában állapodik meg.
• A valutapiac 110 yen/dollár piaci árfolyamnál, vagyis E pontban kerül egyensúlyba; az árfolyam innen már nem emelkedik vagy süllyed tovább.
• Leértékelés: az ország pénznemének értéke csökken egy másik országhoz viszonyítva.
• Felértékelés: az ország pénznemének értéke nő egy másik országhoz viszonyítva.

Munkanélküliség mérése, Munkanélküliség hatásai

• A felmérések négy csoportra osztják a 16 éves és annál idősebb népességet:
  1. Foglalkoztatottak: munkahellyel rendelkezők.
  2. Munkanélküliek: munkát keresők.
  3. Munkaerő-állományon kívüliek: háztartásban tevékenykedők, nyugdíjasok, munkakerülők.
  4. Munkaerő-állománya: foglalkoztatottak és munkanélküliek.
• A munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek száma osztva a teljes munkaerő-állománnyal.
• Hatásai:
  • Gazdasági hatások: elherdálja a termékeket és szolgáltatásokat, amelyeket a munkanélküliek megtermelhettek volna.
  • Társadalmi hatások: emberi és lelki terhet jelent.
• Okun törvénye: a munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal növekszik, ha a GDP 2 százalékkal visszaesik a potenciális GDP-hez képest. A reál GDP rövid távú mozgása és a munkanélküliség változása közti összefüggés.

Infláció gazdasági hatásai

• A központi bankok eltökéltek az infláció visszaszorítására.
• Megváltoznak a relatív árak.
• Hatások:
  • Jövedelmek és vagyon újraelosztása csoportok között.
  • Torzulások a termékek relatív áraiban és kibocsátásában.
• Optimális inflációs ráta:
  • Egy iskola szerint zérus inflációt kellene megcélozni.
  • A valóságban nem súrlódásmentes rendszerben élünk.
  • A zérus inflációval szemben, hogy a gazdaságok könnyebben beleeshetnének a likviditási csapdába.

Antiinflációs politikák

• A dezinflációs politikához kapcsolódó veszteséget áldozati rátának nevezzük.
• Az áldozati ráta az infláció egy százalékpontos tartós csökkenéséhez szükséges kumulált kibocsátási veszteség, egy év GDP-jének százalékában kifejezve.
• Fontos kérdés: hiteles-e a gazdaságpolitika? Ha igen, az antiinflációs politika kisebb munkanélküliséggel és kibocsátási veszteséggel mérsékelheti az inflációt.
• A munkanélküliséget csökkentő politikák: piaci szolgáltatások javítása, továbbképzési programok fejlesztése, munkavállalás ellenösztönzőinek kiiktatása.

Makrogazdasági politika eszközei

• A kormányzatok eszközökkel rendelkeznek a makrogazdasági folyamatok befolyásolására.
• Gazdaságpolitikai eszköz: a kormányzat ellenőrzése alatt álló gazdasági változó, amely hatást gyakorolhat egy vagy több gazdaságpolitikai célkitűzés eléréséhez.
• Két fő eszközcsoport:
  1. Költségvetési (fiskális) politika: kormányzati kiadások és adóztatás kialakítása.
     • Befolyásolja a közösségi és a magánfogyasztók arányát.
     • Hat a megtakarításokra, beruházási tevékenységre és a potenciális kibocsátásra.
  2. Monetáris politika: a központi bank irányítása alatt, meghatározza a rövid távú kamatlábakat.
     • Befolyásolja a hitelfelvételeket, az aktívaárakat és a valutaárfolyamokat.
     • Serkenti vagy visszafogja a kiadásokat, beruházásokat, lakásépítést, külkereskedelmet.

