4 - Demokratikus jogállam

Demokratikus jogállam

• Magyarország független, demokratikus jogállam.
• Magyarország államformája köztársaság.
• A közhatalom forrása a nép
• Magyarország államfője a köztársasági elnök; a köztársasági elnök képviseli Magyarországot;
• Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés;
• Magyarország Alaptörvényét megalkotja és módosítja az Országgyűlés
• „Magyarország független, demokratikus jogállam"

Az ALAPVETÉS B] cikk (1) bekezdésének három alkotmányos deklarációja, értéke, miszerint Magyarország:

1. független
2. demokratikus
3. jogállam.

A függetlenség

• Lényege az ország és az ország államrendszerének külső és belső szuverenitása.
  • Az állam szuverén jogalkotó és jogalkalmazó hatalom, a legitim és legális erőszak monopóliumával rendelkező büntető és kényszerítő hatalom, önállóan és erőszakmentesen köt nemzetközi szerződéseket, dönt nemzetközi szervezetekhez csatlakozásról, önállóan dönt arról, hogy bizonyos szuverenitási jogait közösen, más államokkal együtt gyakorolja, együttesen fogad el rá és állampolgáraira kötelező nemzetközi egyezményeket, közösen alkotott jogrendet.
• Az ország és az állam függetlenségét a B) cikk (3) bekezdése:
  • Közhatalom forrása a nép.
  • A nép hatalmát a szabad, egyenlő, közvetlen és titkos választásokon megválasztott képviselői útján, a választók akaratának szabad kifejezésével, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

Magyarország függetlenségének elvesztése az Alaptörvény narratívájában

• Alkotmányos tilalmaknak, amelyek 1989 óta részei a magyar alkotmányos berendezkedésnek.
• Az Alaptörvény - Nemzeti Hitvallás. „Nem ismerjük el." kezdetű deklarációi és az Alaptörvény negyedik módosításával az Alaptörvénybe beiktatott U) cikk.
• állami önrendelkezésünk vissza álltát 1990. május 2-höz köti, amikor az első szabadon választott népképviseleti országgyűlés megalakult. ’ Magyarország külső és belső függetlenségének a visszaszerzésére, és egy új demokráciája megteremtésére ekkor került sor.
• Kimondja az U) cikk (1) bekezdése, hogy az MSZMP és jogelődjei, és a kommunista diktatúra politikai szervezetei „bűnöző szervezetek" voltak.

Magyarország önálló jogrendje

• Magyarország és a magyar állam függetlenségének alapja az alkotmányozó és a jogi rendet meghatározó hatalom önállósága.
• Ennek alaptételét az ALAPVETÉS R) cikke állapítja meg: az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének az alapja.
• Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
• Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával és a Nemzeti Hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
• A magyar alkotmányos rend és jogrend Magyarország függetlenségének egyik legfontosabb összetevője, a politikai és hatalmi rendszerének függetlensége mellett.

Magyarország a nemzetek közösségében, a magyar nemzet és a nemzetiségek védelme

• Magyarország külső szuverenitásának, más országoktól és nemzetközi szervezetektől való függetlenségének az alapjait az Alaptörvény Q) cikke tartalmazza.
• Magyarország együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával a béke, a biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, továbbá az emberiség fenntartható fejlődése érdekében;
• biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében
• valamint elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait.
• A nemzetközi jog forrásait jogszabályban kell kihirdetni ahhoz, hogy a magyar jogrendszer részévé váljanak. A magyar Alaptörvény ezzel az ún. dualista - transzformációs rendszert ismeri el a belső jog és nemzetközi jog viszonyát illetően.
• Az Alaptörvény egyúttal elismeri, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van nemzeti önazonossága szabad vállalásához, megőrzéséhez, az anyanyelv használatához, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához, az anyanyelvű oktatáshoz. A nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

Az Európai Unió és a tagállami függetlenség

A Demokrácia, a demokratikus jogállam

Demokratikus jogállami forradalom

• Alkotmánybíróság 1989. évi magyarországi rendszerváltás: „ a legalitás alapján ment végbe."
• diktatórikus állam a békés rendszerváltás → demokratikus hatalmi rendszerré, demokratikus állammá, és demokratikus jogállammái egyidejűleg.
• „jogállami forradalom"
• „A rendszerváltás a legalitás alapján ment végbe.
• A legalitás elve: a jogállamban a jogrendszer önmagára vonatkozó szabályai feltétlenül érvényesüljenek.
• A politikai szempontból forradalmi változásokat bevezet Alkotmány és sarkalatos törvények a régi jogrend jogalkotási szabályainak betartásával formailag kifogástalanul, és kötelező erejüket ebből származtatva jöttek létre.
• Egyszerre érvényesült megszerzett jogok és a véglegesen lezárt jogviszonyok védelme, vagyis a jogbiztonság követelménye, és a jogállami legalitás követelménye. A hatályos jogszabályok betartásai, demokratikus politikai erők részvételével és megegyezésével elfogadott „sarkalatos" törvények teremtették meg a demokratikus jogállamot.
• A „diktatórikus jogállamból" a demokratikus jogállam 1989-ben a jogfolytonosság, jogbiztonság, a legalitás és a demokratikus akaratérvényesítés egysége alapján jött létre.
• Demokratikus jogállamot nem lehet antidemokratikus módon: létrehozni vagy működtetni.
• Sérülhetnek azonban jogállamban is a demokrácia követelményei, és demokráciában is sérülhetnek a jogállam követelményei.
• Pl: az Alkotmánybíróság hatáskörének a korlátozásával, vagy a bírói függetlenség megsértés, az alapvető demokratikus és jogállami értékek megsértésével.

