11._Intezmenyrendszer__Parlament

EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL

Előadó: Dr. habil. Domonkos Endre Ferenc

2024/2025-ös őszi félév

Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági és Üzleti Tudományok Tanszék

AZ EURÓPAI PARLAMENT

Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió legfőbb politikai döntéshozó testülete, amelynek alapvető szerepe van a jogalkotásban, a politikai folyamatokban és az uniós polgárok érdekeinek képviseletében. Az EP tagjai közvetlenül választják meg a polgárok, ami alapvető fontosságú a demokratikus legitimáció szempontjából.

AZ EURÓPAI PARLAMENT TÖRTÉNETE

  1. Közgyűlés

    • A Párizsi Szerződés (1951) hozta létre, amely alapvetően az Európai Szén- és Acélközösség keretein belül működött.

    • Ellenőrző, konzultatív szereppel bírt, 78 taggal (Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg).

    • Kérdéseket tehetett fel a Főhatóság tagjainak, és elvileg kétharmados többséggel lemondásra kényszeríthette a Főhatóságot.

  2. Római Szerződések (1957)

    • A Közgyűlés az EGK (Európai Gazdasági Közösség) és az EURATOM Közgyűlésévé válik.

    • 1962-től ismert Európai Parlament néven, de a konzultatív jogkör fennmaradt, bizalmatlansági indítvány lehetőségével.

    • Az EP álláspontjának kötelező megvárása csak 1980-tól érvényes.

  3. Költségvetési Szerződések

    • 1970 és 1975 között a Parlament jogosítványainak erősítése történt.

    • 1979-től bevezették a közvetlen választásokat, ami a demokratikus legitimációt jelentősen erősítette.

    • Az EP hatáskörei ekkor nem bővültek, de a képviselők létszáma jelentősen nőtt (ergó, több nemzeti képviselőt választottak meg).

JOGKÖREI, SZÉKHELYEI, SZAVAZÁSI ELJÁRÁSOK

Jogkörök

  • Az EP önigazgatással bír, részvétellel a döntéshozatalban, kinevezési jogkörrel, költségvetési eljárással, politikai ellenőrzéssel, és közvetett kezdeményezés lehetőségével.

Szavazási formák

  • Egyszerű többség: A jelenlévő képviselők többsége.

  • Abszolút többség: Az összes képviselő többsége szükséges.

  • Különleges esetekben 2/3-os vagy 4/5-ös többség szükséges.

Székhelyek

  • Strasbourg: Általános ülések helyszíne.

  • Luxemburg: Főtitkárság.

  • Brüsszel: Bizottsági ülések és plenáris ülések helyszíne.

  • 1992 óta Strasbourgban és Brüsszelben folynak ülések, míg Luxembourgbaan található főtitkárság, az új parlamenti épületek Strasbourgban találhatók. Brüsszelben folyamatos építkezés zajlik.

MANDÁTUMOK MEGOSZLÁSA (2024-2029)

  • Az EP összesen 720 mandátummal bír, a tagországok közötti megoszlás a következő:

    • DE 96

    • FR 81

    • IT 76

    • ES 61

    • PL 53

    • RO 33

    • NL 31

    • BE 22

    • EL 21

    • stb.

VÁLASZTÓJOG ÉS VÁLASZTÁSI RENDSZER

Választójog

  • Uniós polgárok más EU-tagországban is szavazhatnak, a választási jogot biztosítva a számukra.

  • A választási korhatár általában 18 éves, de egyes országokban kötelező a részvétel.

  • Kettős mandátum tilalma megerősíti, hogy egy adott személy csak egy mandátummal bírhat.

Választási rendszer

  • Az arányos képviselet elve érvényesül, listás vagy egyéni szavazási módszerrel.

  • Zártlistás rendszer: a mandátumok elosztása a szavazatok arányában történik.

  • Preferenciális szavazás lehetősége biztosítja a választók számára, hogy kifejezzék preferenciáikat az egyes jelöltek iránt.

  • A választási küszöb maximum 5%-os, például Magyarországon 5%-os listás rendszer van érvényben.

MAGYARORSZÁGI EP-KÉPVISELŐK (2024)

  • Az Európai Parlamentben összesen 21 magyar képviselő tevékenykedik.

  • Kiemelkedő magyar képviselők például: Dr. Dobrev Klára, Dr. Molnár Csaba, Deutsch Tamás, Gyökeres András stb.

RÉSZVÉTELI ARÁNYOK (2024)

  • Az EP választásokon a tagállamonkénti részvételi arányok elemzése alapvető fontosságú a választási demokrácia szempontjából.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

  • Az EP-képviselők számára meghatározott összeférhetetlenségi szabályok vannak érvényben, amelyek megakadályozzák, hogy kormánytagok, nemzeti parlamenti képviselők, vagy az Európai Bizottság tagjai EP-képviselők legyenek.

VÁLASZTÁSOK IDŐPONTJA

  • Az EP választásokra négynapos időtartamban kerül sor, csütörtöktől vasárnapig.

  • A részvételi arányt számos tényező befolyásolja, beleértve a választási kampányokat, a társadalmi és politikai környezetet.

VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK

  • Elnök: Roberta Metsola (Európai Néppárt), akinek feladata az EP tevékenységének irányítása.

  • Alelnökök: Összesen 14 alelnök működik, akiket két és fél éves időtartamra választanak.

  • Kvesztorok: Öt kvesztor felelős a pénzügyi és igazgatási kérdésekért.

  • Elnökség: Az elnök, alelnökök és kvesztorok együtt hozzák meg a pénzügyi, szervezeti és igazgatási döntéseket.

  • Bizottságok: Jelenleg 20 állandó bizottság működik az EP-ben, amelyek havonta üléseznek, az EP munkájának hatékonyabbá tétele érdekében.

FŐTITKÁRSÁG FELADATAI

  • A főtitkárság feladatai közé tartozik a jogalkotási munkák összehangolása, plenáris és egyéb ülések megszervezése, valamint technikai és szakértői segítség nyújtása az EP munkájához.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!