GDP összetevői

• Fogyasztás (C): a GDP legnagyobb része, a teljes GDP mintegy 2/3-át teszi ki.
  • Tartós javak (gépkocsi)
  • Folyó fogyasztás (élelmiszerek)
  • Szolgáltatások (egészségügyi ellátás).
• Beruházás (I) és tőkefelhalmozás: a bruttó beruházásból még nem vontuk le az értékcsökkenést.
• Kormányzati vásárlások (G): a szövetségi, tagállami és helyi kormányzatok vásárlásai.
  • A transzfer kifizetések (munkanélküli segély) kizárása.
  • Adók: a GDP költségoldalról tartalmazza a közvetett és közvetlen adókat egyaránt.
• Nettó export (X): a termékek és szolgáltatások exportjának és importjának különbsége.

Fogyasztást meghatározó tényezők

• Rendelkezésre álló jövedelem (DI): ha a DI csökkent a recessziók során, a fogyasztás általában követte.
• Permanens jövedelem: a jövedelem trend szerinti nagysága, kiszűrve a véletlenszerű hatásokat.
• Életciklus-hipotézis: az emberek azért takarítanak meg, hogy egyenletesebbé tegyék fogyasztásukat életútjuk folyamán.
• Vagyonhatás: a nagyobb vagyon magasabb fogyasztást tesz lehetővé.

Bankrendszer felépítése

• A bankok üzleti vállalkozások, céljuk a profitszerzés.
• A kereskedelmi bankok többféle szolgáltatást nyújtanak ügyfeleiknek fizetség ellenében.
• Vagyonmérleg: számviteli kimutatás egy vállalat pénzügyi helyzetéről adott időpontra vonatkozóan. Eszközöket és kötelezettségeket tartalmaz.
• A banki mérlegek sajátossága a tartalékok.
• A bankok az aranyműves műhelyekből fejlődtek ki. Az aranyművesek biztonságosan megőrizték az emberek aranykészleteit, majd papírpénzt bocsátottak ki aranystandard rendszerben.

Gazdaság növekedés fogalma, jellemzői, a növekedés négy hajtóereje

• A gazdasági növekedés az ország potenciális GDP-jének bővülése.

• Az egy főre jutó kibocsátás növekedési üteme határozza meg, mennyire javulhat a lakosság életszínvonala.

• A növekedés négy hajtóereje:

  1. Emberi erőforrások: a munka minősége a legfontosabb forrás.
  2. Természeti erőforrások: művelhető földterület, olaj- és földgázkészlet, erdőterület, ivóvíz, ásványi kincsek.
  3. Tőke: anyagi létesítmények, gépek és berendezések.
  4. Technológiai fejlődés és innováció: változások a termelési folyamatban, új termékek vagy szolgáltatások bevezetése.
     • Megnövelték a termelékenységet az olyan technológiai innovációk mint a gőzgép, az áramfejlesztés, az antibiotikumok, a széles sugárhajtású repülőgép, a mikroprocesszor és a telefaxkészülék.
  • A közgazdászok gyakran az aggregált termelési függvény (ATF) formájában adják meg a növekedési tényezők összefüggését.

Árfolyamrendszerek

• Rögzített árfolyamok: a kormányzat határozza meg a pontos átváltási arányt.
  • A legfontosabb rögzített árfolyamrendszer az aranystandrad volt.
• Hume nagylépéses aranyáramlási mechanizmusának eredményeképpen növekszik az aranyat veszítő ország folyó fizetési mérlegelésének egyenlege, az aranyat megszerző országé pedig csökken.
• Néhány nagyobb országon belül irányított, ám rugalmas árfolyamok vannak.
• A nemzetközi pénzügyi rendszerben a nagyobb országok ma többnyire rugalmas árfolyamot tartanak fenn = gyakran hívják ezt lebegő árfolyamnak. Ebben a rendszerben az árfolyamok a piaci kínálat és kereslet alakulását követik.
• A valuta intervenció azt jelenti, hogy a központi bank a külföldi valuták adásvételével befolyásolja az árfolyamokat