A demokrácia, a demokratikus állam

A demokrácia a hatalomgyakorlás jellegének értéktartalma (pozitív érték). Ellentéte diktatúra, az önkényuralom (negatív érték).

• A hatalomgyakorlás alkotmányos rendszerét a következőkben foglalta össze.
• „jogállami" forradalom 1989-ben az Alkotmányt módosító 1989. évi XXXI. törvénnyel, amely preambulumában kimondta
• „A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés — hazánk új Alkotmányának elfogadásáig — Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:";
• Mint ahogyan a „jogállam megvalósítása a jogállam keretei között" ment végbe a rendszerváltás során, ugyanúgy a demokrácia megteremtése is demokratikus úton történt.
• Alkotmányos demokrácia tartalmát és összetevőit az Alaptörvény rendelkezései, garanciái, a szabadságjogok biztosítása, a demokráciát sértő tevékenységek tilalma, stb. részletezi és bontja ki.

A demokratikus legitimáció

• A közhatalmi szervek demokratikus legitimációja a demokrácia alapja.
• Értelmezése szerint a „legitimált közhatalom követelményét" a jogállami Alkotmány (1989. október 23.) teremtette meg.
• A „legitimált közhatalom" az alkotmányos rend és a hatalmi struktúra demokratikus alapjait jelenti.
• Ennek összetevői:
  • A hatalommegosztás elve és annak intézményesítése,
  • A bírói hatalom demokratikus legitimációja
  • Az Alkotmánybíróság önálló hatalmi tényezőként való elismerése, az alkotmányellenes jogszabályok megsemmisítése, a végleges és mindenkire kötelező hatályú döntés joga
  • A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást közvetlenül vagy választott képviselői útján gyakorolja,
  • Elsődleges megnyilvánulása, ha a közhatalmat gyakorló szerveket a választópolgárok közvetlenül választják (önlegitimáció),
  • Másodlagos megnyilvánulása, ha a közvetlenül választott szervezetek által választót vagy kinevezett szervek, személyek (köztársasági elnök, alkotmánybírák, a Kűri és a Legfőbb Ügyészség vezetője, az Állami Számvevőszék vezetője, az Országgyűlés vezetője stb.) gyakorolnak közhatalmat

A jogállam, a jogállamiság

• Alkotmányos berendezkedés egyik legfontosabb értéktartalma és követelménye.
• Legáltalánosabb értelemben a jog uralmat jelenti [rule of law*).*
• Alapfeltétele a politikai-hatalmi berendezkedés demokratikus jellege.
• A jogállam érvényesülése pedig a demokrácia feltétele.

rule of law legalapvetőbb tartalmi elemeit és követelményeit az Európai Tanács Velencei Bizottsága is összefoglalta:

1. A jog uralma, a törvényesség biztosítása, a törvények betartása és betartatása;
2. A jogbiztonság követelménye, a törvényben biztosított jogok feltétlen érvényesülése és érvényesíthetősége, ehhez jogi és eljárási garanciák biztosítása;
3. Az önkényes jogalkotás és jogalkalmazás tilalma;
4. Független bírói szervekhez fordulás joga,
5. A jogegyenlőség érvényesülése, a diszkrimináció tilalma;
6. Az ember- jogok védelme.

„Magyarország jogállammá minősítése ténymegállapítás és program egyszerre^

• „A jogbiztonság a jog viszonylagos stabilitását jelenti, amely azonban nem abszolút
• Alapvető eleme a jogbiztonság, ami megköveteli a megszerzett jogok védelmét, a teljesedésbe ment, vagy egyébkén véglegesen lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását - szögezi le az idézett alkotmánybírósági határozat
• A régi jog, amennyiben nem sértette a jogállami Alkotmányt, továbbra is hatályban maradt.

Általános jogállami követelmények

• Az általános jogállami követelmények az egész jogrendszerre és folyamatosan érvényesek!
• A legfontosabb jogállami követelmény,
• A jogrendszer minden egyes jogszabálya, jogtétele, jogi rendelkezése (jogok és/vagy kötelességek megállapítása) hibátlan legyen, vagyis közjogilag érvényes legyen, vagyis a jogszabályok meghozatalára, elfogadására, kihirdetésére, a jogrendszerbe való beépülésére vonatkozó jogszabályi, eljárásokat maradéktalanul betartsák a jogalkotás során.

A jogállamiság normatív tartalma

Alkotmányos jogbiztonság

A jogbiztonság lényege, hogy az állam, minden állami szerv az előre meghatározott szabályokat köteles magára nézve is megtartani. Ezáltal valósulhat csak meg az állampolgárokat védő jogbiztonság intézménye, a jogállamiság. Ugyanakkor éppilyen jelentős, hogy az előre meghozott szabályok tartalmilag alkotmányosak legyenek. [9/1992. (I. 30.) AB hat.) Az alkotmányos jogbiztonság alapja az alkotmányos értékek feltétlen érvényesülése, amely korlátozza az állami szervek beavatkozását a polgárok magánszférájába.

1. Normavilágosság és egyértelműség
2. Eljárási jogbiztonság
3. A szerzett jogok védelme
4. A kellő idő követelménye
5. A visszamenőleges hatályú jogi szabályozás

Az állam aktív alapjogvédelmi kötelessége