USA születése és államformája

Az USA születése és államformája

A felfedezések előtt

• Térképezetlen földterületek: Az 1480-as években hatalmas óceánok és feltérképezetlen földrészek elválasztották a világ népeit. A korabeli európaiak a világot főként Európára, Ázsiára és Afrikára korlátozva ismerték, és számos babona, valamint bizonytalanság övezte a nyugati vizeket.

• Európai hajózás: A rendszeres európai hajózás jelentős technológiai és navigációs korlátok miatt az Atlanti-óceán keleti részére, valamint a Földközi- és a Balti-tengerre korlátozódott. A nyílt óceánokon való utazás rendkívül kockázatos volt a kor hajói és navigációs eszközei számára.

• Amerikai kapcsolatok: Míg az európaiak számára Amerika ismeretlen volt, addig a kontinensen belül élénk kultúrák és birodalmak léteztek (pl. Inka, Azték). Sporadikus kapcsolatok az európaiak részéről csak Ecuador és Peru partvidékén voltak, sőt, a vikingek már évszázadokkal korábban, a 10. században eljutottak Észak-Amerikába (Vinland), de tartós települést nem hoztak létre.

• Indiai-óceáni hajók: Az Indiai-óceánon fejlett kereskedelmi hálózat működött indiai, perzsa és arab hajók (ún. dhow-k) közlekedésével, amelyek fűszereket, szöveteket és más árukat szállítottak Ázsia és Afrika között.

• Csendes-óceán: A Csendes-óceán középső területén csak polinéz csónakok jelentek meg, amelyek lenyűgöző navigációs tudással fedeztek fel és telepedtek le távoli szigeteken, de ezek a civilizációk is elszigeteltek maradtak Európától.

A felfedezések kora

• Európai összekapcsolódás: A kora újkor három évszázada alatt az európai felfedezők – navigációs újításoknak (pl. iránytű, asztrolábium, új hajótípusok, mint a karavella) és gazdasági-politikai motivációknak (fűszerkereskedelem, új utak keresése Indiába, arany és területek megszerzése) köszönhetően – összekapcsolták ezeket a különálló helyeket, és a 18. század végére már szinte alig maradt feltáratlan partvidék a világon.

• Spanyol és portugál felfedezések: A spanyol és portugál felfedezők, mint Kolumbusz Kristóf és Vasco da Gama, bizonyították, hogy a világ óceánjai (legalábbis a déli féltekén) összekapcsoltak. A Tordesillasi szerződés ($1494$) ekkor osztotta fel a világot a két ibériai nagyhatalom között, a befolyási övezetek kijelölésére vonatkozóan, egy határvonalat húzva az Atlanti-óceánon keresztül.

• Harmadik felfedezési hullám: Főleg Angliából, Franciaországból és Hollandiából kiindulva kerestek új utakat a tengerek között, különösen az Északnyugati átjárót keresve, habár nem értek el konkrét eredményeket a könnyen hajózható átjáró megtalálásában. Ezen expedíciók azonban hozzájárultak Észak-Amerika partvidékének feltérképezéséhez.

Az amerikai gyarmatosítás szakaszai

• A spanyol gyarmatosítás: Lima $1535$-ös megalapítása (Francisco Pizarro által) lezárta Amerika gyarmatosításának első szakaszát, amely során Spanyolország hatalmas, kizsákmányoló gyarmatbirodalmat alakított ki, főleg arany és ezüst bányászására alapozva (pl. Nueva España, Peru Alkirályság).

• Portugálok és Brazília: A tordesillasi szerződés alapján a portugálok is kiterjesztették befolyásukat a mai Brazília területére, ahol nagyméretű cukornád-ültetvényeket hoztak létre, nagymértékben alapozva a rabszolgamunkára.

Felfedezők és felfedezések

• Spanyol felfedezők: Számos spanyol felfedező járult hozzá jelentősen a kontinens feltérképezéséhez és gyarmatosításához:

  • Juan Ponce de León (Florida, $1513$): Az örök ifjúság forrását keresve fedezte fel és nevezte el Floridát.

  • Esteban Gómez (Labrador, $1524$): Az északnyugati átjárót kutatva jutott el Labradorba.

  • Hernando de Soto ($1540-1542$): Brutális expedíciót vezetett Florida és Arkansas vidékén, kincseket keresve, és számos összetűzésbe keveredett a bennszülött lakossággal.

  • Francisco Vázquez de Coronado ($1540-1542$): A „hét aranyvárost” (Cibola) kutatva Texas, Új-Mexikó és Kansas hatalmas területeit térképezte fel.

