1 -Alkotmányjog,alkotmány

Az alkotmányjog, mint jogág, tudományág és tantárgy

Közjog, államjog, alkotmányjog

  • ⬆ szó eredetének fejlődése -> 1946-ig közjog -> 1949 után államjog-> 1989 után alkotmányjog

  • Közjog kifejezése volt használatosabb

  • A közjog szélesebb fogalma természetesen átfogta többek között a közigazgatási és a pénzügyi jogot.

  • Első alkotmányok constitution nevet viseltek (1791 Fro. 1776 USA)

  • Államjog – szocialista és német területeken ismert -> nem volt civiljogi összefüggésekre tekintettel

  • Közjog: A szabályozási tárgykör terjedelmére tekintettel pontosabb és utal a történelmi összefüggésekre, a jogfolytonosságra.

  • Alkotmányjog: Az Alkotmányjog, jelentése az, hogy az alaptörvénynek a jogrendszerben elfoglalt helyéből következzen több mint a jogrendszer egyik ága, bár kétségtelen, hogy a jogágak között nincs hierarchia.

Az alkotmányjog, mint jogág
  • Jogág, tudományág, tantárgy
  • Jogág: Azonos vagy hasonló tárgyköröket azonos vagy hasonló módon szabályozó jogszabályok összessége pl: Parlamenti jog választójog, állampolgársági jog, sajtójog
  • Alapjogának, anyajognak, másrészt szakjogának nevezhető
  • Itt találhatjuk meg az alapjogok lényegi tartalmát az államszervezet és a jogrendszer alapvető rendelkezéseit
  • A jogrendszer egészét átfogó ölelkező jogág
  • Mint szakjogág azt fejezi ki, hogy az adott tárgykör egésze, minden anyagi és eljárásjogi részlete az alkotmányjogba tartozik
Mit szabályoz az alkotmányjog mint jogág?
  • Emberi és állampolgári alapjogokat
      * Nagy szerep a külső közjognak
      * Alapjogok szabályozása több alkotmányban
      * Deklaráció típusú szabályozás
  • Államszervezet alapjait
      * Kormányzati rendszer a törvényhozás és a végrehajtás viszonya szinte minden alkotmány központi és kizárólagos tárgyköre.
      * A harmadik hatalmi ág, az igazságszolgáltatás alapelveit és szervezeti alapjait.
      * Sui Generis típusú állami szervek → Alkotmánybíróság és ombudsman
      * Állami számvevőszék és a nemzeti bankok
  • Jogrendszer alapjait
      * Több alkotmány részletesen felsorolja a kizárólagos törvényhozási tárgyakat és tartalmazza törvényalkotási döntéshozatal alapjait
      * A 2011.évi magyar Alaptörvény erőteljesen szabályozza a jogrendet, különösen a sarkalatos törvények katalógusa nevezhető világviszonylatban is gazdagnak
      * Társadalmi és politikai rend szabályozása
      * Normatívabb, mint régen
Alkotmányjog forrásai
  • Alaptörvény
  • Sarkalatos vagy egyszerű törvények
  • Külső közjog: nemzetközi jog és az uniós jog releváns dokumentumai
  • Jogalkalmazói jog
  • Alkotmánybíróság határozatai → erga omnes, mindenkire nézve kötelező erejű
  • Nemzetközi, az európai jogalkalmazói jognak → strasbourgi bíróság határozatai
  • Alkotmányos szokásjog
Az alkotmányjog, mint tudományág
  • Minden tudományág nézetek összessége
  • Az alkotmányjog egészét (az alapelveket, az alapjogokat, az alapvető alkotmányos intézményeket) a tudomány jól ismert általános módszereivel (történeti összehasonlító normatív leíró kritikai értékelő Stb.) vizsgáló tudományág.
  • Magyar politikai kultúra közjogiasnak nevezhető
  • 1989-et követő évtizedekben feljövőben van, bázisát, az egyetemek alkotmányjogi tanszékei, az akadémiai intézetek és az Alkotmánybíróság és az ombudsman hivatalai adják.

