Társadalom ismeret

Társadalom

• Emberek alkotta csoport, amely

megkülönböztethető más csoportoktól

tagjainak

• közös érdeklődése,

• ismertetőjelei,

• viszonyrendszere,

• intézményei

• és kultúrája alapján.Társadalom

• Az egyének összessége ahol az egyéneket egymáshoz

fűző kapcsolat és viszonyrendszer jellemzi

• Magába foglaljaaz emberek olyan közösségét is, akik a

körülöttük lévő társadalomtól különálló területen

élnek

• Összességében:

• a közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket a

közös viszonyrendszerük és intézményeik – gyakran a

közös érdeklődésük, ismertetőjegyeik, kultúrájuk –

megkülönböztet más csoportok tagjaitól.

• A társadalom kiterjesztett fogalma: az adott helyen élő

személyek és viszonyrendszerük szerinti leírásDemográfia

• népességet, népesedési folyamatot populációs

szinten vizsgálja

• leírja és elemzi az emberi élettel kapcsolatos

alapvető statisztikai jelenségeketNépesség

• állandó népesség: adott területen lakóhellyel rendelkezők

száma

• lakónépesség: az adott területen lakóhellyel, másutt

tartózkodási hellyel nem rendelkezők, illetve ugyanezen a

területen tartózkodási hellyel rendelkezők

• természetes szaporodás és fogyás: születés és halálozás

• belföldi vándorlás: más településre költözés, vagy

tartózkodási hely létesítése az állandó lakóhely

megtartásával

• nemzetközi vándorlás: országba be- és kivándorlók

• korfa: egy népesség nem és kor szerinti megoszlását

ábrázoló grafikonKorfa: egy népesség nem és kor szerinti megoszlását

ábrázoló grafikonSzegénység

• abszolút szegénység: ha az egyén vagy család

helyzete azon létminimum alatt marad, ami az

egészséges élet biztosításához szükséges

• relatív szegénység: az egyén vagy a család

helyzete elmarad az adott társadalom átlagos

viszonyaitól

• szegénységi küszöb: az a határ, ami alatt

valakit egy adott társadalomban szegénynek

tartunkA szegénység szubkultúrája

• hosszú távon szegénységben élők kifejlesztett

sajátos életstílusa

• nincs értéke az élettervezésnek, nincs jövőkép

• a szegénység felszámolásának korlátja az

ínséges körülményekhez való alkalmazkodásDepriváció

• „valamitől” való megfosztottság

• nélkülözi az egyén vagy a család azokat a

javakat, ami az adott társadalomban a

többségnek megvan

• Mélyen az adott társadalom életszínvonala

alatt él.Egyenlőtlenségek 1.

• Társadalmi egyenlőtlenség: megmutatja, hogy az

egyének, családok, osztályok, rétegek helyzete között

milyen nagy különbségek mutatkoznak a

társadalomban

• Területi és települési egyenlőtlenségek: gazdasági

lehetőségek, munkahelyek száma, közszolgáltatásokkal

való ellátottság

• Etnikai egyenlőtlenségek: az etnikai csoport közös

kulturális azonosságtudattal rendelkezik, amely

megkülönbözteti más csoportoktól. Az etnikai

különbségek összekapcsolódnak hatalmi és vagyoni

különbségekkelEgyenlőtlenségek 2.

• Oktatás egyenlőtlenségei: az egységes iskolai

oktatás sem tüntetheti el a társadalmi

egyenlőtlenségeket. A kulturális tőke azt a tudást

jelenti, amelyeket a családban észrevétlenül

sajátítanak el. Az iskolai végzettségnek nagy

hatása van a foglalkozási életpályára, a társadalmi

munkamegosztásban egyenlőtlen pozíciókat

hoznak létre.

• Jövedelmi egyenlőtlenségek: az eltérő,

egyenlőtlen pozíciókhoz egyenlőtlen jövedelmi

viszonyok kapcsolódnakA jóléti állam

• Állami felelősségvállalás az elemi jólét biztosítására

• Az állam széleskörű ellátásokat és szolgáltatásokat nyújt a

társadalom tagjainak. Például az

• Infrastruktúra

• Pénzbeni ellátások

• Humán (oktatás – egészségügy – szociális-gyermekvédelem

– nyugdíjrendszer - kultúra stb…) szolgáltatások az

intézményrendszereken keresztül (Példák?)

• Szociális védőháló

• Jogbiztonság, szociális jogok

• Igazságosság – méltányosság – (esély)egyenlőség -

szolidaritásSzociálpolitikai alapfogalmak I.

• Szociálpolitika

Az állam és más társadalmi szereplők

tevékenységeinek összessége, amelyek

célja a társadalmi egyenlőtlenségek

csökkentése és az életkörülmények

javítása.