• Francia felfedezők: I. Ferenc király megbízásából Giovanni da Verrazano felfedezte Észak-Amerika atlanti partvidékét ($1524$). Később Jean Cartier feltérképezte a Szent Lőrinc-folyót, Samuel de Champlain megalapította Quebecet ($1608$) és „Új-Franciaország atyja” lett. A jezsuiták (pl. Marquette és Jolliet) misszionárius és felfedező tevékenységükkel folytatták a terjeszkedést a Mississippi folyó mentén.

• Holland gyarmatosítók: Henry Hudson felfedezte a róla elnevezett Hudson folyót az északnyugati átjárót kutatva ($1609$). A hollandok alapították Manhattan szigetét ($1626$) Új-Amszterdam néven, megvásárolva azt a bennszülöttektől. Emellett a hollandok felvették a versenyt a svédekkel is, és $1655$-ben sikeresen megtámadták és bekebelezték Delaware svéd gyarmatát (Új-Svédországot).

• Angol gyarmatok: Később, $1583$-ban Sir Humphrey Gilbert megpróbálkozott egy angol gyarmat létrehozásával Új-Fundlandon, de vállalkozása kudarcba fulladt. Sir Walter Raleigh Virginia gyarmatát alapította $1584-89$ között, de az első állandó település (Roanoke) sorsa a mai napig ismeretlen.

Az angol gyarmatok

• Északi gyarmatcsoport (New England): Massachusetts, Connecticut, Rhode Island, New Hampshire. Ezeket a puritán telepesek alapították vallásszabadság reményében (pl. Plymouth $1620$, Massachusetts Bay $1630$). Gazdaságuk a kisüzemi mezőgazdaságra, halászatra, fakitermelésre és hajóépítésre alapult. Jellemző volt rájuk a helyi önkormányzat (városi gyűlések) és a szigorú vallásos erkölcs.

• Középső gyarmatcsoport: Delaware, Pennsylvania, New York, New Jersey. Ezek a „kenyereskosár gyarmatok” mezőgazdasági termelésükről voltak híresek. Nagyobb etnikai és vallási sokszínűség jellemezte őket (holland, svéd, német, ír-skót bevándorlók), és gyakran nagyobb vallási toleranciát mutattak, különösen Pennsylvania, amelyet William Penn alapított a kvékerek számára.

• Déli gyarmatok: Maryland, Virginia, Észak- és Dél-Karolina, Georgia. Itt nagyméretű, monokultúrás ültetvényes gazdálkodás valósult meg, elsősorban dohányra, rizsre és indigóra alapozva. Ennek fenntartásához jelentős munkaerőre volt szükség, ami a $\textbf{rabszolgaság}$ nagymértékű elterjedéséhez vezetett.

Gyarmati élet és népesség

• Telepesek száma: $1700$ körül 250 ezer angol, 160 ezer spanyol, 13 ezer francia élt Észak-Amerikában. Az angol telepesek gyors szaporodása a gazdag földek és a vallásszabadság ígéretének köszönhető. Az angol telepesek között $65-70\%$ angol, $12-15\%$ skót, $3\%$ holland származású volt, de érkeztek német és ír bevándorlók is.

• Rabszolgaság: Különböző formái léteztek. Kezdetben elterjedt volt a „fehér rabszolgaság” vagy inkább $\textbf{szerződéses szolgálat}$, ahol európaiak meghatározott ideig dolgoztak adósságuk vagy utazási költségük fejében. Emellett azonban a fekete, örökletes rabszolgaság intézménye is kialakult, különösen a déli ültetvényeken, ahol az afrikaiakat brutális módon kényszerítették munkára.

Közigazgatás a gyarmatokon

• Törvényhozó gyűlések: Minden gyarmatnak külön törvényhozása (pl. Virginia House of Burgesses, $1619$) volt, amely helyi törvényeket hozott és adókat vetett ki. A tisztségeket a király nevezte ki a királyi gyarmatokon, kivéve a tulajdonosi gyarmatokon, ahol a tulajdonos (pl. William Penn) irányított.

• Kormányzó: A gyarmat vezetője, aki a korona vagy a tulajdonos képviselője volt. Elnöke volt egy tanácsnak, amely $12-15$ (száz helyett) emberből állt, és vele együtt hoztak döntéseket. Gyakran konfliktusba került a helyi törvényhozó gyűlésekkel az adózás és a hatalom megosztása miatt.

Nagyhatalmi versengés

• Háborúk: A $17$. században három nagyhatalom (Spanyolország, Anglia, Franciaország) versengett az észak-amerikai területekért, kisebb hatalmakkal (Svédország, Hollandia) együtt. Ezek a versengések gyakran európai háborúk gyarmati kiterjesztései voltak (pl. Gyarmati háborúk, mint a Hétéves háború/Francia-indián háború).