Alkotmány fogalma

Formai és tartalmi összetevői
  • Formai / alaki / külső: A jogforrás azt a jogi formát, jogi köntöst jelenti, amelyben a norma megjelenik.
  • Tartalmi / anyagi / belső / materiális / jogalkotói: ki hozza létre, ki alkotja a jogot.
  • Jogalkalmazói szempontból az alkotmány a jogrendszer élén álló alaptörvény, a törvények törvénye. → mind formai, mind tartalmi szempontból alaptörvénynek szokás tekinteni.
  • Formai oldalról alaptörvény azért alkotmány → mert azt kizárólag az alkotmányozó hatalom fogadja el.
  • Tartalmi oldalról azért alkotmány → mert szabályozza a társadalom és a közhatalom viszonyának legalapvetőbb kérdéseit, az alapjogokat, az államrend, a jogrend, a gazdasági, a társadalmi és a politikai rend alapjait.
  • Attól válik alaptörvénnyé, hogy azt az alkotmányozó hatalom fogadja el az erre irányadó speciális eljárási rendben
A magyar Alaptörvény elnevezése, formája és típusa

  • 2011-es alkotmány hivatalos elnevezése Alaptörvény

  • Formai értelemben sui generis jogforrás

  • Magyarország jogrendjének alapja és normái a jogszabályokkal együtt mindenkire nézve általánosan kötelezőek

  • Részei: lásd 6. Doc → Alaptörvény rész

  • Magyarország alaptörvénye kartális alkotmány megtekinthető amely szinte minden klasszikus tárgykört szabályoz és nyit az új modernizációs szabályozási tárgykörök irányába is.

  • Az alaptörvény szabályozási tárgyköreit értékelve nem kiegyensúlyozott, az alkotmányozó hatalom sokmindent rábíz a tehermentesítő törvényekre

  • A magyar alkotmány hagyományosan könnyen változtatható és módosítható alkotmány

  • Az alaptörvény S) cikke értelmében akár egy képviselő is kezdeményezheti a teljesen új alkotmány elfogadását amelyhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges

  • Az alaptörvény jellemzően normatív szabályokat tartalmaz ám deklaratív jellege erősödött -> Preambulum / U) cikk 

  • 2011.április.18-án fogadták el -> 2011.április.25-én hirdették ki

Az alkotmányozó hatalom kérdése
  • Gyakran nem a teóriák szerint alakul
  • Rendszerváltozásnak három típusa van
      * Forradalmi
        * Az alkotmány nem saját normái szerint változik meg, teljesen új alanyi sárgarépa történelem szinterér
      * Békés, megegyezéses
      * Kettő ötvözete
  • Az 1989-es alkotmányos rendszerváltozás egyezményes, tárgyalásos formájába következett az alkotmányozó hatalom választott megoldása is:a rendszerváltozás fontosabb törvényeit közjogilag az utolsó rendi országgyűlés fogadta el
  • Magyarország évezredes alkotmányos fejlődésére a mai napig jellemző hogy az alkotmányozó ilyen hatalmat a törvényhozói hatalomból előzetesen az Országgyűlésből eredeztették, azzal azonosította és legfeljebb Eljárásjogilag választották külön a kettőt → történeti és kartális alkotmányra is jellemző
  • Alkotmányok preambuluma nevesíti az alkotmányozó hatalmat
  • Az alkotmány elfogadottsága azon is múlik hogy milyen a nép politikai részvétele annak elfogadásában. Magyarország közjogtörténetére jellemző, hogy a választópolgárok közvetlenül soha nem kaptak szerepet az alkotmányok megalkotásában

Az Alkotmányozás végső forrására, a politikai és a nyelvi nemzetre egyaránt utal az alaptörvény

Az alkotmány tipizálása:
  1. Összehasonlító alkotmányjogban:

   
   1. Írott/kartális
   2. Íratlan/történeti

  1. Az alkotmány megváltoztathatósága szerint

   
   1. A stabil, a védett, a merev alkotmány;
   2. A rugalmas, hajlékony, könnyen változtatható alkotmányok családja.

  1. Szabályozási tárgykör terjedelme szerint:

   
   1. Kis alkotmány (pl. USA)
   2. „mag” alkotmányok,
   3. Átmeneti típusú alkotmányok,
   4. Klasszikus tárgykörökre szorítkozó alkotmányok (francia, belga minta), továbbá
   5. A társadalmi, gazdasági és politikai rend irányába is nyitott alkotmányok (neolatin alkotmányozás).

  1. Deklaratív, valamint a normatív típusú alkotmányok
  2. Oktrojált, illetve demokratikusan, legitim módon elfogadott, élő és szerves alkotmányok
  3. Évjáratok szerint