• Jóléti állam

Olyan államszervezet, amely aktív

szerepet vállal az állampolgárok jólétének

biztosításában (pl. egészségügy, oktatás,

szociális ellátások).

• Szociális biztonság

Azok az intézmények és ellátások

rendszere, amelyek védelmet nyújtanak az

egyéneknek élethelyzeti kockázatok

esetén (betegség, munkanélküliség, idős

kor).

• Szociális ellátás

Pénzbeli vagy természetbeni támogatás,

amely a rászorulók alapvető

szükségleteinek kielégítését szolgálja.

• Rászorultság

Az a helyzet, amikor egy személy vagy

család saját erőforrásaiból nem képes

biztosítani megélhetését.

• Univerzális ellátás

Olyan juttatás, amely mindenki számára

elérhető, függetlenül jövedelmi vagy

társadalmi helyzetétől.

• Célzott ellátás

Kifejezetten meghatározott társadalmi

csoportok számára nyújtott támogatás (pl.

alacsony jövedelműek, fogyatékkal élők).Szociálpolitikai alapfogalmak II.

• Szociális kockázat

Olyan élethelyzet vagy esemény,

amely anyagi vagy társadalmi

hátrányt okozhat (pl. betegség, válás,

munkanélküliség).

• Társadalmi egyenlőtlenség

A társadalom tagjai közötti

különbségek mértéke az

erőforrásokhoz, lehetőségekhez és

életminőséghez való hozzáférésben.

• Szegénység

Az az állapot, amikor az egyén vagy

család jövedelme és életkörülményei

nem érik el az elfogadott társadalmi

minimumot.

• Relatív szegénység

A szegénység olyan formája, amely a

társadalom átlagos életszínvonalához

viszonyítva értelmezhető.

• Abszolút szegénység

Az alapvető szükségletek (élelem,

lakhatás, ruházkodás) kielégítésének

hiánya.

• Társadalmi kirekesztés

Az a folyamat, amely során egyének

vagy csoportok kiszorulnak a

társadalmi, gazdasági és kulturális

életből.Szociálpolitikai alapfogalmak III.

• Esélyegyenlőség

Az a törekvés, hogy mindenki azonos

lehetőségekkel induljon az élet

különböző területein.

• Szolidaritás

A társadalom tagjai közötti kölcsönös

felelősségvállalás és segítségnyújtás

elve.

• Redisztribúció

Az állam jövedelem- és erőforrás-

újraelosztó tevékenysége (pl. adók és

támogatások révén).

• Szociális szolgáltatás

Személyes segítségnyújtást biztosító

ellátás, például családsegítés,

idősgondozás.

• Szociális ellátás

Az állam vagy önkormányzat által

nyújtott anyagi vagy természetbeni

támogatás.

• Aktív szociálpolitika

Olyan intézkedések, amelyek a

munkaerőpiaci részvételt és az

önállóságot ösztönzik.

• Szociálpolitika

Az állam és a társadalom

beavatkozásainak rendszere a

társadalmi problémák megelőzésére és

kezelésére.Szociálpolitikai alapfogalmak IV.

• Jóléti állam

Olyan állami berendezkedés, amely

intézményes módon biztosítja az

állampolgárok alapvető jólétét.

• Szociális rendszer

Az ellátások, szolgáltatások és

intézmények összessége, amely a

társadalmi szükségletekre reagál.

• Szociális biztonság

Az ellátások rendszere, amely

védelmet nyújt életkockázatok

esetén.

• Redisztribúció

Jövedelmek és erőforrások

újraelosztása társadalmi igazságosság

érdekében.

• Célzott ellátás

Meghatározott csoportokra irányuló

támogatás.

• Univerzális ellátás

Mindenki számára hozzáférhető

szociális juttatás.

• Aktív szociálpolitika

A foglalkoztatást és önállóságot

elősegítő intézkedések.Szociálpolitikai alapfogalmak V.

• Szegénység

Tartós anyagi hiány, amely korlátozza

az alapvető szükségletek kielégítését.

• Társadalmi kirekesztés

A társadalmi részvételből való

kiszorulás folyamata.

• Marginalizált csoportok

Olyan csoportok, amelyek tartós

hátrányos helyzetben vannak.

• Depriváció

Több területen jelentkező

hiányállapot (jövedelem, lakhatás,

oktatás).

• Marginalizáció

Egyének vagy csoportok társadalom

peremére szorulása.

• Esélyegyenlőség

Az eltérő társadalmi helyzetből

fakadó hátrányok csökkentésének

elve.

• Egyenlő esélyek elve

Az a törekvés, hogy mindenki azonos

lehetőségekkel induljon az élet

különböző területein.

1. Rászorultság elve

A támogatások azokhoz jutnak el,

akiknek valóban szükségük van rá.

2. Jogosultság elve

A szociális ellátásokhoz való

hozzáférés törvényben rögzített

feltételekhez kötött.