• Események: Nieuw Amsterdam angol kézre került $1664$-ben az angol-holland háborúk során, és New Yorkra keresztelték át. A hollandok többször is megpróbálták visszahódítani, de végül elvesztették észak-amerikai pozícióikat, ami az angol dominancia erősödéséhez vezetett.

Francia küzdelem

• Irokézek: Franciaország és az irokézek (Iroquois Konföderáció) között kibékíthetetlen ellentét alakult ki, főként a szőrmekereskedelem és az Irokézek angolokkal való szövetsége miatt. Az angolokkal való konfliktusok során (különösen a Francia-indián háborúban, $1754-1763$) az angolok jelentős területeket szereztek, és a Párizsi béke ($1763$) értelmében Franciaország elvesztette szinte az összes észak-amerikai birtokát.

Az amerikai függetlenségi háború ($1775-1783$)

• Kezdet: A háború a Lexington és Concord ($1775$) összecsapásokkal kezdődött, miután a brit korona megszigorította a gyarmatok ellenőrzését és új adókat vetett ki ("adóztatás képviselet nélkül"). George Washington lett az amerikai csapatok fővezére a Kontinentális Hadsereg élén.

• Függetlenségi nyilatkozat: $1776$ július $4$-én készült el a Thomas Jefferson által fogalmazott Függetlenségi Nyilatkozat. Kinyilvánította az egyetemes emberi jogokat, mint az élethez, szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jogot, és kimondta a gyarmatok elszakadását Nagy-Britanniától. A nyilatkozat az “unalienable rights” eszméjére épült, mely John Locke felvilágosult eszméit tükrözte.

Az Egyesült Államok alkotmánya

• Alkotmányozó gyűlés: Az első alkotmány, a Konföderációs Cikkelyek gyengeségei miatt ($1781$) $1787$-ben ült össze Philadelphiában az Alkotmányozó Gyűlés, hogy egy erősebb szövetségi kormányt hozzon létre. Szeptemberre az új alkotmány elkészült, amely jelentős áttörést jelentett a kormányzás terén.

• Alapító atyák: Olyan kiemelkedő gondolkodók és politikusok vettek részt az alkotmány megalkotásában, mint George Washington (elnökölt a gyűlésen), Alexander Hamilton (erős központi kormány híve), Benjamin Franklin (bölcs tanácsadó) és James Madison (az alkotmány fő szerzője, akit „az alkotmány atyjának” neveznek).

• Alkotmány szövege: Az amerikai alkotmány az első modern polgári demokrácia alaptörvénye, amely a népet tekinti az alkotó erőnek ("We the People…"). Rögzíti a szövetségi rendszert, a törvények uralmát és a hatalmi ágak szétválasztását.

• Hatalmi ágak szétválasztása: A kormányzati hatalom három független ágra oszlott: az elnöki (végrehajtó), a kongresszusi (törvényhozó – kétkamarás, képviselőház és szenátus) és az igazságszolgáltatási (bírói) hatalmak között. E rendszer célja a hatalom egyensúlyának biztosítása és a visszaélések megakadályozása volt (checks and balances).

• Jogi kiegészítések (Bill of Rights): Az alkotmányhoz $1791$-ben tíz kiegészítést fűztek hozzá, amelyek hangsúlyozzák az emberi jogokat és védelmeket (pl. szólás-, vallás-, sajtószabadság, fegyverviselés joga, tisztességes eljárás). Ez a kiegészítés az anti-federalisták aggályait hivatott enyhíteni a túl erős központi kormánnyal szemben.

Terjeszkedés és rabszolgaság

• Új területek szervezése: A gyarapodás érdekében az irányítást meg kellett szervezni az újonnan szerzett területek felett. A $"Northwest Ordinance"$ ($1787$) például keretrendszert biztosított az új államok felvételéhez az unióba és megtiltotta a rabszolgaságot az északnyugati területeken.

• Rabszolgaság kérdése: Az északi területek egy része már a forradalom után betiltotta a rabszolgaságot, míg a déli részek gazdasága továbbra is nagymértékben a rabszolgamunkára alapozódott. Ez a kérdés egyre növekvő feszültséget okozott az unióban, ami hosszú távon az amerikai polgárháborúhoz vezetett.

Összegzés

• Független állam létrehozása: Az Egyesült Államok függetlenségének kivívásával és az új állam megalakításával a történelem egyik fontos szakasza realizálódott, egy új modelljét létrehozva a köztársasági kormányzásnak és a szabadságnak, miközben továbbra is szembe kellett néznie olyan kihívásokkal, mint a rabszolgaság és a bennszülött népek sorsa.