Rákóczi-Szabadságharc Tanulmányi Jegyzetek

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC (1703-1711)

  • Szerző: Gebei Sándor

  • Főszerkesztő: Romsics Ignác

Tartalom

  • Felszabadító háború Magyarországon: katonai sikerek és politikai következmények

  • A „második tizenöt éves háború” lezárása Karlócán

Katonai sikerek, politikai következmények

  • A törökök Magyarországon való veresége.

  • Keresztények diadala (1683)

  • A Szent Liga megalakulása (1684).

  • Thököly Imre szerepe a konfliktusban.

  • A karlócai béke (1699)

Az ország háborúja a király ellen (1700–1701)

  • Rákóczi lengyelországi bujdosása (1701–1703)

  • A „megbántódott nemzet” első sikerei (1703)

A fejedelemség elismerése

  1. szeptembere: A szécsényi konföderáció.

  • Az erdélyi és magyar nemesek szövetkezése.

A végleges szakítás

  • A marosvásárhelyi országgyűlés (1707)

  • Békekötési kísérletek I. Lipóttal.

A király és az ország kiegyezése (1711)

  • Prédikációk Az 1711-es szatmári kiegyezés főbb pontjai: általános amnesztia, vallási jogok helyreállítása, a rendi intézmények működésének védelme.

Ajánlott irodalom

  • A Rákóczi-szabadságharc tanulmányok, levelek, levéltárak.

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC (1703-1711)

A Rákóczi-szabadságharc Magyarország egyik legjelentősebb felkelése volt a Habsburg-uralom ellen, melynek célja a teljes függetlenség megszerzése és a rendi jogok védelme volt.

  • Szerző: Gebei Sándor

  • Főszerkesztő: Romsics Ignác

Tartalom

  • Felszabadító háború Magyarországon: katonai sikerek és politikai következmények

  • A „második tizenöt éves háború” lezárása Karlócán

Katonai sikerek, politikai következmények

  • A törökök Magyarországon való veresége a 17. század végén a Szent Liga háborúi során következett be, megnyitva az utat a Habsburgok hatalmának megerősödése előtt.

  • Keresztények diadala (1683): A Bécs alatti győzelem a törökök felett, kulcsfontosságú esemény a török hódítás elleni harcban, melyet Sobieski János lengyel király vezetett.

  • A Szent Liga megalakulása (1684): XIV. Ince pápa kezdeményezésére jött létre az Oszmán Birodalom elleni harcra. Tagjai között volt a Habsburg Birodalom, a Lengyel-Litván Nemzetközösség, a Velencei Köztársaság, és később Oroszország. Célja Magyarország felszabadítása volt a török uralom alól.

  • Thököly Imre szerepe a konfliktusban: Az utolsó kuruc király, aki a törökökkel szövetségben harcolt a Habsburgok ellen, és rövid ideig Felső-Magyarország fejedelme volt. A karlócai béke után kegyvesztetté vált.

  • A karlócai béke (1699): Lezárta a tizenöt éves háborút. Jelentős területi változásokat hozott Magyarország számára; Erdély és a történelmi Magyarország nagy része a Habsburg Birodalomhoz került, a Temesi Bánság kivételével.

Az ország háborúja a király ellen (1700–1701)

  • Rákóczi lengyelországi bujdosása (1701–1703): II. Rákóczi Ferencet 1701-ben letartóztatták a Habsburg-ellenes összeesküvés miatt. Sikerült megszöknie bécsújhelyi börtönéből, és Lengyelországba menekült, ahol felvette a kapcsolatot XIV. Lajos francia királlyal, segítséget kérve a szervezett felkeléshez.

  • A „megbántódott nemzet” első sikerei (1703): Rákóczi hazatérése és a tiszaháti felkeléssel a nemesek, jobbágyok és kisemberek széles rétege állt mellé. A szabadságharc kezdeti szakaszában gyorsan terjedt, és jelentős területeket szabadított fel.

A fejedelemség elismerése

  1. szeptember: A szécsényi konföderáció. Megalakult a Nagyságos Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc vezette rendi szerveződés, amely a felkelők államát intézményesítette. Rákóczit Erdély és Magyarország vezérlő fejedelmévé választották.

  • Az erdélyi és magyar nemesek szövetkezése: A szécsényi konföderáció keretében, amely megerősítette Rákóczi hatalmát és legitimálta a szabadságharcot, közös elhatározásra jutottak a Habsburgok elleni harc folytatásában.

  • Az ónodi országgyűlés (1707): Kimondta a Habsburg-ház trónfosztását Magyarországon, ezzel a szabadságharc célja innentől a teljes függetlenség kivívása lett.

A végleges szakítás

  • A marosvásárhelyi országgyűlés (1707): Erdélyben is kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, megerősítve Rákóczi hatalmát Erdély felett.

  • Békekötési kísérletek I. Lipóttal és később I. Józseffel: A háború során több alkalommal is történtek tárgyalások a békéről, de ezek Rákóczi szabadságharc teljes elismerése és a Habsburgok általi kompromisszum hiánya miatt rendre kudarcba fulladtak.

A király és az ország kiegyezése (1711)

  • Az 1711-es szatmári kiegyezés főbb pontjai: A szabadságharcot lezáró békemegállapodás, melyet Pálffy János császári főparancsnok és Károlyi Sándor kuruc generális kötött. Főbb rendelkezései: általános amnesztia a résztvevőknek, vallási jogok helyreállítása (protestánsok számára), a rendi intézmények (országgyűlés, vármegyék) működésének védelme. Rákóczi nem fogadta el a feltételeket, és külföldre távozott.

  • Prédikációk: A béke megkötését követően a prédikációk és a korabeli iratok fontos szerepet játszottak a kiegyezés elfogadtatásában és a rendi jogosultságok fenntartásának kommunikálásában.

Ajánlott irodalom

  • A Rákóczi-szabadságharc tanulmányok, levelek, levéltárak.