Bérkülönbségek

• A bérek óriási eltérést mutatnak a gyakorlatban.
• A tökéletesen versengő munkapiacokon sok munkás és munkaadó van, akik közül senki sem képes érzékelhetően befolyásolni a bérszínvonalat. Egyetlen munkaadó sem fizetne többet azonos munkáért, azonos felkészültségű személynek.
• A munkakörök eltérése, az emberek sokfélesége vagy a munkapiacokon tapasztalható tökéletlen verseny az ágazatok, illetve munkavállalók közötti tartós bérkülönbségek magyarázatában.
• A kompenzációs bérkülönbségek ellensúlyozzák a különböző munkakörök vonzerejében meglévő relatív különbségeket, amelyek nem a javadalmazással kapcsolatosak.
• Munka minősége: a szemetesek jóval kevesebbet keresnek, mint egy ügyvéd, az ügyvéd munka presztízse jóval magasabb, ráadásul sokkal kellemesebb munkafeltételek között végezhető valamint több tudást is igényel.
• Kivételes személyek: A hírnév csillagos égig emeli a szerencse fiainak jövedelmét. Ezek a különleges tehetséges emberek olyan sajátos képességekkel rendelkeznek, amelyeket magasra értékelnek napjaink gazdaságában.
• Szegmentált piacok: A munkapiacok nem versengő csoportokra szegmentálódnak.

Modern inflációs elméletek

• Az inflációnak nagy tehetetlenségi ereje van.
• Az emberek kialakítják az inflációs várakozásaikat.
• Keresleti infláció: az aggregált kereslet gyorsabban nő a gazdasági termelőképességnél.
• Kínálati infláció: emelkedő költségekből fakadó infláció.
• Állandósult (stacionárius) infláció: az AS és AD görbék folyamatosan, azonos ütemben mozognak felfelé.
• Phillips-görbe: a munkanélküliségi ráta és az inflációs ráta közötti összefüggést ragadja meg. Magas kibocsátás és alacsony munkanélküliség idején rendszerint gyorsabban emelkednek a bérek és az árak.
• A nem gyorsuló infláció melletti munkanélküliségi ráta (NAIRU): az a munkanélküliségi arány, amelyik mellett konstans maradhat az inflációs ráta.

Részvénypiac

• A részvénypiac az a hely, ahol adják és veszik a nyilvános társaságok részvényeit.
• A hozamráta egy értékpapíron nyert teljes pénzösszeg.
• A kockázat a befektetés hozamának változékonyságát jelenti.
• A kockázatot a közgazdászok rendszerint a hozamok szórásával mérik.
• A részvénypiac tendenciáit az árfolyamindexek jelzik (Dow-Jones ipari átlagindex).
• A részvények hosszú távon jó befektetéseknek bizonyultak, rövid távon viszont kockázatosak.
• A hatékony piacok elmélete szerint a piaci árak már tükrözik az összes elérhető információt, ezért a múltbeli információk alapján lehetetlen nyereséget elérni.
• A hatékony piacok elmélete magyarázatot ad arra, miért mutat oly szeszélyes képet a részvényárfolyamok mozgása.

Központi bank sajátosságai

• A központi bank állami intézmény, amely az ország monetáris ügyeiért felelős.
• A 19. században bankpánikok sújtották az Egyesült Államokat Útjának indul a Fed.
• Szervezeti felépítés: regionális szövetségi bankokból áll, irányító testülete pedig a Washington D. C.-ben működő Kormányzótanács.
• A Fed legfontosabb döntéshozó testülete a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság (FOMC).
• A rendszer csúcsán a Kormányzótanács elnöke áll.4 éves időszakra választhatnak meg, és annak lejárta után újra betölthető.
• A központi bankok céljai:
  1. összetett célok (átfogó célok).
  2. inflációs célkövetés.
  3. árfolyam-célkövetés.
• A Szövetségi Bankrendszer feladatai: monetáris politika megvalósítása, pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása, banki intézmények felügyelete, pénzügyi szolgáltatások nyújtása a bankoknak és a kormányzatnak.
• A központi bank függetlensége: szolgálatában áll a közérdeknek, saját elképzelést alakítva formálja a monetáris politikát a nemzetgazdasági érdekeiről.